Kenyérszentelés a magyar államalapítás ünnepén

János Piroska 

A magyar államalapítás ünnepére időzített Magyar Kulturális Napok keretében kedden kora este tartották meg a hagyományos kenyérszentelést a Bémer téren. Az ünnepség helyszínéül immár második éve szolgál a színház előtti tér (ezt megelőzően a Szent László téren zajlott az esemény), amely a tekintetben is ideális, hogy a környező impozáns épületek árnyékot nyújtottak a kora esti órában is érezhető kánikula ellen. Az érdeklődők kényelmét szolgálta ugyanakkor, hogy idén a szervezők székekkel is készültek a mintegy másfél órás ünnepségre. Hét órától a berettyóújfalui Bajnóca Néptáncegyesület tagjai léptek közönség elé, az együttes – mint elhangzott – hétfőn ünnepelte fennállásának 15 éves évfordulóját. Tőlük többek között szilágysági, nyárádmenti és bukovinai táncokat láthattunk. Fellépésüket követően a jelenlévőket, illetve a történelmi egyházak képviselőit a szervezők részéről Moldován Gellért Lajos köszöntötte.

A református egyház részéről Sándor Lajos nyugalmazott lelkipásztor mondott rövid áhítatot, beszédében legismertebb imádságunk, a Miatyánk egyik sorát idézte: „a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma”. A holnap kenyerére utal ez a mondat, ami óriási előny számunkra, hiszen arról beszél, hogy lesz holnap, holnap is szükségünk lesz a kenyérre – mutatott rá a lelkipásztor. „Arról szól, hogy a keresztyén hívő ember bízik benne, hogy Isten úgy, ahogy ma a kenyeret odatette az asztalára, holnap is oda fogja tenni. Csak kérje az ember” – jegyezte meg. „Isten kegyelméből van kenyerünk, de egy olyan kenyér is szükségeltetik, ami több a földinél. Jézus azt mondja, »én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg«. Adja Isten, hogy legyen áldás nemzetünkön, városunkon, higgyünk benne, hogy az egyetemes anyaszentegyház elpusztíthatatlan, mert Jézus a feje. Reménykedjünk benne, hogy ez új kenyérben letétetett számunkra a biztos alap: holnap, a következő esztendőben is lesz kenyerünk” – zárta szavait Sándor Lajos.

Mátyás Attila evangélikus lelkipásztor János evangéliumának 6. fejezetét idézte: „Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek. (…) Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.” Beszédében a lelkipásztor rámutatott: összekovácsoló ereje van az ünnepnek, amely hálaadásra és köszönetre indít, azért is, hogy a város központjában ünnepelhetünk, ami pár évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Rámutatott: az anyagiak nem tartanak meg bennünket, a valóságos, testünket tápláló kenyérnél fontosabb az, amely a lelket élteti. „Az az erős ember ugyanis, akinek erős a lelke és a hite” – fogalmazott.

A római katolikus egyház, a Barátok temploma plébániájának képviseletében Orosz Roland káplán szólalt fel az ünnepségen, a korinthusiakhoz írt első levélből idézve: „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből részesülünk”. „Akinek Isten kenyeret ad, azt üzeni, hogy élj bölcs és istenfélő életet, ahogyan azt Szent István államalapító királyunk tette. Szent István azt ajánlja fel, ami a legkedvesebb számára: saját életét és nemzetét. Ezek a rövidesen megáldandó kenyerek emlékeztessenek benneteket az összetartozásra, és országalapító királyunk végakaratára, amikor felajánlotta egész nemzetünket a Magyarok Nagyasszonyának, a Boldogságos Szűz Máriának, hogy az ő közbenjárásával nemzetünk rátaláljon az egy, igaz útra, Jézus Krisztusra” – fogalmazott, majd megáldotta az asztalra kihelyezett kenyereket. A Miatyánk elmondását követően a megáldott kenyerek felszeletelésével és kiosztásával ért véget az alkalom.
Az ünnepség az Érmelléki Gazdák Egyesülete, a Magyar Polgári Egyesület és a Szent László Egyesület szervezésében, a Magyar Agrárgazdasági Kamara és Nagyvárad önkormányzatának támogatásával valósult meg.