2023.02.20. 05:30
Joe Biden Kijevben félmilliárd dolláros támogatást jelentett be Ukrajnának
Az ukrajnai háború 362. napjának krónikája az Origo, a Mandiner, a Világgazdaság és az MTI nyomán.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közzétett képen Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök kijevi sajtóértekezlete 2023. február 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet több mint hatmilliárd forint értékű segélyt vitt Ukrajnába
Segélyszervezet, amely 245 ezer embernek nyújtott segítséget - mondta Lehel László, a szervezet elnök-igazgatója hétfőn Budapesten. Az ukrajnai háború kezdetének közelgő egyéves évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen Lehel László közölte: a hatmilliárd forintos segély mintegy fele magyar kormányzati támogatás. A háború első szakaszában nagyon sok élelmiszert juttattak el kamionokkal a rászorulóknak, majd a kárpátaljai Beregszászon létrehoztak egy raktárt, ahonnan azóta egész Ukrajnába szállítják az adományokat - fűzte hozzá.
Megfogalmazása szerint
már nincs olyan ukrán megye, ahová a segélyszervezet ne szállított volna segélyt.
Gerevich János, a segélyszervezet ukrajnai képviseletének vezetője a többi között arról szólt, a háborúval nagy tragédia kezdődött és szervezetük feladata az volt, hogy reagáljon a helyzetre. A kisváros Beregszász "hirtelen nagyváros lett", az óvodák és iskolák menekültszállásként kezdtek el működni és kilométeres sorok jelentek meg - elevenítette fel személyes emlékeit a háború elejéről.
Összesítése szerint
1 millió 393 ezer kilogrammnyi segély juttattak Ukrajnába, amiből 300 ezer kilogramm maradt Kárpátalján.
Példaként említette, hogy - az igényeknek megfelelően - elsősorban élelmiszerrel, bébiételekkel és higiéniai termékekkel segítettek.
Gerevich János a háborús mindennapokra térve a többi között érzékeltette az ottani embereket sújtó folyamatos háborús stresszt, továbbá a mindennapos légi riadók és a csak nemrég enyhülő súlyos áramkimaradások okozta nehézségeket.
Az eseményen Mihajlina Szkorik-Skarivszka, Bucsa alpolgármestere, valamint a kilenc hónapig orosz megszállás alatt lévő Herszon városának Szociális felelősséget vállaló nők ligája (League of Socially Responsible Women) elnevezésű szervezet vezetője, Natalja Kravec részletesen beszámolt a városaikat ért háborús pusztításról, az áldozatokról, a civilek ellen elkövetett atrocitásokról.
A közönség soraiban mások mellett jelen volt Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete is.
Még a héten döntés születhet a tizedik uniós szankciós csomagról
Még a héten megegyezés várható az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról az Európai Unióban, a még fennálló fenntartásokat "le fogjuk küzdeni", a korlátozó intézkedéseket a következő napokban, órákban jóváhagyják a tagállamok - jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az EU-tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A főképviselő szerint
a tizedik szankciós csomag - amely az Európai Bizottság múlt héten bejelentett javaslatának értelmében egyebek között exporttilalmat vezetne be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus, a hadiiparban is használt technológiákra és ipari árukra
- lényegében élvezi az uniós tagállamok minisztereinek támogatását, de az uniós Tanács egyhangú döntésével kell jóváhagyni.
Josep Borrell szerint a már hatályban lévő szankciók működnek, "súlyos csapást mérnek" az orosz gazdaságra, Oroszország már államháztartási, valamint kereskedelmi hiánnyal küzd az energiahordozók eladása terén, miközben Európa megszabadult az orosz energiafüggőségtől.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború kimenetelében az elkövetkező hetek döntő fontosságúak lesznek.
Oroszország 350 ezer fős csapatokat vonultat fel a frontvonalon, majdnem kétszer annyit, mint amennyit a háború elején. Moszkva minden bizonnyal újabb offenzívát indít, és ez így megy majd tovább. Ezért nekünk pedig továbbra is erőteljesen támogatnunk kell Ukrajnát a győzelem érdekében
- húzta alá.
