Szijjártó: magas szintű vízgazdálkodási technológiával rendelkezünk (videó)

Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország megfigyelőként csatlakozik az Aral-tó megmentésére létrehozott alaphoz, mert a probléma nemcsak a közép-ázsiai régió számára kihívás, hanem az egész világ számára is.

– Az, hogy egyre gyakrabban gyűlünk össze, hogy megvitassuk a víz szerepének fontosságát, jól mutatja, hogy

a 24. órában vagyunk és ideje megkongatnunk a vészharangokat

– fogalmazott a tárcavezető.

Rámutatott: tiszta víz nélkül nem lehet ellátni az állampolgárokat, valamint képtelenség végrehajtani a modern és hatékony mezőgazdálkodási tevékenységeket. Víz nélkül nem lehet modern iparról sem beszélni.

– Ha nincs elég víz, akkor mit isznak az emberek, ha nincs víz, hogyan öntözünk, ha nincs elég víz, hogyan működtetjük az iparunkat? – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.

Túlzás nélkül állítható, hogy a 21. században a víz felhasználása lehet a legnagyobb kihívás.

A tárcavezető úgy látja, a negatív folyamatok még mindig visszafordíthatók, de eljött a cselekvés ideje, hiszen a klímaváltozás 85 százalékban a globális vízkészletet érinti a vízhiányon, a gleccserek olvadásán vagy a tengerszint emelkedésén keresztül.

– Mindenképpen egy összetett problémával állunk szemben, hiszen a különböző országok különböző formában szembesülnek ezzel a kihívással: néhol túl sok a víz, máshol pedig túl kevés, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem áll rendelkezésre tiszta víz – fogalmazott Szijjártó Péter.

A globális népesség 90 százaléka szenved például árvizektől, miközben legalább négymilliárdan élnek olyan területen, ahol évente legalább egy hónapig vízhiány van; ráadásul az előrejelzések szerint 2050-re ez a szám elérheti az ötmilliárdot. A szennyezett víz is problémát jelent: azokon a területeken, ahol a leggyorsabban növekszik a lakosságszám,

a szennyvíz 80 százaléka kezelés nélkül kerül vissza a természetbe.

A Föld lakóinak 45 százaléka nem fér hozzá tisztított vízhez – hívta fel a figyelmet a külgazdasági és külügyminiszter.

– A víz tehát nagyon fontos szerepet játszik a nemzetközi béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában; nem engedhetjük meg azt, hogy a vízválság nemzetközi konfliktus forrásává váljon, és el kell kerülni azt, hogy a vízválság az illegális tömeges migrációs hullámok előidézőjévé váljon – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Magyarország készen áll arra, hogy kivegye a szerepét ebből, de a globális diplomáciának is sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnie a vízforrások békés elosztására. Az elmúlt 200 évben Magyarországon 4200 kilométernyi töltést, gátat építettek, miközben víztározókat is kialakítottak.

A természetbe visszakerülő víz 90 százalékát megtisztítják Magyarországon,

– Mi tehát – mint a vizek országa – büszkén állíthatjuk, hogy azok a folyók, amelyek átfolynak Magyarországon, tisztábban hagyják el az országot, mint amikor belépnek az országba – emelte ki a tárcavezető.

Felhívta a figyelmet, hogy már számos magyar vállalat vett részt Ázsiában, Afrikában például a szennyvízkezelő telepek létrehozásában. Ugyanakkor Magyarország készen áll arra, hogy Tádzsikisztánban is bekapcsolódjon a vízügyi projektekbe: az Exim Bank 30 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg, hogy fedezze a magyar-tadzsik vállalatok közös erőfeszítéseit más mellett a vízipar területén.