Egyháztörténeti konferenciát szerveznek Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

„Az egyházak szerepéről beszélve bizonyos eseményekben, folyamatokban általában vizsgálatunk tárgya felől közelítünk a témához, egy sajátos nézőpontból ragadva meg és láttatva a történteket. A belső szemlélő perspektívája, bár számos összefüggést láthatóvá tesz, mégis óhatatlanul szűk: nem képes észlelni mindazon jelenségeket, amelyek szintén a konfiguráció részei. Ezek az elemek csak egy másik szemszögből válnak kontúrossá” – nyilatkozta lapunknak dr. Nagy Mihály Zoltán történész-főlevéltáros, szervező, hozzátéve: „Állam és egyház kapcsolatait vizsgálva senki nem kérdőjelezi meg például azt, hogy a történelem során a világi hatalommal való kooperáció lehetőségét vagy lehetetlenségét a hitbéli meggyőződés mellett a társadalmi, politikai, etnikai és felekezeti összefonódások, tradíciók által formált kapcsolatok alakították. Azaz a helyi egyházak sajátos stílusa, az interakciók, a különféle hatások befogadása és feldolgozása, illetve a kihívásokra adott válasz hely- és szituációfüggő. Ebből a nézőpontból a különféle léptékek kontextusa nem háttér, nem díszlet, hanem az egyházi megnyilvánulások és magatartások alakulásában hol közvetlen, hol rejtett formában, de konstitutív szerepet játszó tényező. A konferencián ezért az egyházak történetének köztörténeti relevanciájára irányul a figyelem, a viszonyulásokban tetten érhető struktúrákat nemzetközi (egyetemes), állami, mezo-szintű, illetve lokális léptékben fürkészve”.
A többnapos rendezvény nyitóünnepségét november 7-én, csütörtökön 18 órakor tartják. A konferenciát megnyitja Nagy Mihály Zoltán és Bánkuti Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense, majd a jelenlévőket köszönti Böcskei László római katolikus megyés püspök, Bogdán Szabolcs János református püspök és Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, történész. Ezt követően Balogh Margit, a HUN-REN BTK főigazgató-helyettese két kötetet mutat be: Tabajdi Gábor–Szuly Rita–Erdős Kristóf–Wirthné Diera Bernadett (szerk.) – Küzdelem a lelkekért. Pártállam és egyházak a hosszú hatvanas években (Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, 2023), illetve Németh László Imre – Magyar egyházi hírek 1975–1984. Ahogy Mester István látta Rómából (Szeged, METEM, 2024).
Pénteken 9.30 órától szekcióülésekkel folytatódik a tanácskozás. Olyan témákat vitatnak meg, mint például: Van-e a mohácsi csatának egyháztörténete? A romániai görögkatolikus egyház helyzetét és stratégiáit meghatározó tényezők a 20. század első felében – Hajdúdorog példája; Reformátusok az embermentő hálózatokban 1944-ben; Egyházbomlasztás a Veszprémi Egyházmegyében a 60-as évek elején.
A szervezők a nagyváradi Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézet (PETI), a pécsi  Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia Egyesület (META), a budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL-OL) és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (HUN-REN BTK),  valamint a Collegium Varadinum és a Szacsvay Akadémia.