Kiemelte, hogy az ukrán hadseregnek sürgősen nagy mennyiségű lőszerre van szüksége az orosz agresszió elhárításához, erről az uniós tagállamok védelmi miniszterei tanácskozást fognak folytatni március első hetében. Növelni kell továbbá az európai hadiipar kapacitásait a gyorsabb gyártás érdekében, és ezzel párhuzamosan az tagállami hadseregek megoszthatják lőszerkészleteiket Ukrajnával - fejtette ki. Borrell szerint az orosz erők naponta mintegy 50 ezer tüzérségi lövedéket lőnek ki, és "Ukrajnát ugyanerre a szintre kell felerősíteni".
"Amennyire csak lehet, elsőbbséget kell adni az ukrán hadsereg ellátásának" - húzta alá Josep Borrell.
Donyeck megyei településeket bombáztak az oroszok
Orosz légicsapások értek hétfőn egy iskolát, valamint lakóépületeket, üzlethelyiségeket és kávézókat a donyecki régióban, a Kosztyantinyivka közelében fekvő Ivanopillja faluban egy helyi lakos életét vesztette, ketten megsérültek
- közölte Pavlo Kirilenko megyei kormányzó a Telegramon.
"Az orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják" - fejtette ki a kijevi katonai vezetés közleményében. Hozzátette, hogy Donyeck megyén kívül Harkiv megyében több mint húsz település környékére mértek csapásokat az oroszok, ezen felül az északkeleti Szumi megyét is érte támadás. A déli Herszon megyében a közlemény szerint az orosz erők a megszállásuk alatt álló körzeteket is lőttek, hogy ezekért a támadásokért az ukrán hadsereget tegyék felelőssé.
Ezzel egy időben az ukrán légierő 16 csapást mért orosz élőerő- és haditechnikai eszközök koncentrációs területeire, és eltaláltak egy ellenséges légvédelmi rakétarendszert - közölte a vezérkar.
Medvegyev: Biden biztonsági garanciákat kapott kijevi útja előtt
Biztonsági garanciákat kapott kijevi látogatása előtt Joe Biden amerikai elnök - közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn Telegram-csatornáján.
"Biden, miután előzetesen biztonsági garanciákat kapott, elutazott Kijevbe. Sok fegyvert ígért, és sírig tartó hűséget esküdött a neonáci rezsimnek" - írta a volt orosz állam- és kormányfő az amerikai elnök kijevi látogatásáról.
Medvegyev nem részletezte, hogy pontosan ki adta ezeket a garanciákat Bidennek.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó korábban újságíróknak azt mondta, hogy Washington néhány órával az elnöki látogatás előtt figyelmeztette Moszkvát, hogy elejét vegye a konfliktushelyzeteknek.
Több mint háromezer ukrán katonát képeznek az idén Németországban
Az év végére meghaladja a háromezret a végzősök száma a német hadsereg (Bundeswehr) ukrán katonáknak szervezett kiképzőprogramjaiban - mondta hétfőn a német védelmi miniszter.
Boris Pistorius az Alsó-Szászország tartományi Munsterben működő harckocsizó-képző központban tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a programok a terveknek megfelelően haladnak, a hazájukat az orosz támadások ellen védő ukrán katonák pedig nagyon elkötelezettek és elszántak.
Március végére le is szállítják a védekezés támogatását szolgáló német Marder páncélozott harcjárműveket és Leopard 2 A6 típusú harckocsikat, és az ukrán katonák készen állnak majd a használatukra
- jelentette ki a miniszter.
Hozzátette, hogy a világ legmodernebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-es elődjéből, a Leopard 1 típusú harckocsikból májusban vagy júniusban adhatják át az első darabokat Ukrajnának. A képzési programok újabb turnusokkal folytatódnak tovább, a végzősök száma így meghaladhatja a háromezret az év végére.
A Bundeswehr a kiképzési programról a honlapján közölt tájékoztatójában ismertette, hogy az ukrán katonák a hét hat napján tanulnak és gyakorlatoznak, napi 12 órát. Az oktatást tolmácsok közreműködésével folytatják.
