Ilie Bolojan: egy politikai karrier leírása

Erdon-összeállítás

A politikus a nagyváradi Emanuil Gojdu Líceumban érettségizett matematika-fizika szakon, az egyetemet Temesváron végezte, a Mechanika és Matematika fakultáson. 1993 óta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja. 1996 és 2004 között Élesden volt helyi tanácsos, a városban egy ABC-t is működtetett. Az előrelépés lehetősége a politikai ranglétrán 2004 után nyílt meg előtte, amikor a PNL és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) DA-szövetsége megnyerte a parlamenti választásokat. Ennek köszönhetően 2005-ben Cornel Popa, a PNL Bihar megyei szervezete akkori elnökének a javaslatára Bihar megye prefektusává nevezték ki. A szélesebb nyilvánosság ekkor kezdte jobban megismerni a nagy munkabírású, elképzeléseit kemény elszántsággal megvalósítani akaró Bolojant. Politikai imázsának rendkívül jót tett az útlevélosztály megreformálása, aminek hatására az intézmény sokkal hatékonyabban kezdett dolgozni. 

Nagyvárad és Bihar megye élén 
A 2006–2008 közötti időszakban rövid ideig a kormány főtitkára volt, ahol azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az állami protokolltulajdont kezelő önálló ügyvitelű vállalat tulajdonában lévő ingatlanokból kisöpörte a különböző civil szervezeteket, amivel anyagi és politikai érdekeket is sértett. Nem is maradt sokáig kormányfőtitkár. Visszatért Nagyváradra, ahol 2008-ban elindult a polgármester-választáson, és az első fordulóban nyert. Már első mandátuma idején reformokat vezetett be a helyi önkormányzatban: a köztisztasági vállalatot „rávette” arra, hogy ne csak a városközpontban takarítson, az önkormányzatnak alárendelt intézményeknél pedig az állásoknak mintegy 30 százalékát megszüntette. 
Ilie Bolojan polgármesteri tevékenységének legfontosabb eleme az uniós pénzek lehívása volt. Ezekből a forrásokból épültek új hidak, utak, megújult a víz- és csatornarendszer stb. Bolojan három mandátum során volt Nagyvárad polgármestere. Tizenkét év után, 2020-ban megpályázta, és el is nyerte a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségét. 
A megyei tanácsnál a felére csökkentette az állományt, négy év alatt hét új út épült a megyében, melyek közül hatot már át is adtak a forgalomnak. Mandátumának ideje alatt bővült a váradi repülőtér, folytatta az ipari parkok programját, szorgalmazta a megyei könyvtár korszerűsítését, a multifunkcionális kulturális központ építését stb. 
Politikai karrierje során kudarcok is érték: ezek közül talán a legnagyobb a 2015-ben szervezett sikertelen népszavazás volt Nagyvárad és Szentmárton egyesüléséről. Bár a referendumon részt vett szavazók többsége mind a városban, mind a községben az egyesülésre voksolt, a részvételi arány nem érte el a törvény által előírt minimális küszöböt, ezért a népszavazás érvénytelen lett. Nem tudta megakadályozni azt, hogy az egykori nagyváradi hadapródiskolába költözzön a Körösvidéki Múzeum, Bolojan ugyanis azt szerette volna, ha egy közigazgatási palotává alakítják át a szóban forgó ingatlant. Megyei tanácselnökként a kulturális intézmények állományát is drasztikusan csökkentette, illetve átszervezte, nehéz helyzetbe hozva ezzel ezeket az entitásokat. Több konfliktus is származott ebből, a megyei tanács pert is vesztett a Crișana népi együttessel szemben. 
2024-ben Ilie Bolojan egy újabb lépést tett a ranglétrán: beválasztották Románia Szenátusába. Mivel a PNL országos szinten nagyon gyenge eredményeket ért el a választásokon, felkérték őt, hogy vegye át a párt irányítását. A pártelnöki pozíció segítette elő azt, hogy megválasztották a szenátus elnökévé, Klaus Iohannis lemondása után pedig így lett államfő. A törvény értelmében ugyanis, ha az államfői tisztség valamilyen okból nincs betöltve, akkor a szenátus elnöke veszi át az államelnöki teendőket az új államfő megválasztásáig. 
Elődeitől eltérően Ilie Bolojan jelezte, hogy a mandátuma idejére nem egy protokollvillába, hanem a Cotroceni-palota egyik lakosztályába költözik. A politikus takarékossági megfontolásokból és a hatékonyabb munkavégzés érdekében döntött úgy, hogy nem tart igényt elnöki rezidenciára.