Józan ésszel Nagyváradon: a betegek érdeke legyen az első

Ciucur Losonczi Antonius

A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében zajlott esemény moderátora Kelemen Hunor államfőjelölt volt. Az RMDSZ szövetségi elnöke felvezetőjében jelezte, hogy a különböző kampányhelyszíneken mindig felvetnek egy-egy témát, ami súlyosnak tűnik, és az egészségügy ilyen, hiszen ha bárki idegennel elkezdünk beszélgetni közéleti dolgokról, a munkahelyi és anyagi problémák mellett mindig ez kerül szóba. Sok a panasz, s ezek egyik oka talán, hogy ha azt vizsgáljuk, hogy egy-egy tagállam mennyit költ a betegei ellátására az Európai Unióban, Románia nincs benne az első húszban. Ugyanakkor, mivel a biztosítóháznak (CAS) nincs külön kasszája, nem átlátható, hogy azzal az összeggel, amit egészségügyi járulékként befizetünk, mi lesz–  fejtette ki Kelemen Hunor.
Dr. Ritli László gyermekgyógyász, korábbi egészségügyi miniszter a legdrámaibb problémának a rendszer krónikus alulfinanszírozását nevezte. Az alapellátásra kitérve arra hívta fel a figyelmet, hogy a családorvosok túlterheltek, és emiatt nehezen tudják végezni azt a feladatot, amire hivatottak. Az évtizedek folyamán kialakult egyfajta kórházcentrikusság, a családorvosi pályának nincs presztízse. Az orvostanhallgatók a kórházakban gyakorolnak, ahol azt látják, hogy híres professzorok, „nagy fejek” műtenek, így később már nincs kedvük ahhoz, hogy családorvosként egy kis faluban tevékenykedjenek. „Egy családorvos munkája 60–70 százalékban jelentések írásából áll, így eljutottunk oda, hogy várólista kell ahhoz is, hogy valaki konzultáljon a saját háziorvosával. Persze, hogy sokan emiatt inkább egyenesen a sürgősségi ügyeletre mennek” – magyarázta dr. Ritli László. Hozzátette: az is gond, hogy a családorvosoknak nincs csapatuk, a preventív orvoslás pedig gyermekcipőben jár. Ugyanakkor jó lenne visszaállítani a védőnő hálózatot – vélekedett a gyermekorvos.

Cseke Attila szenátor, szintén volt egészségügyi tárcavezető szerint az állam nem tiszteli a polgárait, ami abból is kitűnik, hogy az egészségügyikártya-rendszer nem működik, nincs digitalizáció és átláthatóság, sorban kell állni a rendelőkben. A pályakezdő fiatalok nem tudják előre megtervezni a karrierjüket, a sok „körmölés” a betegektől veszi el az időt. Ha pedig valaki jó közpolitikát folytat, akkor mindig jön valaki, aki leállítja – sorolta a sokrétű problémákat a honatya. Arra is kitért Cseke Attila: tudomása szerint jelenleg az egészségügyi minisztériumban nincs kimutatás, egy átfogó elemzés arról, hogy mit és hogyan kellene finanszírozni. „Az állam nem tudja, hogy mit akar az egészségüggyel csinálni!” – jelentette ki. „Olyan decentralizált, és korszerű egészségügyi rendszert akarunk, ahol mindenkinek van családorvosa, és ahol a családorvosi szakmának presztízse van. Ahol az orvosban bízik az állam, és ahol a beteg bízik az egészségügyi ellátásban. Ahol nincsenek sorok a kórházban, digitálisan lehet időpontot kérni, és ahol a befizetett adóinkért jó ellátást kapunk. Ehhez kérünk támogatást a választásokon” – fogalmazott a szenátor.
Az elhangzottakhoz többen is hozzászóltak a közönség soraiból, többek közt szóba került a rezidensek helyzete, az iskolaorvosok száma, a nővérképzés minősége, a gyermekek külföldi gyógykezelése. Kelemen Hunor a beszélgetés végén arra kérte a résztvevő orvosokat, egészségügyben dolgozókat, alapítványi munkát végző személyeket: segítsenek abban, hogy az RMDSZ megvalósítsa a programját a parlamentben és kormányon. „Ehhez arra van szükség, hogy minél többen elmenjenek szavazni november 24-én és december 1-jén, mert ezzel fel lehet mutatni a józan észt és a közösségi erőt” – hangsúlyozta.