Mint írták, az ukrán katonák szemében hajthatatlanság és elszántság látszik. "Ezek az emberek tudják, hogy miért harcolnak, tudják, hogy a jó oldalon állnak, és ez szinte legyőzhetetlenné teszi őket" - idézték a közleményben Björn F. Schulz tábornokot, a kiképzőközpont parancsnokát.
A német szövetségi kormány 40 Marder páncélozott harcjárművet és 14 Leopard 2 A6-os harckocsit ad át az ukrán erőknek a Bundeswehr állományából. A támogatáshoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik.
Berlin egy sor további nehézfegyvertípussal, köztük Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegekkel és Gepard páncélozott harcjárművekkel is segíti az orosz támadás elhárítását. A napokban arról is döntöttek, hogy a Bundeswehrnél már nem használt Leopard 1-esekkel is támogatják Ukrajnát, a tervek szerint száznál is több darabbal.
Zelenszkij: világháború lesz, ha Kína összefog Oroszországgal
Világháborúhoz vezetne, ha Kína szövetkezne Oroszországgal - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy hétfői német interjúban.
A Die Welt című lap hírportálján közölt interjúban az ukrán elnök kiemelte: Ukrajnának fontos, hogy Kína ne támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Mint mondta,
valójában azt szeretné, hogy Kína Ukrajna mellé álljon, de nem gondolja, hogy ez "ebben a pillanatban" lehetséges. Az viszont lehetséges, hogy Kína "pragmatikus" álláspontot foglaljon el, hiszen "ha szövetségre lép Oroszországgal, akkor világháború lesz, és Kína tisztában van ezzel".
Elmondta, hogy Kínának Kijev úgynevezett tízpontos béketerve támogatójaként lehet szerepe, mindenekelőtt a nukleáris biztonság garantálásában, az Egyesült Államokkal és az EU egyes tagállamaival együtt.
Volodimir Zelenszkij kiemelte, hogy
Oroszországgal "haszontalan" lenne párbeszédet folytatni, mert Ukrajna nem tudja megváltoztatni az orosz hozzáállást.
Oroszországban "úgy döntöttek, hogy elszigetelik magukat a világ többi részétől, és a régi szovjet birodalom újjáépítéséről álmodoznak", ezzel pedig "nem tehetünk semmit". Változás csak az orosz oldalról indulhat, "rajtuk múlik, hogy a kölcsönös tisztelet alapján együttműködnek-e a nemzetek közösségével" - mondta Volodimir Zelenszkij.
Kifejtette: az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésekor azzal vádolták Ukrajnát, hogy el akarja szigetelni Oroszországot, holott éppen fordított az összefüggés, Vlagyimir Putyin orosz elnök szigetelte el hazáját a nemzetközi közösségben, méghozzá az Ukrajna elleni háború megindításával - tette hozzá. Aláhúzta: Vlagyimir Putyin nem éri el célját, "a Szovjetunió újjáépítését".
Sok millió "lengyel nem akarja, hogy orosz csapatok legyenek az országukban", és Vlagyimir Putyin "a szlovákoknak sem fogja tudni megmondani, hogy mit csináljanak", Lettországot, Észtországot és Litvániát pedig nem tudja elfoglalni, és Ukrajnát nem tudja megszállni. "Nem akarjuk, hogy meghódítsanak bennünket, nem akarunk a Szovjetunió része lenni, és nem akarunk az Oroszországi Föderáció része lenni" - fejtette ki Volodimir Zelenszkij, aláhúzva, hogy ezt nemcsak három-négy ukrán mondja, hanem negyvenmillió.
Az USA néhány órával az elnök kijevi utazása előtt tájékoztatta Oroszországot
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa közleményében példa nélkülinek nevezte Joe Biden elnök kijevi utazását, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok nem rendelkezik "katonai infrastruktúrával" a háború sújtotta térségben.
Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója újságírói kérdésre annyit mondott, hogy az Egyesült Államok "konfliktusmegelőzési" szándékból döntött úgy, hogy néhány órával az elnök elutazása előtt tájékoztatja az oroszokat. A tájékoztatás formájáról, módjáról és az esetleges orosz válaszról a fehér házi illetékes nem számolt be.
