Botrányos olimpia, bukdácsoló Bihar FC: ilyen volt a 2024-es sportév második fele

Jósa Attila 

A spanyolok győzelmével zárult labdarúgó Európa-bajnokságot követően alig volt idejük pihenni a sportkedvelőknek, hiszen máris kezdetét vette a XXXIII. nyári olimpiai játékok, amelyet Párizsban rendeztek meg. A 2024-es párizsi olimpia botrányoktól és problémáktól volt hangos, már a nyitóünnepség komoly felháborodást váltott ki: a Szajnán tartott több mint négyórás műsor egy jelenete, amely a kereszténységet gúnyolta transzvesztita szereplőkkel, széles körű kritikákat kapott, és még a Vatikán is közleményben reagált. A szervezést tovább nehezítették a Szajna folyó szennyezettségével kapcsolatos gondok. A triatlonosok versenyét el kellett halasztani, mivel az úszás szakaszt nem tudták biztonságosan megrendezni. A versenyzők közül többen rosszul lettek, köztük a magyar Fábián Bettina, aki végül kórházi ellátásra szorult. Bár a szervezők tagadták, hogy a Szajna szennyezettsége okozta volna a problémákat, ez nem csillapította a kritikákat. 

A női ökölvívótorna is óriási visszhangot váltott ki. Az algériai Imane Helif indulása felkorbácsolta az indulatokat, különösen a 2025 januárjában Nagyváradra látogató magyar Hámori Luca elleni győzelmét követően. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság annak ellenére engedélyezte az algériai szereplését, hogy kiderült, a sportoló biológiailag férfi. Helif végül aranyéremmel a nyakában távozhatott Párizsból. A férfi labdarúgótornán a Marokkó– Argentína mérkőzés kaotikus jelenetei váltottak ki vitákat, amikor szurkolók petárdákkal dobálták meg a játékosokat, és a találkozó több órára félbeszakadt. A magyar férfi vízilabda-válogatott negyeddöntőben aratott győzelme az olaszok felett szintén botrányt szított. Egy vitatott bírói döntés miatt az olasz csapat megóvta a mérkőzést, de a fellebbezésüket elutasították. A spanyolok elleni helyosztón az olaszok demonstratívan hátat fordítottak a tisztviselőknek himnuszuk alatt. 

A fenntarthatóság jegyében légkondicionálókat nem szereltek fel az olimpiai falu szobáiban, ami komoly kényelmetlenséget okozott a sportolóknak a nagy melegben. Az étkezés sem felelt meg az elvárásoknak: alapvető élelmiszerek hiánya, valamint nyers hús felszolgálása is előfordult, emiatt többen az olimpiai falun kívül kerestek szállást vagy élelmet. A nehézségek ellenére Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott a párizsi olimpián, összesen 19 érmet, köztük hat aranyat szerezve, ezzel a 14. helyen zárva az éremtáblázaton. Bár az érmek száma eggyel elmaradt a tokiói szerepléstől, a küldöttség így is számos sportágban nyújtott kiemelkedő teljesítményt. 

Az úszók közül Kós Hubert és Milák Kristóf diadalmaskodtak, míg Rasovszky Kristóf nyílt vízi úszásban nyert aranyérmet. Az öttusában Gulyás Michelle, a férfi párbajtőrcsapat és Márton Viviana tekvondós teljesítménye is olimpiai bajnoki címet hozott. A román csapat három aranyat, négy ezüstöt és két bronzot szerezve a 23. helyen végzett. Az úszók közül David Popovici állt a dobogó legfelső fokára, míg az evezősök is remekeltek: a férfi kétpárevezős egység, valamint a női nyolcas is olimpiai bajnok lett. 

Román sikerek a Nemzetek Liga őszi mérkőzésein 

Az első helyen zárta le a labdarúgó Nemzetek Ligája C divízióját ősszel a román válogatott, így feljutott a második értékcsoportba. Mircea Lucescu csapatának menetelését kissé beárnyékolta a Koszovó elleni félbeszakadt mérkőzés, amelyet bár a Trikolórok 3–0 arányban megnyertek a zöldasztalnál, a magyarellenes skandálások miatt egy zárt kapus meccsben, valamint súlyos pénzbírságban részesültek. A magyar válogatott a harmadik helyen végzett az A-liga 3. csoportjában a Nemzetek Ligájában, így a törökök ellen osztályozót játszik tavasszal az A-ligában maradásért. 

A Bihar FC mélyrepülése 

Magyarellenes megnyilvánulásokból Váradon sem volt hiány az ősszel, az FK Csíkszereda elleni másodosztályú mérkőzésen a Bihar FC kemény magja skandált primitív rigmusokat a vendégszeretet jegyében a centenáriumát „ünneplő”, lebontásra ítélt Bodola Gyula Stadionban. A klub azóta sem határolódott el a megnyilvánulásoktól, de a tavaszi menetelést követő időszakban nem ez volt az egyetlen ballépés az egyesület vezetőségétől. 

A piros-kékek feljutását követően a klub vezetősége meglepő lépésként elküldte a veretlen csapat vezetőedzőjét, Florin Farcaşt, helyére pedig az argentin Gustavo Aragolaza érkezett. Az egyesület a feljutást kivívó játékosok helyére olyan labdarúgókat szerződtetett, akik szinte kivétel nélkül ugyanazzal a játékosügynökkel állnak kapcsolatban. A várt eredmények azonban elmaradtak, és a Bihar FC az őszi mérkőzéseken a pofozógép szerepét töltötte be, ami végül Aragolaza állásába került. A Concordia elleni mérkőzést követően pedig a bundavád is felmerült a váradi csapattal szemben, miután bukaresti portálok hatalmas összegű online fogadásokról számoltak be. 

Történelmet írtak a pólósok 

A Nagyváradi VSK minden idők legnagyobb váradi vízilabdasikerét érte el 2024 őszén, felülmúlva a Crişul KEK-ezüstérmét, valamint a klub 2017-es LEN Európa-kupa második helyét. Romániai csapat korábban soha nem kvalifikálta magát a Bajnokok Ligája legjobb nyolc együttese közé, ez elsőként a váradiaknak sikerült, miután a csoportkör utolsó mérkőzésén egy hihetetlen izgalmakat hozó mérkőzésen 11–11-re végeztek a rendes játékidőben a Steaua ellen, majd 19–18-ra megnyerték a „szétlövést”. A klub egészen elképesztő utat járt be mindössze pár hónap alatt. Tavasszal, az elmúlt 20 év során először nem jutott be a Szuperliga döntőjébe a VSK, ezt követően a montenegrói Petar Kovacevic vette át az irányítást. A montenegrói vezetőedző kezei alatt a csapat soha nem látott formába lendült, és bár a decemberi kupadöntőben a Steaua visszavágott, a VSK a jövő tavaszi Bajnokok Ligája-meccsekre készülhet a Ferencváros, a Barceloneta és a Savona ellen, a legjobb nyolc között.