2025.03.31. 14:00
2026-os költségvetés: így tervez a kormány
Az idei növekedési előrejelzés visszavágása után a kormány jövőre már gyorsuló növekedést jósol. Nagy Márton miniszter a 2026-os költségvetés tervezésének részletein túl szót ejtett a banki szolgáltatásoknál bevezetendő árstopról is.
Megkezdte a kormány a 2026-os költségvetés tervezését
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Vémi Zoltán
Kevésbé optimista a kormány az idei növekedéssel kapcsolatban, jövőre azonban már látványos gyorsulásra számít, ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztériumban kiosztott sajtóanyagból. Nagy Márton miniszter ismertette a 2026-os költségvetést megalapozó makrogazdasági fundamentumokat. Ezek alapján a kormány várakozásai szerint nem teljesül az eredetileg 3,4 százalékra tervezett GDP-növekedés 2025-ben, helyette 2,5 százalékra vágta vissza. Viszont jövőre már gyorsulhat a gazdaság, 2026-ra 4,1 százalék GDP-bővülést vár 3,6 százalékos infláció és 3,5 százalékos hiány mellett – írja a Világgazdaság.
Fotó: Kallus György / Forrás: Világgazdaság
Megkezdődött a 2026-os költségvetés tervezése
Elkezdték a 2026-os költségvetést előkészíteni, ezzel indokolta a mostani tájékoztatót Nagy Márton, aki jelezte, hogy a költségvetés tervezése mindig a makrogazdasági fundamentumok ismertetésével kezdődik, ezt a kormány a legutóbbi ülésén elfogadta.
Nagy Márton szerint a főbb makromutatók alapján nincs jelentős különbség az NGM és az MNB előrejelzése között. Átlagosan idén 4,5 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.
A miniszter szerint a 4 százalék fölötti növekedés 2026-tól várható a magyar gazdaságban. Idén a harmadik negyedévben lehet először 3 százalék fölött a GDP-bővülés, a negyedik negyedévben már 4 százalék körül lehet.
Nagy Márton szerint gyorsuló dinamika látható a növekedés terén, amiben leginkább a fogyasztás növekedése játszik közre.
Idén 4,1 százalékkal bővülhet a fogyasztás, majd 2026-ban 5,2 százalékkal. Emlékeztetett rá, hogy fokozatosan belépnek olyan kormányzati intézkedések, mint az adócsökkentések, amelyek a fogyasztást dinamizálják. Ez a 4-5 százalék körüli növekedés mind a kiskereskedelemben, mind a turizmusban fennmaradhat Nagy Márton szerint.
A miniszter úgy véli, az infláció idén átlagosan 4,5 százalék lehet, majd jövőre 3,6 százalékos lesz. Hangsúlyozta, hogy nagyon elkötelezettek, hogy leküzdjék az inflációt, ha már visszakúszott.
A kormány a nyugdíjak vásárlóerejét megőrzi, a kiegészítő emelés keretében novemberben 91 milliárdot költenek erre.
Árstop jöhet a banki szolgáltatásokra
Az élelmiszer-inflációra rátérve elmondta, hogy több mint 100 termék árát szabályozzák, ennek köszönhető, hogy 18,1 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak az érintett termékeknél.
Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén árstopra, 2024. december 31-i szintre vissza kell állítani a lakossági fizetési számlához kapcsolódó díjakat, újakat nem lehet kiszabni
– mondta, hozzátéve, hogy a bankokkal nagyon nehéz megegyezni. Talán könnyebb a telekommunikációs cégekkel, melyek képviselőivel szerdán találkozik. Elvárják az önkéntes árcsökkentést, itt viszont sokkal nagyobb esélyét látja, hogy nem kell beavatkozni a piaci folyamatokba.
Nagy Márton szerint márciusban az élelmiszer-infláció 7 százalék körül alakulhat, szerencsére nem fog 9 százalék fölé kúszni, ahogy arra korábban számították. Ráadásul áprilisra le fog menni 5 százalékra, ez a kormány célja, hogy ezen a szinten is maradjon.
A miniszter szerint az árrésstop működik, a következő hónapokban pedig meglepetésszerű inflációs adatokat is láthatunk majd. Azt viszont elismerte, nagy kérdés, hogy ebből hogyan fognak kijönni, lehet, hogy fokozatos kivezetésre lesz szükség.
Nagy Márton a tájékoztatón beszélt a bérmegállapodás újratárgyalásáról, az ATM-ek telepítéséről, valamint az extraprofitadóról is.
Ezekről részletesebben itt olvashat.