Ukrajna nem fogja megvédeni Bakhmutot
Volodimir Zelenszkij utalt arra, hogy az ukránok kivonulnak a keleti Bakhmut városából, ha annak védelme túl sok emberéletet követelne.
Kevesebb mint 5000 civil maradt a frontvonalban lévő Donyecki területhez tartozó városban, amelynek lakossága a háború előtt 70 ezer fő volt.
Videón a lövészárokban rekedt ukrán katonák harca
Újabb háborús videó kezdett terjedni a Twitteren, amelyen az látható, ahogy két ukrán katona ellenséges tűz alatt egy lövészárokban reked, innen próbálják meg visszaverni az orosz támadókat - írja a Mandiner.
A videó kiválóan mutatja azt, hogy gyakran milyen átláthatatlanok a kézifegyverekkel vívott tűzpárbajok és a lövészárokharcok, írja a bejegyzést kiszúró Portfolio.
Moszkvába érkezett Kína vezető diplomatája
Wang Yi, Kína vezető diplomatája Moszkvába érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson egy lehetséges ukrajnai béketervről - jelentette orosz Kommerszant című lap.
Orosz hírszerzés: a nyugati fegyverek nagy része megsemmisült
Az orosz hadsereg megsemmisítette a Nyugat által Ukrajnának átadott haditechnikai eszközök nagy részét – közölte szerdán a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
Az SZVR szerint 2021 decembere óta a NATO-országok 1170 légvédelmi rendszert, 440 harckocsit, 1510 páncélozott gyalogsági járművet és 655 tüzérségi rendszert adtak át az ukrán fegyveres erőknek. Emellett, mint a szolgálat állította, Kijev a támogatóitól 9800 sorozatvető-rakétát, 609 ezer páncéltörő lövedéket és 1 millió 206 ezer lövedéket kapott. A megsemmisített eszközöket az SZVR nem nevesítette.
Az orosz védelmi tárca hétfőn közölt összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 386 repülőgépet, 210 helikoptert, 3193 drónt, 405 légvédelmi rakétarendszert, 7945 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1031 sorozatvetőt, 4157 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8465 speciális katonai járművet veszítettek.
Oroszország tavaly tavasszal jegyzéket küldött a NATO-országoknak az Ukrajnának szánt fegyverszállítások ügyében, amelyben leszögezte, hogy Oroszország minden olyan szállítmányt, amely katonai felszerelést tartalmaz, legitim célpontnak tekint.
Az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Ukrajna az ENSZ Közgyűlés 11. rendkívüli ülését megelőzően egy nagyszabású provokációt készít elő, azzal a céllal, hogy a nukleáris biztonságról szóló egyezmény megsértésével vádolja meg Oroszországot. A tárca szerint ennek végrehajtáshoz több konténernyi radioaktív anyagot szállítottak Ukrajnába egy meg nem nevezett európai ország területéről, a vámellenőrzés megkerülésével. Az anyagot a tájékoztatás értelmében a Kijev által ellenőrzött egyik sugárveszélyes létesítmény körzetében helyi szennyezésre fogják felhasználni.
A provokáció célja, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit azzal vádolják meg, hogy válogatás nélkül mérnek csapást ukrajnai sugárveszélyes létesítményekre, ami radioaktív anyagok szivárgásához és a terep szennyezéséhez vezet
– áll a közleményben.
Biden: Kijev további félmilliárd dollárnyi katonai támogatást kap
Ukrajna további 500 millió dollárt értékben kap katonai támogatást az Egyesült Államoktól, melynek részleteit kedden ismertetik – jelentette be Joe Biden amerikai elnök Kijevben hétfőn.
Az amerikai elnök tudatta: a csomagban a HIMARS rakétatüzérségi eszközhöz való lőszer is szerepel. Beszélt arról is, hogy Washington hamarosan új szankciókat is bejelent Oroszországgal szemben.
Leszögezte: az Egyesült Államok ameddig kell, kiáll Ukrajna mellett.
