4 órája
Zajlanak a házszentelések Nagyváradon is
A váradolaszi egyházközség tisztelendői – Szabó Ervin plébános és Nagy Jácint segédlelkész – több száz családhoz látogatnak el ezekben a napokban. Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódva ugyanis a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozó lakásokban is elkezdődtek a házszentelések, illetve van, ahol már be is fejeződtek.
A szerző felvételei
Ciucur Losonczi Antonius
A katolikus egyházban nagy hagyománya van annak, hogy vízkereszt környékén a papok elindulnak, hogy a híveik otthonát megáldják. Tulajdonképpen egy családlátogatásnak, -pasztorációnak is tekinthető a házszentelés, hiszen kicsit elbeszélgetnek vendéglátóikkal. Jobban belelátnak az életkörülményeikbe, együtt örülnek velük, és meghallgatják a panaszaikat.
A Lukács György (Nicolae Jiga) utca Körös áruház felőli részén várakozom Szabó Ervinre, a Barátok temploma plébánosára kedd délelőtt, az egyik kapualjban kisvártatva fel is tűnik két ministránsnak a kíséretében. A másik csapattal (már ha annak nevezhető két személy), Nagy Jácint káplánnal és Kiss Géza kántorral néhány perccel korábban futottam össze a megyei tanács leendő székhelye mellett. Ők az ellenkező irányba, a Sztaroveszky (Magheru út) felé indultak hasonló céllal. Én Ervin atya mellé szegődöm, az egykori Gesztenyefasoron csengetünk be néhány lakásba, ahol már várnak bennünket. A sors – vagy a gondviselés – pedig úgy hozza, hogy egyetlen kivételtől eltekintve több generáció is él egy fedél alatt, illetve egymás közelében, vagy közös udvarral rendelkezik a rokonság. Az említett kivétel máris az első helyszín, ahol a köröstarjáni felmenőkkel rendelkező Nagy Erzsébet fogad kedvesen bennünket. Az egyik szobába belépve Szabó Ervin, akárcsak a többi lakásban, a szentelőimában azt imádkozza: a házban, illetve bárhol, ahol valamit megérint a szentvíz cseppje, az legyen tisztává, minden ártó hatalomtól mentessé, és szűnjön meg a belopakodó Sátán minden cselszövése. Ezután a Miatyánkot mondva szenteltvízzel hinti meg a helyiségeket, távozás előtt pedig az egyházmegye éves kiadványát és egy öntapadós matricát ad ajándékba. Utóbbin három betű olvasható, az aktuális évszámmal (2025): C, M, B, vagyis annak a latin nyelvű mondatnak a rövidítése, hogy „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot”.
Több családtag egy udvarban
Egy másik belső udvarban a Gyenge testvérek, László és József fogad bennünket, feleségeik társaságában. Mint megtudom, egy harmadik fivérük is van, Béla, aki római katolikus papként szolgál az egyházmegyében. László büszkén válaszolja érdeklődésemre, hogy a kapualjban látható puzzle-képek elemeit ő rakta össze szabadidejében.
Néhány házzal odébb Rifnyákék is boldogan invitálnak otthonukba: a nagymama, két felnőtt gyermeke és az unoka, aki egy karácsonyra kapott távirányítós autót tart a kezében. A közelben lakó dédihez is bekopogunk, távozáskor a kisfiú még elújságolja, hogy korábban a fogtündér is meglátogatta őket. „Az a tapasztalatom, hogy ha az autóm vagy a biciklim meg lett áldva, azzal nem történt baleset. Érzem, hogy nagy szeretettel várnak minket, kérik a hívek Isten áldását. Jó érzés, hogy ragaszkodnak mind az egyház képviselőjéhez, a paphoz, mind Istenhez. Ez egy olyan szokás, mely vidéken és városi környezetben egyaránt él. A falvakban talán jobban ismerik a pap »mozgását«. Amikor vidéken szolgáltam, jó volt látni, hogy a kapualjakban úgymond leskelődtek a hívek, hogy mikor megyek már hozzájuk is. A városban az utca szerkezetét követve megyünk házszentelésre, előtte telefonon egyeztetünk” – tudjuk meg Szabó Ervintől.
