18 órája
Európai Területi Társulás alakult
A turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén megvalósítható közös fejlesztések érdekében alakított román–magyar társulást öt-öt romániai, illetve magyarországi település. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében.
BN-összeállítás
Az Európai Területi Társulás (ETT) alakuló ülésén Battonya, Gyula, Sarkad, Elek, Medgyesegyháza, Pécska, Kürtös, Kisjenő, Nagylak és Nagyszalonta elöljárói vettek részt. Mákos Árpád battonyai polgármester a helyi városházán tartott megbeszélésen felhívta a figyelmet arra, hogy az európai források közül a román–magyar együttműködés keretében hívják le a legkevesebb pénzt, és ennek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak nem állt rendelkezésükre a pályázaton való részvételhez szükséges önrész. Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, az önrészt is könnyebb előteremteni, ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját, és a kezdeményezés a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatását is élvezi – tette hozzá a dél-alföldi kisváros elöljárója.
Az együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása. Az együttműködést aláírók reményei szerint három hónapon belül sikerül bejegyeztetni jogi személyiségként a társulást, és az év végén már az első pályázatot is benyújthatják. Az Európai Területi Társulás magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő felajánlotta, hogy Gyulán legyen a székhelye; egyébként a résztvevők megállapodtak abban, hogy a társulás elnökét a kistérség legnagyobb lakosú városa, Gyula, társelnökét pedig a második legnagyobb lakosú települése, Nagyszalonta adja, és kétévente váltják egymást.
Az első találkozón az elvi kérdésekről egyeztek meg, illetve az együttműködés kereteit beszélték meg: ezután következik az alapszabályzat megfogalmazása, lefordítása és engedélyeztetése mindkét ország szakminisztériumaival, majd az alapító tagok ismét találkoznak, hogy megszavazzák az alapszabályzatot, és kinevezzék a tisztségviselőket. Az alapító okiratot minden önkormányzat képviselő-testülete is meg kell szavazza, végül az Európai Uniót is tájékoztatják a szervezet megalakulásáról.
Török László nagyszalontai polgármester szorgalmazta, hogy a társulásban központi szerepet kell betöltsön a gyakorlatias megközelítés: a munkahelyteremtés, a beruházás-központúság. Ugyancsak az ő kezdeményezésére kapott helyet a szabályzattervezetben az, hogy külön kell figyelni a nemzeti csoportok identitásmegtartására.
