Kelemen: Közös jelölt kell az elnökválasztásra!

ERDON-összeállítás

A digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden délután azt, hogy az európai elköteleződésű parlamenti pártok, illetve azok a formációk, amelyek a leendő kormányt fogják alkotni, közös államfőjelöltet kellene állítsanak az újra kiírandó elnökválasztáson. Hozzátette, hogy amikor megszületik a koalíciós megállapodás, abban a megegyezésben szerepelnie kell az elnökválasztás dátumának, és annak is, hogy ezek a pártok közös államfőjelöltet állítanak. A jelölt személyének kiválasztásával az idei év végéig lehetne várni, addig, amíg ki nem jelölik az államfőválasztás időpontját, tette hozzá Kelemen Hunor. „Kell egy közös államfőjelölt, és az nem lehet sem a PSD elnöke, sem a PNL elnöke, sem pedig alulírott. Ha pedig az USR is kormányra kerül, akkor az USR elnöke se legyen jelölt” – fogalmazott Kelemen Hunor a tévéműsorban. „Az hiba lenne, ha ennek a koalíciónak két vagy három jelöltje lenne, mert láttuk, mi történt: ha két jelölted van a koalícióból, akkor egyikük sem jut be a második fordulóba” – fogalmazott.
Szerinte egy olyan közös jelöltre lenne szükség, aki ismeri a politika világát, akit a kormánypártok mindegyike elfogad, aki képes érzelmeket kiváltani és aki képes végigvinni egy politikai vitát. Kelemen Hunor szerint az akadémiai közegből ilyen jelölt lehetne Daniel David, a Babeș–Bolyai Egyetem rektora, a politikában valamikor aktív szerepet vállaló, de ma már a politikától eltávolodott személyek közül Daniel Funeriu volt oktatási miniszter, Toader Paleologu volt kulturális miniszter, vagy Crin Antonescu, a PNL egykori vezető politikusa. A riporter kérdésére válaszolva elmondta, hogy Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere is egy ilyen személy lehet, viszont megítélése szerint Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója már nem lenne megfelelő közös jelölt. A politikus hangsúlyozta, hogy ő maga nem beszélt erről egyetlen általa említett személlyel sem, tehát nem tudja, hogy egyáltalán vállalnának-e egy ilyen felkérést.

Kormányalakítás

A politikus kifejtette azt is, hogy a legelső lépésként mihamarabb össze kellene hívni az új parlamentet, ezt követen pedig minél hamarabb meg kellene alakítani az új kormányt. Véleménye szerint mihamarabb ki kellene írni az elnökválasztásokat. „Ha az idén megszületik az erre vonatkozó kormányhatározat, akkor március 16-án megtarthatnánk az első fordulót, és március 30-án a másodikat” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki hozzátette: alapvető hiba lenne, ha az elnökválasztást jövő nyárig halasztanák, mert ezzel csak még jobban felidegesítenék az embereket, akik amúgy is nagyon dühösek. A politikus elárulta, hogy a pártok közötti egyeztetések kedden este kezdődnek el. Kifejtette azt is, hogy Klaus Iohannis államfő a legtöbb mandátumot szerzett pártot, tehát a PSD-t kellene megbízza kormányalakítással. „Aki a legtöbb mandátummal rendelkezik, az kapja az első esélyt arra, hogy miniszterelnököt adjon, ez a demokratikus elv” – jegyezte meg az RMDSZ elnöke. Arra a kérdésre, hogy netán ő lehetne Románia miniszterelnöke, Kelemen Hunor visszakérdezett: „Ön úgy látja, hogy én miniszterelnök lehetek? Mégiscsak Romániában élünk”, majd megismételte, hogy tiszteletben kell tartani azt a demokratikus alapelvet, hogy az a párt jelöljön miniszterelnököt, amelyik megnyerte a választásokat. Arra a felvetésre, hogy az európai irányultságú pártok közül az egyiknek ellenzékben kellene maradnia, Kelemen Hunor azt válaszolta, hogy az államfőválasztás első fordulója előtt még ő is ezt mondta, azóta azonban megváltozott a politikai kontextus. Mint mondta, az valóban nagyon nagy probléma, ha csak a szélsőséges AUR és SOS Romania pártok maradnak ellenzékben, mert ez esélyt nyújt nekik arra, hogy idővel 40 vagy akár 50 százalékos támogatottságra tegyenek szert, viszont a jelenlegi helyzetben az is igaz, hogy a formálódó új kormánykoalíció a lehető legszélesebb támogatottságot kell élvezze a parlamentben. „A jelenlegi helyzetben egy kisebbségi kormány jelentené a legrosszabb megoldást” – tette hozzá.