Egy év eltelt, és Kijev még áll. Ukrajna is áll, és a demokrácia is áll
– hangoztatta az amerikai elnök a kijevi elnöki palotában, miután megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel.
Volodimir Zelenszkij azt mondta: Joe Biden látogatása
a támogatás rendkívül fontos jele minden ukrajnai számára.
Letartóztatták a krími híd felrobbantóit
Az Unian ukrán hírügynökség arról ír, hogy Oroszországban a 12 gyanúsított közül nyolcat tartóztattak le, a krími hídon történt robbanással kapcsoslatosan – írja a Mandiner.
A nyomozóbizottság vezetője azt mondta: a nyomozás szerint az ukrán különleges szolgálatok részt vettek a robbantás szervezésében.
Hangsúlyozta: a gyanúsítottak között négy ország állampolgára szerepel: orosz, ukrán, georgiai és örmény személyek. A szakértők jelenleg még vizsgálják a hídrobbanás körülményeit.
Üzent az oroszoknak az új moldovai miniszterelnök
Moldova új miniszterelnöke szerint az orosz csapatoknak el kell hagyniuk Transznyisztriát, magát a régiót pedig demilitarizálni kell, és integrálni kell Moldovába.
Kijevbe érkezett Joe Biden
Előre be nem jelentett látogatásra hétfőn Kijevbe érkezett Joe Biden amerikai elnök – jelentették a hírügynökségek.
Biden lengyelországi látogatása előtt érkezett az ukrán fővárosba, ahol most jár első alkalommal, amióta Oroszország egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát. Kijevi útját biztonsági okokból nem közölték előzetesen.
Az amerikai államfő látogatásakor az ukrán fővárosban megszólaltak a légiriadó szirénái, de orosz rakéta- vagy légicsapásokról nem érkezett jelentés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról nyilatkozott, hogy a látogatás során a nagy hatótávolságú fegyverekről tárgyalnak.
Biden egy nappal azelőtt érkezett Kijevbe, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyszabású beszédre készül, amelyben várhatóan ismerteti Oroszország céljait a tavaly február 24-én indított „különleges művelet” második évére.
Orosz hatóság: több mint 120 ezren váltak bűncselekmény károsultjává a Donyec-medencében
A Donyec-medencében 2014 óta csaknem 14 ezer lakos vált az ukrán hadsereg vagy fegyveres csoportok bűncselekményeinek áldozatává – közülük mintegy ötezren életüket vesztették, csaknem kilencezren megsebesültek –, 120 ezren pedig károsultakká váltak – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a TASZSZ hírügynökség által hétfőn közölt nyilatkozatában.
Beszámolója szerint a SZK kilenc év alatt többezer kötetnyi anyagot gyűjtött össze, amely bizonyítja az ukrán hadsereg és a biztonsági szolgálatok által elkövetett bűncselekményeket, egyebek között
Ukrajna legfelsőbb katonai és politikai vezetésének részességét a Donyec-medencei orosz ajkú lakosság elleni népirtásban, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményekben, valamint más, személy elleni bűncselekményekben.
„Az oroszországi Nyomozó Bizottság nyomozóinak nagyszabású, szisztematikus munkájának eredményeit a bíróság és az egész nemzetközi közösség elé fogjuk tárni” – nyilatkozott Nyikolaj Basztrikin.
„A tanúvallomásokból, fényképekből és dokumentumokból készült kivonatokat a Kijevi rezsim bűneinek Fehér Könyvében gyűjtöttük össze” – tette hozzá.
Basztrikin szerint az SZK 2014 óta 2544 büntetőügyben kezdeményezett előzetes vizsgálatot, közülük a legtöbbet – 1443-at –, a konfliktus ukrán fél által előidézett eszkalálása, és az azt követő „különleges hadművelet” óta indították. A leggyakoribb ok a lakott területek, a polgári infrastruktúra létesítményeinek lövetése volt, illetve „tiltott eszközök és módszerek alkalmazása a hadviselésben”. Az erre vonatkozó törvénycikket a különösen nagy pusztító erejű fegyverek, így a kazettás robbanótöltetek bevetése, vagy a lakossággal szembeni kegyetlenkedés esetén szokták alkalmazni. Megjegyezte, hogy a legsúlyosabb károkat a NATO által Ukrajnának rendelkezésére bocsátott nehézfegyverek, különösen HIMARS sorozatvetők okozták.
