Megtérül az elővigyázatosság külföldi munkavállalás esetén

János Piroska 

Nemcsak az online térben vagy a különböző telefonos módszerek által szedik áldozataikat a csalók, azokat sem átallják kihasználni, akik úgy döntenek, hogy külföldön vállalnak munkát. Legutóbb március közepén járta be a román sajtót azoknak a román állampolgároknak az esete, akiket szinte rabszolgaként dolgoztattak Németországban. A német hatóságok szerint az az 52 éves férfi, aki egy építőtelepen napi 13 órát dolgoztatta, majd egy gyárépületbe zárta be az áldozatokat, szintén román állampolgár. A férfi meggyőzte honfitársait, hogy egy jól fizető munkahely várja őket külföldön, Németországba érve azonban drasztikusan megváltozott a helyzet. A gyanúsított – akit időközben letartóztattak – három hónapon keresztül arra kényszerítette a munkavállalókat, hogy napi 13 órát dolgozzanak egy építőtelepen, szünet nélkül, kevés élelemmel és állandó felügyelet alatt. A munkaidő leteltével a munkásokat egy gyárépület lelakatolt csarnokába zárták. Az észak-németországi városban történt esetre azután derült fény, hogy egy személynek sikerült megszöknie és segítséget kérnie. A hatósági vizsgálat során kiderült: amellett, hogy embertelen körülmények uralkodtak a szálláshelyen, a munkásokat gyakran verték is. A fő gyanúsítottat, egy 52 éves román férfit, letartóztatták, és 60.000 eurót koboztak el tőle – olvasható a Pro TV oldalán. 

Ha az ilyen meghökkentő esetek nem is olyan gyakoriak, annál nagyobb az esélye annak, hogy a csalók „csak” pénzzel károsítják meg áldozataikat: visszaélnek személyi adataikkal, a beígért fizetés töredékét adják, vagy egyáltalán nem fizetik meg a munkát. Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója az itthoni munkavállalást szorgalmazza, mindemellett azt ajánlja: ha mégis a külföldi munkaerőpiacon szeretnénk elhelyezkedni, akkor tájékozódjunk az EURES, vagyis az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (European Employment Services) honlapján keresztül. Itt amellett, hogy csak ellenőrzött szabad munkahelyeket találunk, számos hasznos információhoz is juthatunk, ami megkönnyíti a munkavállalást. A honlapot elérhetjük az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség oldalán (eures.anofm.ro), vagy az eures.europa.eu honlapon keresztül is. Ha nem szeretnénk az EURES-t használni, ellenőrizzük, hogy a külföldi munkát kínáló ügynökség be van-e jegyezve a területi munkafelügyelőségnél (ITM). 

Az elővigyázatosság nagyon fontos, hiszen olyan eset is volt, amikor engedéllyel nem rendelkező, külföldi állást kínáló cégek visszaéltek a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség (AJOFM) nevével, vagy a hitelesség látszatának megteremtése okán az intézmény környékére hívták az áldozatokat a szerződések megkötésére, pénzösszegek átvételére. Minderről értesítették a hatóságokat, eljárások indultak – mondta az intézmény igazgatója, hozzátéve: manapság már egyre kevesebb ilyen abszurd eset van, azonban hirdetésekben, szóbeszéd útján még lehet „találkozni” ilyen cégekkel. 

A kizsákmányolás és az emberkereskedelem megelőzése érdekében a kormány 2025. március 27-én a 2000/156-es számú törvényt módosító határozattervezetet fogadott el, amely újabb intézkedéseket tartalmaz a külföldön munkát vállaló személyek védelmében. Ez többek között kimondja, hogy a munkaerő-közvetítő ügynökségeknek regisztrálniuk kell a területi munkafelügyelőségnél, illetve legalább öt nappal a tevékenység megkezdése előtt jelenteniük kell új irodáik nyitását; az ő kötelességük ellenőrizni, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az összes szükséges irattal, és tájékoztatnia kell a célországba való esetleges beutazási korlátozásokról, főleg járványok esetében. Az ügynökségnek biztosítania kell a célország jogszabályainak megfelelő szerződés kiállítását, illetve ennek román nyelvű fordítását is. A munkaerő-közvetítő/idénymunka-közvetítő szolgáltató köteles tájékoztatni a kérelmezőt a bérleti szerződésről, amely egyértelműen meghatározza a munkáltató által az idénymunkásnak biztosított szállásfeltételeket. A szállásnak meg kell felelnie a fogadó ország egészségügyi és biztonsági előírásainak, és ha a munkáltató bérleti díjat számít fel a munkavállalónak, az nem haladhatja meg a nettó fizetése 25 százalékát. Az idénymunkások munkáltatói kötelesek fedezni a külföldi munkavégzés helyére, valamint a Romániába vissza történő szállítás költségeit anélkül, hogy ezeket a munkavállalóktól később behajtanák – olvasható a kormány közleményében

Pár tanács, amit érdemes figyelembe venni

A Bihar Megyei Területi Munkafelügyelőség egy korábbi közleményében a legfontosabb elővigyázatossági szabályként említi külföldi munkavállaláskor, hogy előre és minden részletre kiterjedően kell tájékozódni. Érdemes alaposan ellenőrizni az állásajánlatot, figyelmesen elolvasni a közvetítői szerződés feltételeit. Utána kell nézni annak, hogy a kiválasztott külföldi munkáltató egyáltalán létezik-e, és ha igen, akkor a címét is ellenőrizni kell. Fontos, hogy a megkötött munkaszerződés román nyelvre is le legyen fordítva. Senki ne írjon alá olyan iratot, amit nem ért! Ne adjunk felhatalmazást senkinek, hogy felvegye az elvégzett munka után járó fizetést, és ne adjuk oda senkinek a személyazonossági iratainkat és a bankkártyánkat. Külföldi munkavállalás esetén kockázatot jelenthet, ha az állásajánlatot online fogadja el a munkavállaló a munkaközvetítő iroda személyes felkeresése nélkül. Az is gyanút kelthet, ha az alkalmazás meghallgatás nélkül történik, és semmilyen szakmai követelménynek nem kell megfelelni, vagy ha magas bérezést ígérnek szakképzetlen munkáért. Akkor is legyünk figyelmesek, ha esetleg vissza akarják tartani a személyazonossági iratainkat vagy a bankkártyánkat. A kockázatok elkerülése érdekében ellenőrizzük, hogy a külföldi állásokat kínáló ügynökségek be vannak-e jegyezve a területi munkafelügyelőségnél (inspectiamuncii.ro). Olvassuk el az Európai Unióban dolgozó román munkavállalók számára készült útmutatót, amit a munkafelügyelőség (www.inspectiamuncii.ro) vagy a munkaügyi minisztérium (www.mmuncii.ro) honlapján is meg lehet találni.