Ismét látogatható a városi múzeum

Ciucur Losonczi Antonius

A meghívottaknak – köztük Florin Birta váradi polgármesternek – és az újságíróknak egy sajtóbejárást tartottak hétfő délben, a megjelenteket Gabriel Moisa, a Körösvidéki Múzeum főigazgatója és Ionuț Ciorba, a várostörténeti részleg vezetője kalauzolta végig. Az új koncepció mentén a földszinten, a Griffmadaras teremből ajánlott kezdeni a múzeumlátogatást, ahol még két másik helyiség is található egymás mellett. Ebben a három teremben azonban nem állandó, hanem időszakos kiállításokat szerveznek majd, illetve múzeumpedagógiai foglalkozásokat.

Az időutazás ezeket elhagyva kezdődik igazából, a kora középkorral, a vár történetének a bemutatásával, a régészeti parkkal és a lapidáriummal, de ezeken nem változtattak a korszerűsítés során. Az első újdonságokkal Luxemburgi Zsigmond uralkodásának korszakában szembesülnek az érdeklődők, megtekinthető ugyanis Bihari Sándor Luxemburgi Zsigmond fogadja Nagyváradon Jagelló Ulászlót, Lengyelország királyát, Szent László sírjánál a váradi székesegyházban című festményének (1896) másolata, melynek eredetijét a Körösvidéki Múzeumban őrzik, valamint néhány korabeli pénzérme.

Következik a tatárjárás, majd a humanizmus, fókuszban Oláh Miklós (latinosan Nicolaus Olahus) portréjával, és a reneszánsz váradi vonatkozásai (például Vitéz János püspök és Janus Pannonius portréi, Bubics Zsigmond temperafestményei kartonra a 19. századból), ezt követően a török uralom (keleti pipákkal, éremkészletekkel, fegyverekkel), illetve a Habsburg-féle elnyomás. A 19. és 20. század fordulója nagyváradi városi miliőjének a bemutatása (történelmi, civil és egyházi műemlékek, utcák, parkok, terek) következik, majd tovább sétálva a két világégés közti, és a második világháború utáni kulturális élet tárul elénk. Az oktatás sem marad ki a sorból, az idősebb látogatókban pedig gyermek- és fiatalkori emlékeket idézhet fel azoknak a tárgyaknak a megpillantása, melyeknek használata mindennapos volt a kommunista rezsim idején.

A második emelet az emlékezetpolitikáé. Egy külön teremben a zsidó származású Leon Alex, családi nevén Lőwinger Sándor expresszionista művésznek állítottak emléket, akiről 1944 márciusában érkezett az utolsó hír Ukrajnából, ahol vélhetően a nácikkal vívott csatában elesett. A kommunista megtorlásról szóló részben a váradi Securitate cellájának eredeti ajtója is ki lett állítva, és újból látogatható a fotótörténeti gyűjtemény, Tóth István fotóművész adománya. Szintén ezen a szinten külön tereket szenteltek a katasztrófavédelemnek, például ottományi tűzoltószerkocsik is megtekinthetőek.

A felújítás a polgármesteri hivatal támogatásával történt 1,1 millió lejből, lévén, hogy a Körösvidéki Múzeum fenntartói a megyei tanács és a helyi önkormányzat. A magyar fordítások Hochhauser Ronald és Porsztner Kitti muzeológusok munkáját dicsérik.