2022.10.23. 13:29
Tizenhat éve ezen a napon tombolt a brutális gyurcsányi rendőrterror (videók)
Azonosítójel nélküli egyenruhások emberek szemét lőtték ki, válogatás nélkül ütötték a járókelőket. A bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára máig büszke a történtekre.
Így tombolt a rendőrterror Budapesten 2006. október 23-án
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Tamás
Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án mondta el a trágárságokkal tűzdelt őszödi hazugságbeszédet, miután a választásokon az MSZP egy hajszállal győzött, köszönhetően annak, hogy eltitkolták az ország valós állapotát, és hazugságokkal kampányoltak – emlékeztet cikkében az Origo. A miniszterelnök zárt körben elismerte, hogy:
"Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet."
Sok szocialista frakciótag számára is csak a botrányos hazugságbeszéd alatt vált világossá, hogy óriási bajban van Magyarország. Több százmilliárd forint hiányzott a költségvetésből. Gyurcsány beszéde azonban ekkor még nem szivárgott ki, így kormánya június 9-én letette a hivatali esküt, majd be is jelentették a brutális megszorításokat tartalmazó csomagjukat, amelyet ráadásul akkor úgy kommentált, hogy "nem kell félni, nem fog fájni".
Gyurcsány Ferenc hazugságbeszédéből itt hallgathat meg részleteket:
Ez azonban szintén hazugság volt, hiszen a Gyurcsány-kormány 30 százalékkal emelte a gáz árát, növelték a villamos energia árát, emelték az áfakulcsot, a jövedéki adót és a munkáltatói járulékot is. Az intézkedéseknek viszont itt még nem volt vége. Szintén bejelentették, hogy 2008-tól tandíjat kell fizetni, és 2007-ben bevezetik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is.
Az őszödi beszéd kiszivárogatatása
Az őszödi beszéd szeptember 17-én kora délután került nyilvánosságra, a Magyar Rádió honlapján tette közzé az MSZP balatonőszödi frakcióülésén elhangzottak egy részletét. Nem sokkal ezt követően megkezdődtek az első tüntetések is, az embereket felháborították a felvételek.
A pár száz résztvevővel kezdődő demonstrációk hamar többezres tömeggé duzzadtak, az országos megmozdulások, amelyeknek Budapest volt a központja, pedig még hetekig folytatódtak. A fordulópontot 2006. október 23-a jelentette, amikor Gyurcsány Ferenc vezetésével a karhatalom - ahogy az Origo írja - terrorcselekményt követett el a békés megemlékezőkkel szemben.
A rendőrterror 2006. szeptember közepétől egyre erősödött.
Szeptember 19-én az MSZP akkori székházánál már lovasrendőrök oszlattak, az összecsapások során 69-en sérültek meg.
A terror legvéresebb napja azonban október 23-án következett be, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján. A fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen, amelynek képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a brutális fellépésre.
A további tiltakozások megfékezésének érdekében kiürítették a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Mindezt azzal magyarázták, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel garantálni. Tüntettek a Szent István-bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók.
A Fidesz - amely ekkor a legnagyobb ellenzéki párt volt - az Astoriánál tartott saját ünnepi megemlékezést. A rendőrség viszont tudatosan ebbe az irányba szorította a Deák térnél tiltakozókat, így a két csoport találkozott egymással. Az így felduzzadt és összekeveredett tömeget a rendőrség váratlanul brutálisan verni kezdte, majd lovasrohamot is vezényeltek a jórészt békés megemlékezők ellen, ahol babakocsit toló anyukák és bottal közlekedő idősek is voltak.
Karhatalmi erőszak törvénytelen eszközökkel
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője az Origónak adott interjújában arról beszélt, hogy ma már jogerős ítéletekkel, felvételekkel, szemtanúkkal, jelentésekkel is alátámasztott tény: szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmaztak törvénytelen eszközökkel, aminek célja a megfélemlítés, a hatalom megőrzése és az alapvető jogok gyakorlásától való elrettentés volt.
A bevetett fegyverek közül a szemkilövetésre is használt vadászfegyverekről és a gumilövedékekről szakértők is megállapították, hogy élet kioltására is alkalmasak voltak. Ráadásul az arcukat eltakaró és azonosító nélküli rendőrök számtalan esetben súlyos sérülések okozása céljából fejmagasságra lőtték ki nemcsak a gumilövedékeket, hanem a könnygázgránátokat is.
Gyurcsány utasítására cselekedtek
Az előzetes letartóztatások mintegy 85 százalékát törvénytelennek minősítették a másodfokon eljáró bíróságok.
Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság volt társelnöke szerint törvényes alapon egyértelműen megállapítható, hogy a 2006-os őszi eseményekért a miniszterelnök a felelős. A Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott büntetőbírája kifejtette: a rendőrség a kormány alatt működő szerv, amely felett a mindenkori kormányfőnek irányítási joga van, akár egyedi ügyekben is. Völgyesi szerint diszkrét megfogalmazás „rendőri túlkapásnak" nevezni a „köztörvényes, közvádra üldözendő bűncselekményeket", amelyeket a rendőrök Gyurcsány Ferenc utasítására követtek el.
Gyurcsány a minisztereit megkerülve, közvetlenül beleavatkozott a 2006-os eseményekbe, közvetlenül utasította a rendőri vezetőket, akiket később ezért ki is tüntetett.
Holott az akkori rendőrségi törvény szerint a miniszterelnök csak a rendészeti miniszter útján adhatott volna utasítást, közvetlenül nem. Az országos rendőrfőkapitány volt általános helyettese is elismerte, hogy Gyurcsány Ferenc utasította a tévészékház ostromakor. Gyurcsány a tanúvallomások ellenére továbbra is hárított, de 2006-ban ő maga is elismerte, utasításokat adott a rendőrségnek.
A teljes cikket ide kattintva találja meg.
