Lázár: Érdekünk, hogy ne legyenek szekértáborok

Ciucur Losonczi Antonius 

A több gazdasági ágazatot felkaroló esemény legfontosabb célja a romániai finanszírozási lehetőségek ismertetése, az erdélyi nagyvállalatok bemutatása, valamint az anyaországi- és határon túli magyar üzleti partnerek közötti kapcsolatok építése volt. A konferencia szervezői a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED) nagyváradi regionális irodája, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) képzésközpontja, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) váradi szervezete, valamint a Romániai Vállalkozásokért Egyesület voltak.

Házigazdaként Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: örül annak, hogy van folytatása ennek a kezdeményezésnek, és a szervezők próbálnak megmaradni az elődeink által kitaposott úton. A váradi egyházmegyében ugyanis lépten-nyomon olyan jelekbe ütközünk, melyek arról tanúskodnak, hogy őseink építői voltak a közösségnek, a településeknek, hogy megteremtsék azt a környezetet, mely otthont biztosít mindenki számára. Megjegyezte: ne csodálkozzon senki azon, hogy egy püspöki palotában gazdasági tanácskozást szerveznek, hiszen ez egy találkozási pontja a lelkiségi, kulturális, társadalmi, gazdasági eseményeknek, mindannak, ami a közösség megerősítését jelenti.

Biró Rozália polgármesterjelölt köszönetet mondott a vállalkozóknak a társadalmi szerepvállalásukért, és segítségüket kérte ahhoz, hogy Várad ismét egy olyan város legyen, melynek vezetése támogatja őket. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az európai uniós források lehívására biztatta a kedvezményezetteket, hogy „nagyot domborítsunk a felzárkózás évtizedében”. 

Előadásában Cseke Attila megyei tanácselnökjelölt azon meggyőződésének adott hangot, hogy egy jobb kormány kell Romániának 2025-ben. Ami szerinte mindenképpen pozitív volt korábban, az az uniós források felhasználása. Az országos helyreállítási terv (PNRR) is jól haladt, amíg az RMDSZ kormányon volt. Amióta viszont „kitaszították” onnan, rengeteg közberuházás megállt vagy döcög, és a felfordulás egyik következménye, hogy sok pénzforrás nincs leszerződve – magyarázta. „Fontos, hogy milyen gazdasági közpolitikát alkalmaznak, és ne egyetlen ember számítson csak a kabinetben, a pénzügyminiszter” – fogalmazott Cseke Attila. Meglátásában az új kormánynak legalább egy évig azzal kell majd foglalkoznia, hogy helyrehozza a rossz döntéseket, és egyes területeken megoldja a strukturális problémákat. Példaként említette, hogy jelentős humánerőforrás hiány tapasztalható a piacon a demográfiai válság miatt.

Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét és köszönetét továbbította a partiumi, illetve erdélyi magyarság irányába, az együttműködésért. „Mindig számíthatunk önökre és önök is számíthatnak ránk”, fogalmazott, szövetséget ajánlva. Expozéjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború megváltoztatta a világról alkotott képet. Brüsszellel kapcsolatban kijelentette: ott a szabadság és a pénz dilemmája, választanunk kell, hogy melyik oldalon állunk, azaz „az integráció oltárán feláldozzuk-e a nemzeti függetlenségünket?”. Míg korábban egypólusú volt a világ, ez véget ért. Nekünk pedig az az érdekünk, hogy minimális legyen a polarizálódás, ne legyenek nagy szekértáborok. Egy nemzetnek nyitottnak és talpraesettnek kell lennie, Magyarországnak pedig az a célja, hogy a sikerében a Nyugat és a Kelet egyaránt érdekelt legyen – magyarázta Lázár János. Úgy fogalmazott: azok az államok, akik csak az uniós forrásokra támaszkodva tudnak fejlődni, életképtelenek. Magyarország ezért folytat újraiparosítási gazdaságpolitikát, hogy a saját bevételeire alapozva tudjon fejlődni. A miniszter három problémát azonosított be: nem vagyunk elég sokan, de erre nem a migránsok befogadása a megoldás, hanem a családtámogatási rendszer; Magyarország jelenleg nem elég erős, ezért van szükség egy önálló védelmi képességre és iparra; Magyarország nem elég gazdag, emiatt kell arra törekedni szerinte, hogy „kulcsállammá” váljon, és a szó szoros értelmében minden út rajta keresztül vezessen. Végül Lázár János azt is kiemelte, hogy a magyar kormány nem mint konkurenciára, hanem potenciális együttműködőként tekint a határmenti régióban tevékenykedő üzleti szereplőkre.