Nagyváradon is megnyíltak a zsinagógák

Pap István 

Ebből az alkalomból több kulturális eseményt is szervezett az említett napon, 14–22 óra között a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány (Oradea Heritage), mely többek között a Kossuth/Independenței utcai neológ, valamint a Teleki/Városháza utcai Aachvas Rein Ortodox Zsinagóga fenntartója. Mint ismeretes, utóbbiban működik a nagyváradi zsidó történeti múzeum. A nap során számos érdeklődő fordult meg az említett létesítményekben, délután négy órától pedig egy körutat is szerveztek, melynek fókuszában az Ullmann-palota állt. Este hat órától a neológ zsinagógában nyitották meg A judaizmus kisenciklopédiája című interaktív tárlatot, mely az első állandó kiállítás is egyben azon a helyszínen. Alexandru Chira, az Oradea Heritage igazgatója a megnyitón elmondta: amikor megkezdte mandátumát az alapítványnál, és elkezdte látogatni a turisztikai célpontokat, akkor döbbent rá arra, hogy a látogatók nem ismerik például a Cion neológ zsinagóga jelképrendszerét és a helyi közösség történetét. Ezen segít a mostani tárlat – fejtette ki.

Raluca Janó-Ierina, a kiállítás kurátora kiemelte: ő is azt tapasztalta, hogy a látogatók nagyon gyakran tesznek fel kérdéseket az épület történetéről és a neológ zsidó közösségről. „Ez az első állandó kiállítás a Cion zsinagógában, és ezzel a tárlattal válaszolunk az első kérdéskörre, ami a zsidó vallásra és a zsidó hagyományokra vonatkozik” – fogalmazott. Az épület termének hátsó részébe két oldalra behozták a zsinagóga egykori, eredeti padsorainak egy kis részét. A bal oldali padokban lévő fiókokban el van helyezve egy-egy tárgy – többek között menóra, kipa, kidduspohár, sófár kürt, imasál, ünnepi gyertyatartók stb. –, a padokon pedig a fiókok fölött e tárgyak rövid, három nyelvű – román, angol, magyar – leírása olvasható. A padsorok mellett kihelyezett pannón vagy egy kis szekrény, innen lehet kivenni a kulcsokat, amelyekkel mindegyik fiók nyitható: a látogatók bármikor kivehetik ezeket a kulcsokat, és kinyithatják a fiókokat. A jobb oldali padokon a zsidó kultúrával, történelemmel, filozófiával, vallással, hagyománnyal, sőt, gasztronómiával kapcsolatos román és magyar nyelvű könyvek vannak kihelyezve, ezeket a látogatók kedvükre lapozhatják, olvashatják. A kurátor bejelentette, hogy már készül a második állandó kiállítás, amelyet az emeleten alakítanak ki a váradi zsidók régi fényképeiből, emléktárgyaiból stb.

Előadások, koncertek

Hausmann Cecília képzőművész, iparművész a megnyitón kiemelte, hogy a huszadik század elején a zsidó vallás egyáltalán nem egzotikum volt Nagyváradon, hanem a mindennapi élet részét képezte, és a mostani kiállítás ezt hivatott hangsúlyozni, hogy közeledjünk ehhez a kulturális értékhez, mely a város örökségének a része. Hausmann Cecília ennek a gondolatnak a jegyében tartotta meg vetített képes előadását a nagyváradi zsidó temetőkről. Ezt követően újabb körút következett, ezúttal a Cion neológ zsinagógától a Zárda (Mihai Viteazul) utcai ortodox nagyzsinagógához, ahol éppen a szombat búcsúztatása zajlott a sátoros ünnep keretén belül. Amikor az érdeklődők csoportja belépett a zsinagógába, Rézműves Róbert, a nagyváradi zsidó hitközség előimádkozója éppen a szertartást vezette, majd annak végeztével körülbelül egy órán át beszélt a megjelenteknek a zsidó vallásról és hagyományokról, illetve válaszolt a kérdésekre. Az előadó humorban gazdag, lendületes tájékoztatása olyannyira magával ragadta a hallgatóságot, hogy meg is feledkeztek arról, hogy a Teleki/Városháza utcai kis zsinagógában fél kilenctől a Nagyváradi Egyetem fuvola szakos hallgatói muzsikáltak, ezért félórás késéssel, kilenc órakor értek el ide. Egyébként az ortodox nagyzsinagógában két koncert is volt szombaton este Rézműves Róbert előadása után: először Florian és Alexandrina Chelu lépett fel, majd a Hakeshet Klezmer Band játszott.