Gulácsy Irén írónőre emlékeztek Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

Az emlékezőket Pásztor Gabriella magyar szakos tanár, a nagyváradi RMDSZ Nőszervezet elnöke köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmet: Gulácsy Irén a férje, Pálffy Jenő révén került Váradra. Első novellája (Félre az útból) a Magyar Szóban jelent meg, 1919-től a Nagyvárad című napilap belső munkatársa lett, de írt más újságnak is (Brassói Lapok). Színdarabjait bemutatták Nagyváradon (Székely vér- 1925, Jókai Mór Bálványosvár című regénye alapján), valamint Kolozsváron (Kincs- 1924, illetve Napáldozat- 1925) is. Első regényével (Förgeteg- 1925) pályadíjat nyert, Hamueső című regényét Kós Károly illusztrálta. 1926-ban Kemény János meghívta őt az első Helikon-találkozóra.

Ki fedezte fel Gulácsy Irént?

Arról is beszélt ugyanakkor Pásztor Gabriella, hogy Tabéry Géza fedezte fel Gulácsy Irént. Ismertebb regényei a Fekete vőlegények (1927), a Pax vobis (1930), A kállói kapitány (1933), Nagy Lajos király (1936) és a Jezabel (1944). Kuncz Aladár és Szentimrei Jenő méltatták az irodalmi munkásságát, Gaál Gábor és Németh László viszont bírálták, Benedek Elek azonban pártfogolta. A férje 1927-ben meghalt, az akkor 33 éves özvegy írónő még egy ideig Nagyváradon, majd Bánffy Miklós vendégeként Kolozsvárott dolgott újságíróként. Később Magyarországra költözött, ahol alig 51 évesen, a második világborús budapesti bombatámadásban életét vesztette, sírja a Kerepesi temetőben található.

Biró Rozália parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezetének országos elnöke Gulácsy Irén közösségépítő és vezetői tevékenységét emelte ki, jelezve, hogy az Országos Magyar Párt alelnöke is volt. “Példája és emberi nagysága napjainkban követendő, hiszen sokfajta helyzetben kell szerepet vállalnunk és helyt állnunk azért, hogy erősítsük a közösségünket”, fogalmazott.

Molnár Júlia színművésznő egy részletet olvasott fel a Jezabel című regényből, az ünnepség koszorúzással ért véget.