2023.01.02. 11:08
Egyre kevesebben hisznek a szólásszabadságban Németországban
A keleti szövetségi államokban csak minden harmadik állampolgár hisz abban, hogy Németországban teljesen szabadon kifejezheti magát. Nyugaton ez a szám 52 százalék, az egész Szövetségi Köztársaságban 48 százalék – írja cikkében a V4NA.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Amikor Brüsszelben a demokráciáról tartanak kiselőadást a közép-és kelet-európai országoknak, akkor rendszeresen felmerül Franicaország vagy Németország neve, mint követendő példa. Egy friss felmérés azonban utóbbinál nem biztos, hogy ez helytálló. A keleti szövetségi államokban ugyanis csak minden harmadik polgár gondolja úgy, hogy Németországban teljesen szabadon kifejezheti politikai véleményét. Az Allensbach közvélemény-kutató intézet „Szabadságindex 2022” című dokumentuma szerint a kelet-németországi megkérdezettek csak 34 százaléka mondta azt, hogy szabadon beszélhet Németországban – írja a V4NA.
A nyugati szövetségi államokban 52 százalék érzi úgy, hogy szabadon kifejezheti véleményét. A Szövetségi Köztársaság egészét tekintve pedig 48 százalék, vagyis a többség inkább nem mond ki egyes dolgokat, mert tart a következményeitől. Az is beszédes, hogy országos viszonylatban hogyan változtak a számok az elmúlt években, évtizedekben. Az előző évben ez az arány országos tekintetben 45 százalék volt, ami történelmi mélypontnak számít. Még 2017-ben a németek 63 százaléka érezte úgy, hogy szabadon kifejezheti politikai véleményét, 1990-ben pedig ennél is többen, 78 százalékuk merte szabadon elmondani a gondolatait és álláspontját.
De nem csak erre voltak kíváncsiak az Allensbach közvélemény-kutató intézet munkatársai, hanem arról is megkérdezték az embereket, hogy milyen a hozzáállásuk az államhoz és az országuk által képviselt demokráciához. Az eredmények itt is beszédesek, hiszen a jelek szerint egyértelműen csökkent az állammal való azonosulás és a demokráciával való elégedettség.
Az állítással, miszerint „az állam mindannyiunké”, és hogy „rajtunk, állampolgárokon múlik, hogyan fejlődik Németország”, a válaszadók 43 százaléka értett egyet. Az előző évben ez az arány 47 százalék volt. Országos szinten minden ötödik ember „nem igazán elégedett” a demokrácia működésével Németországban. Ez 2021-hez képest enyhe növekedést jelent. Ebben a kérdésben is óriási a különbség az országrészek között, keleten ez az arány majdnem kétszerese a nyugati értéknek.
Csak minden tizedik ember „nagyon elégedett” a demokrácia működésével Németországban, ami valójában a legalacsonyabb érték 2006 óta ( akkor 10 százalék válaszolt így). Kelet-Németországban a válaszadóknak mindössze 5,5 százaléka mondta azt, hogy „nagyon elégedett”.
Hasonló felmérést végzett az Mitteldeutscher Rundfunk (MDR), amely Szász-Anhalt, valamint Szászország és Türingia tartományok állami műsorszolgáltatója. Általánosságban elmondható, hogy majdnem minden második résztvevő azt állította, hogy néha fél nyilvánosan elmondani a véleményét.
A közösségi média után a munkahelyi környezet és a baráti kör következik a sorban, ahol a németek félnek kinyilvánítani a véleményüket.
A megkérdezettek egyetértése még nagyobb, amikor arról van szó, hogy Németországban óvatosnak kell-e lenniük azzal, hogyan fejezik ki magukat bizonyos témákban: 78 százalékuk van ezen a véleményen. Ahogyan azt is sokan gondolják, hogy bizonyos vélemények tabuként vannak kezelve manapság.
Ennek megfelelően a résztvevők mérlege a szólásszabadság helyzetét illetően Németországban vegyes: mindössze 40 százalékuk gondolja úgy, hogy ebben az országban jó a véleménynyilvánítás szabadsága. Sokkal többen, 59 százalék von le viszont negatív következtetést.
