3 órája
Közönségtalálkozó a Szerelmem, Lüszisztraté szerzőjével
A Szigligeti Társulat ősbemutatóját követően, március 9-én találkozhattak a nagyváradiak Matei Vișniec román és francia drámaíróval.

Fotó: Vigh László / Szigligeti Színház Nagyvárad
Pikó Stefánia
Az eredetileg 2500 éves darab átiratának szerzője mellett, a Bozsódi-Nagy Orsolya által moderált beszélgetésen részt vett Anca Bradu rendező, Andra Bădulescu Vișniec díszlettervező, Ovidiu Iloc zeneszerző és Dimény Levente színművész, aki a színpadi mozgásért felelős. Az eseményt román nyelven tartották.
Bozsódi Nagy Orsolya kiemelte, hogy az antik szövegek időtállóak és bármikor színpadra állíthatók, de a Lüszisztraté aktualizálásában az átirat szerzője, Matei Vișniec kulcsszerepet játszott. Vișniec rétegzett szövege az ókori Arisztophanész azonos című darabjára épül, és a kortárs világunk dilemmáit is magában hordozza. A darab a férfi és nő örökös kapcsolatát állítja a középpontba, amely a hadüzenet és a béketeremtés határán egyensúlyoz.
Ez Anca Bradu hatodik rendezése a Szigligeti Színház társulatával, ami 17 éves együttműködést jelent. Anca Bradu rendező elárulta, hogy a szöveget közvetlenül Matei Vișniectől kapta meg, nem sokkal a megírása után, és először franciául olvasta. Már az első olvasáskor nagyon értékesnek találta a szöveg nemessége, a nyelvi brillírozás, a tematikus nyelvi játékok, a finom humor és a rendezői lehetőségek miatt.
A békére törekvés aktualitása
A szöveg színház a színházban, számos stílusréteggel, ami Anca Bradu szerint örömteli kihívást jelent a rendező számára, hiszen szabadon játszhat vele, miközben hű marad a szerzői szándékhoz. A Lüszisztraté története az ókortól napjainkig ível. A francia nyelvű szöveg számára először költői, irodalmi műnek tűnt, kiemelte annak szépségét, de akkoriban az aktualitás jelentősége kevésbé volt nyilvánvaló.
„Aztán a valóság ránk zúdított egy sor bonyolult, bizarr, fájdalmas, kegyetlen, igazságtalan, képmutató és ostoba eseményt – és itt a szöveg stílusára is szeretnék célozni, amely tele van találó jelzőkkel. A sorok frappáns módon fogalmazzák meg a hazaszeretetet, a valósághoz való viszonyunkat, a háború tragédiáját és az abszurditás mögötti mély fájdalmat, amelyet mindannyian átélünk. Az idő és a történelem úgy hozta, valamint a színészekkel közös munkánk során ráébredtünk: ez a szöveg egyre aktuálisabbá és egyre szükségesebbé vált a színpadon” – hangsúlyozta Anca Bradu.
Matei Vișniec 2021 decembere és 2022 februárja között írta ezt a darabot, miközben Európa a háború lehetőségétől tartott, Oroszország ukrán határ menti csapatai miatt. A drámaíró emlékeztetett rá, hogy a háború témája sajnos örök, az emberiség állandó átka. Matei Vișniec hozzátette, gyakran színházigazgatók, rendezők és színészek ösztönzésére alkot, magát „a színház alázatos szolgájának” nevezte. Egy színházigazgató bátorította a Lüszisztraté megírására is, és számára is igazi felismerés volt, amikor elmélyült a történetben, hiszen Arisztophanész korának páratlan megfigyelője volt – mondta a drámaíró. Arisztophanész az első polgárháború, a peloponnészoszi háború idején írta az azonos című darabot, abban az időszakban, amikor a görögök éppen győztesen kerültek ki a perzsák elleni háborúból, mégsem maradtak meg békében.
Matei Vișniec szerint az emberiség hajlamos a jólétben elkényelmesedve, önpusztító módon cselekedni. Úgy véli, hogy a civilizációk gyakran irracionális módon, a bőségtől megcsömörlötten maguk ellen fordulnak, háborúkat, testvérviszályokat provokálnak. Arisztophanész is ezt a paradoxont igyekezett feltárni darabjában, bár a színház nem kínálhat kész megoldásokat. A színház igazi ereje abban rejlik, hogy olyan kérdéseket vet fel, amelyekre nincsenek egyszerű válaszok – emelte ki a szerző.
A „körítés”
Andra Bădulescu Vișniec a rendező elképzeléseit vizuális formába öntötte a díszlet és a jelmezek révén. A színpad a háború nyers, rideg terét akarja tükrözni. A jelmezeken keresztül, amelyek az „egyenszoknyák” által meglazítják a határokat a férfiak és a nők között, szintén kapcsolatot teremtenek az ókori idők, valamint a jelenkor között.
A Lüszisztraté előadás zenei aláfestése Ovidiu Iloc zeneszerző munkája, aki meglepő módon – nem beszél magyarul. A zeneszerző a magyar magánhangzók gazdagságát hangsúlyozta, melyek szerinte egyedi hangzásvilágot kölcsönöznek a műnek. A zeneszerző munkáját magyar származású felesége segítette, aki nélkülözhetetlen támaszt nyújtott a kreatív folyamatban.
A beszélgetés során nemcsak Dimény Levente, hanem az előadás több színésze, köztük Fodor Réka és Tóth Tünde is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel, kiemelve az alkotócsapat gördülékeny együttműködésének fontosságát. A jelenlévők kérdései után különböző Vișniec-köteteket lehetett megvásárolni, valamint dedikáltatni.