Tavaly is veszteséges volt a Nagyváradi Hőszolgáltató

Pap István

A nagyváradi önkormányzat az elmúlt közel két évtized alatt, amióta hozzáfér az uniós forrásokhoz, több mint 200 millió eurót költött a távhőrendszer korszerűsítésére, mégsem sikerült elérni azt, hogy a távhőszolgáltató folyamatosan nyereséges vagy legalábbis nullszaldós legyen. A vállalat a tavalyi évet 24.235.000 lejes hiánnyal zárta, ami jobb, mint a két évvel ezelőtti 49.773.000 lejes hiány volt, de rosszabb, mint 2021-es eredmény, mely év „csak” 21.911.000 lejes hiánnyal zárult. Megemlítendő, hogy 2022-ben viszont 17.748.000 lej többlete volt a Hőszolgáltató vállalatnak. Călin Ungur főigazgató a vállalat tavalyi évi tevékenységét ismertető sajtótájékoztatón szerdán elmondta, hogy a földgáz árának drágulása, valamint a kibocsátott szén-dioxid mennyiség alapján kötelező módon megvásárolandó zöld bizonylatok árának az emelkedése okozza a hiányt. A vállalat kiadásainak hetven százalékát ugyanis a földgáz és a zöld bizonylatok beszerzése teszi ki. Nadia Haș, a vállalat pénzügyi igazgatója hozzátette, hogy az évek során 1 millióról 250 ezerre csökkent a kötelező módon megvásárlandó zöld bizonylatok száma, ami háromszoros csökkenést jelent, csakhogy időközben megtízszereződött ezeknek a bizonylatoknak az ára. Szintén hozzájárul a veszteséghez az, hogy mivel egyre hosszabbak a meleg időszakok, tehát rövidebb az az időszak, amikor hőenergiát termel a vállalat, ennek következményeként kevesebb a megtermelt elektromos energia is, amit a vállalat értékesíteni tud. 

Megoldások

Arra a kérdésünkre, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a vállalat ne legyen veszteséges, Călin Ungur azt mondta, hogy reményeik szerint még az idén leállítják a hőerőmű régi 7. blokkját, és beindítják az új, hatékonyabb és környezetbarátabb erőművet, amely most épül. Ha ez megvalósul, akkor 18 ezer darab zöld bizonylattal kevesebbet kell majd vásárolni, ami a jelenlegi árak mellett mintegy 6 millió lejes megtakarítást jelent majd. A vállalat költséghatékonyabban működik akkor, ha sikerül növelni a megújuló erőforrásokból megtermelt hőenergiát. Erre is van törekvés, ugyanis az évek alatt folyamatosan nőtt a városban a termálvizes hőenergia termelés, melynek aránya jelenleg a teljes hőenergia termelés 11 százalékát teszi ki. Călin Ungur kiemelte, hogy az Őssi termálfürdő felépítése, valamint a hőerőmű helyszínén kiépítendő geotermikus hőtermelő állomás megvalósulása után ez az arány húsz százalék fölé fog nőni. A vezérigazgató hozzátette, hogy a célkitűzés az, hogy az elkövetkező három évben 25 százalékra emelkedjen a Hőszolgáltató Vállalat által geotermikus erőforrásból megtermelt hőenergia aránya. Megemlítette, hogy a távhőrendszer korszerűsítésének a folytatásával is csökkenteni lehet a felhasznált földgáz mennyiséget, ami szintén hozzájárul majd a költségek lefaragásához. Călin Ungur elmondta, hogy jelenleg 68 ezer tömbházlakás van rákötve a távhő rendszerre, amihez még hozzá kell venni a rendszerhez csatlakoztatott magánházakat, valamint a vállalkozásokat és más jogi személyeket, majd kérdésünkre válaszolva közölte, hogy a jelenlegi viszonyok között mintegy tíz százalékkal kellene növekedjen a vállalat ügyfeleinek a száma ahhoz, hogy annak működése nullszaldós legyen. Hozzátette, hogy csak az 1. számú ipari parkban működő egyes cégek vannak rácsatlakoztatva a város távhőhálózatára, a váradi ipari parkokban megtelepedő nagy külföldi cégek saját fűtésrendszert építenek ki, nem igénylik a váradi távhővállalat szolgáltatását. A gazdaságosabb működéshez járulna hozzá az, ha emelnék a hőenergia eladási árát, de a vállalat nem akar árat emelni, szögezte le Călin Ungur. Igaz, hozzátette, hogy a piaci viszonyok alakulását nézve az is komoly megvalósítás lenne, ha sikerülne az eladási árat a jelenlegi szinten tartani.