Hivatalosan is elrajtolt a 12. Szent László Napok

János Piroska

A nyitógálát hagyományosan a színházban tartották meg, este hét órakor a fesztivál himnuszára bevonulók szinte teljes egészében megtöltötték az impozáns épületet. A Boldogasszony tiszteletét bemutató előadást megelőzően az egyhetes fesztivál szervezői, illetve meghívottaik szólaltak fel. Elsőként Zatykó Gyula főszervező köszöntötte a nyitógála közönségét. Beszédében rámutatott, az idei már a tizenkettedik alkalom, ami azt jelenti, hogy aki egykor a Rhédey-kertben megrendezett fesztivál gyerekprogramjain vett részt, az most már a nagykoncerteken „csápol”. Az esemény a Nagyváradról elszármazottak tucatjait, vagy akár százait képes hazaszólítani ebben az időszakban, ugyanakkor a térségben élők – határon innen és túl is – szép számban vesznek részt a rendezvényen, amely a szálláshelyek foglalásában is visszatükröződik – jegyezte meg Zatykó Gyula. „Hiszem azt, hogy munkánkkal sikerült hidat építenünk Nagyvárad különböző nemzetiségű lakosai között” – hangsúlyozta a főszervező, aki szerint a városalapító lovagkirály nevét viselő kulturális fesztivál „hozzájárult ahhoz, hogy az itt élők megismerjék és elfogadják Szent László személyét, munkásságát, és úgy tekintsen rá mindenki, mint városalapítónkra”. „Megtapasztaltuk 12 év alatt azt is, hogy hogyan válunk egy kezdeti lokális fesztiválból a régió kiemelkedő rendezvényévé, más szóval, határtalanná” – utalt a Szent László Napok idei mottójára. „Legyen ez a hét Szent László királyunk és a nagyváradi közösség szép ünnepe, mi ehhez próbálunk meg keretet adni, tehetségünk és lehetőségeink szerint feltölteni eseményekkel. Azt kívánom, hogy érezzük határtalanul jól magunkat” – zárta beszédét Zatykó Gyula.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét Demeter Katalin kolozsvári konzul olvasta fel. „Az, hogy a Szent László Napok elérte a 12. alkalmat, azt mutatja, hogy a rendezvény immáron az itt élők életének részévé vált, egyúttal ez a pár nap alkalmat ad arra is, hogy felidézzük a lovagkirály alakját” – fogalmazott a politikus, aláhúzva: „Magyarország kormánya elkötelezett abban, hogy megőrizze a Szent László életművében is szilárdan gyökerező magyarság önazonosságát. Akárcsak a fesztivál, a mi munkánk is határtalan, a határokat és a nemzetek szuverenitását tiszteletben tartva. A határtalanság jó abban az értelemben, amikor az egyes országok a határaikon kívül élő nemzeti közösségekkel tudják tartani, erősíteni a kapcsolatot, és együtt tudnak munkálkodni a nemzeti identitás megőrzésén. A határtalanság rossz akkor, amikor a nemzetek határainak és ezzel öntudatának is a lebontásával fenyeget. Magyarország kormánya abban érdekelt, hogy a határinkat és magyarságunkat védjük, de nemzeti közösségeinket határtalanul segítsük.”

Antonia Nica, Nagyvárad alpolgármestere szintén Szent Lászlót állította beszédének középpontjába. Rámutatott: a városalapító király egy olyan világ alapjait rakta le, amelynek ma sürgősen szüksége van arra, hogy visszatérjen a gyökereihez, értékeihez és elveihez, mindezt olyan időkben, amikor úgy tűnik, egyesek ragaszkodnak az eltévelyedéshez. „Minden, ami a múltban jó és építő volt, töltse be ma is célját mindenki jólétére, boldogságára és reményére. Gyarapodjanak az erények, apadjanak a rosszak” – fogalmazott az elöljáró, magyarul zárva beszédét: „Köszönjük, László király! Köszönjük, Szent László!” 
A gálán Szent László napjainkban is példamutató érdemeit méltatta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke pedig a Szent László Napok jelentőségét emelte ki.
A felszólalásokat követően Zatykó Gyula főszervező és Varga Korpos Dalma, a Szent László Egyesület elnöke a Szent László Napok megszervezésében nyújtott eddigi munkájáért elismerésben részesítette Tőtős Zsuzsát, Vasadi Juditot és Agyagási Ernőt, posztumusz kitüntetést ítéltek oda ugyanakkor a tavalyi fesztivál óta elhunyt Tanai Magdolna szervezőnek és Farkas László önkéntesnek.
 

Az ünnepi megnyitó a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Boldogasszony tenyerén című előadásával folytatódott, mely a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony-tisztelet átöröklődött formáit. A mintegy másfél órás előadás során a különböző tájegységek táncai mellett – többek között mezőségi, moldvai, rábaközi, gyimesi, felcsíki táncokat láthattunk – a keresztény hitre való áttérés, a táltosok és egyháziak, az új hitre áttértek világának találkozása, egybefonódása, illetve az előbbiek által képviselt hitvilág tovahagyományozódása is felsejlett. A táncbemutató méltán érdemelte ki a közönség vastapsát.