2 órája
Reformációi emlékünnepély: az evangélium hatalom
A rogériuszi templomban tartották az idén a reformációi emlékünnepélyt Nagyváradon, közösen a reformátusok, az evangélikus-lutheránusok és az unitáriusok, október 31-én, csütörtökön este. A bejáratnál egy kicsi, de annál szebb és lelkiekben gazdagabb kiállítás a 450 éve született Szenczi Molnár Albertről tette teljessé az ünnepet.
A szerző felvételei
Ciucur Losonczi Antonius
Kövendi István lelkész kívánt házigazdaként áldott ünnepet és állandó reformációt, örömének adva hangot, hogy ismét közösen ünnepelhetik és az anyanyelvükön hallgathatják Isten igéjét az egybegyűltek.
Az evangélium hatalom – ez a kijelentés volt Herdeán Gyöngyi váradújvárosi lelkész prédikációjának vezérgondolata, aki a Római levél első fejezetének 16–17. verseit választotta alapigéül. Arra hívta fel a figyelmet: bár a Bibliát emberek írták, mégis Istentől ihletett. Az Ő szava szólt így már az ókori Rómában, az akkori világbirodalom központjában, melynek vezetői azt hitték magukról, és úgy viselkedtek, mintha egyedül és kizárólag ők lennének a világ urai, a minden hatalommal rendelkezők. Majd újra szólt az Ige a középkorban, amikor inkább az emberi érdekek irányították az anyaszentegyházat, mintsem Isten szava, és azt híresztelték a hatalmasok, hogy nincs megbocsátás és örök élet, illetve lehet, de csak akkor, ha fizetnek érte. Isten igéje tartotta és érintette meg magyar nemzetünket a reformáció korában, amikor eleink a török hódítás idején úgy érezhették, hogy a gonosz és az elmúlás van hatalmon, de az Úr megmutatta, hogy a rosszat is a javunkra tudja fordítani. És szól Isten szava napjainkban is, szüntelenül, mindaddig, míg tart a világ, és szemtől-szembe kerülünk Ővele – hangsúlyozta az ünnepi istentisztelet szónoka.
Az őseink nem szégyellték felvállalni és hirdetni azt, hogy van boldog bizonyságtétel, megbocsátás és örök élet. Van értelme nyomorúságos földi létünknek, hiszen Krisztus egyszer s mindenkorra legyőzte a halált a feltámadásával. Mert Isten mindenkor gondoskodik rólunk, de 2024. október 31-én is nagy kérdés, hogy mi hogyan viszonyulunk ehhez? Értékelni tudjuk-e azt, hogy a bibliafordítók érthetővé tették az igéjét, hogy mindenki a saját anyanyelvén tudja megvallani a hitét? Azt, hogy 450 éve született Szenczi Molnár Albert félév alatt lefordított százötven zsoltárt, ezzel is pallérozva, nemesítve a magyar nyelvet? „Mert Isten áldása az is, hogy a reformáció által hallani és felfogni tudjuk az ő igazságát, a kinyilatkoztatását, ezzel is erősítve a vele való szövetségi hűséget, és megértve azt, hogy van kegyelem, mely által kiteljesedik a hatalma” – fogalmazott Herdeán Gyöngyi.
Dr. Pálfi József váradréti lelkész mondott úrvacsorai ágendás beszédet, majd az elmúlt időszakban megválasztott presbiterek eskütételét Dénes István Lukács püspökhelyettes vette be.
Füzesi Sára, a művészeti líceum diákja kísérte fuvolajátékával előbb a nagyváradi gyülekezetek Orosz Otília váradújvárosi kántor által vezényelt egyesített kórusát, miközben Pop György játszott orgonán, majd a kántorok énekkarát, Márkus Zoltán orgonakíséretével. Az ünnepségen szolgált még Meleg Vilmos színművész, váradolaszi presbiter is, aki Bódás János: Zsoltáros prédikátor –Szenci Molnár Albert emlékének című versét mondta el. A templom karzatát ugyanakkor új írásos terítő díszítette, mely Fazekas Éva presbiter munkájának köszönhető.
