Így szélesítette a kormány az egyetemek autonómiáját

Sűrű hetek állnak a felsőoktatási intézmények mögött, és nem csak a hallgatói beiratkozások, valamint a tanévkezdés miatt. A kabinet az utóbbi időszakban a képzések gyakorlatilag összes pontját – a felvételit, az átsorolást és a diplomaszerzési szabályokat – illetően fontos módosításokról döntött, minden korábbinál nagyobb szabadságot adva az egyetemeknek és a főiskoláknak – írja a Világgazdaság.

Alapítványi forma

A Budapesti Corvinus Egyetem volt az első fecske még 2019-ben azon intézmények sorában, amelyek úgy döntöttek, kezdeményezik a kormánynál, hogy közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartásban működhessenek a jövőben. A Corvinust követően, az elmúlt években több lépcsőben váltott fenntartót az addig államiként működő felsőoktatási intézmények nagy többsége. 

Ez a fenntartóváltási procedúra indította el a hazai felsőoktatás azóta is tartó önállósodási folyamatát.

Módosul a felvételi menete

A modellváltó intézmények a gazdálkodásukban már az eltelt két-három évben is jóval nagyobb szabadságot élveztek, mint korábban, a júliusi határozatok tovább bővítették az intézmények hatáskörét, ugyanis a képzéseket érintő számos kérdésben önállóan dönthetnek majd a jövőben. Így például 2023-tól maguk határozhatnak arról, hogy

• az alap- és osztatlan szakjaikra jelentkezőktől kérnek-e emelt szintű érettségit,
• húznak-e olyan minimumponthatárt, amely alatt senki nem kerülhet be az adott intézménybe,
• majd 2024-től az is egyetemi-főiskolai szinten dől el, hogy a felvételizők pontosan milyen teljesítmény felmutatása esetén kaphatnak többletpontokat,
• és hogy szerveznek-e saját felvételi vizsgát.

Mindez gyökeres változást jelent az eddigi szisztémához képest, amely alapvetően központosított, vagyis a továbbtanulni vágyó érettségizetteknek – szaktól függően – ugyanolyan feltételeknek kell megfelelniük, bármely hazai intézménybe jelentkeznek. Néhány szaktól eltekintve kizárólag a diákok tanulmányi, érettségi és versenyeredményei, valamint nyelvvizsgái alapján kell dönteniük az egyetemeknek arról, ki kezdheti el náluk a képzést, és ki nem. Felvételi vizsgát csak néhány speciális szakon tarthatnak. Így gyakorlatilag a ponthatárhúzásig nem is tudják, kik lesznek a következő tanévtől az új hallgatóik. Mindez azonban a következő esztendőtől alaposan átalakul.

Tandíj- és nyelvvizsgaszabályok változása

A már a felsőoktatásban tanuló hallgatókra vonatkozó szabályok megalkotásában ugyancsak nagyobb önállóságot kaptak az egyetemek és a főiskolák. A változtatásig a képzési területenként, központilag meghatározott tanulmányi átlagok és kreditszámok döntöttek arról, kik tarthatják meg állami ösztöndíjukat, és kiket sorolnak át önköltséges, vagyis fizetős képzésre. A kormány nyári döntése értelmében az átsorolás részletszabályairól is az intézmények határozhatnak mostantól. Az állami fenntartásban maradt hat intézmény esetében azonban ezután is a szakminisztérium dönt majd ebben a kérdésben.

A kabinet a közelmúltban szintén a felsőoktatási intézmények hatáskörébe utalta, hogy a diplomához milyen nyelvvizsga-követelményeket rendelnek. Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint az oklevélhez előírt nyelvvizsgarendszer kivezetésével régóta feszítő problémát kezelnek.

Az egyetemeknek és a főiskoláknak ugyanis gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatók megszerezzék a hivatásuk gyakorlásához szükséges nyelvismereteket. Eddig az alapszakokon egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga megszerzése volt az elvárás, aki ezt nem teljesítette, az nem vehette át a diplomáját. Több képzésen pedig ennél is szigorúbbak voltak a követelmények.

már csak azért sem, mert elsőéveseik nagy része már a középiskolából nyelvvizsga-bizonyítvánnyal távozik – írja a Világgazdaság.