Az SZK elnöke szerint jelenleg 680 személy ellen folyik büntetőeljárás. 403 személy ellen emeltek vádat, közülük 188 ellen azok távollétében. A vádlottak közül 118-an az ukrán fegyveres erők parancsnokai, vagy az ukrán védelmi minisztérium vezetői. 136 vádlott letartóztatását azok távollétében rendelték el. 138 büntetőügyben, amelyek az ukrán fegyveres erők katonái által alkalmazott tiltott eszközök és hadviselési módszerek, valamint a civilekkel és a hadifoglyokkal szembeni kegyetlen bánásmód miatt indult, lezárult a vizsgálat.
A Krími híd elleni robbantásos merénylettel kapcsolatban Basztrikin szerint megerősítést nyert az a verzió, hogy az akció megszervezésben az ukrán különleges szolgálatok vettek részt. Azonosítottak 12 személyt akik közvetlenül részt vettek a bűncselekmény elkövetésében, közöttük ukrán, örmény, grúz és orosz állampolgárokat. Nyolcat közülük őrizetbe vettek, jelenleg a helyszínen talált tárgyi bizonyítékok vizsgálata folyik, beleértve a műszaki szakértői vizsgálatot.
Kitért arra is, hogy az SZK az Észak-Krími-csatornán keresztüli édesvízellátás miatt vizsgálatot folytat Ukrajna ellen a környezetmódosító technikák katonai vagy egyéb ellenséges célú alkalmazásának tilalmáról szóló egyezmény megsértése címén. Emellett a hatóság folytatja a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítésükről szóló egyezmény ukrajnai megsértésére vonatkozó bizonyítékok gyűjtését.
Mint mondta, jelenleg több mint egy tucat amerikai állampolgár, valamint az ukrán védelmi minisztérium több tisztviselője tevékenységét ellenőrzik az úgynevezett kettős felhasználású biológiai programokban való részvétel miatt.
Közölte, hogy a „különleges hadművelettel” kapcsolatos hamis hírek terjesztése, és az orosz fegyveres erők lejáratása címén 136 személy ellen 152 büntetőeljárást indítottak, 53 büntetőügy bíróság elé került, 16-ban ítéletet is hirdettek.
Nagy beszédre készül kedden Putyin
Fontos beszédet tart kedden Vlagyimir Putyin, az orosz elnök a képviselőket tájékoztatja majd az ország helyzetéről és az Ukrajnában csaknem egy évvel ezelőtt indított speciális hadműveletről is. Ez utóbbi elnevezése pedig a beszéd után akár meg is változhat, ugyanis több elemző is úgy gondolja, hogy Putyin hadat üzenhet Ukrajnának – írja a Világgazdaság.
Erről természetesen már többször cikkeztek az elmúlt 12 hónap során, de eddig mindig elmaradt a „speciális hadművelet” átkeresztelése, amely újabb lehetőségeket adhatna az orosz hadseregnek. Putyinnak azonban eddig nem akaródzott kihirdetni a hadi állapotot, így most sem árt fenntartásokkal kezelni az információt.
Ha viszont kihirdeti a háborút, akkor a teljes hadsereget bevetheti Ukrajnában, illetve mozgósítást rendelhet el a teljes lakosság körében, azaz minden hadköteles korú férfit behívhatnak harcolni, ez persze még nagyobb kivándorlási hullámot generálhat, mint amelyet a tavaly szeptemberi rendelet után láttunk.
A háború kihirdetéséhez most meg is lehet a szükséges „indíték”, a hírek szerint ugyanis az orosz nyomozóhatóságok lezárták a tavaly októberben felrobbantott kercsi híd ügyében indított vizsgálatot, és arra jutottak, hogy az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel a krími összeköttetést.
Légiriadó Ukrajna-szerte
Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el – írja a The Guardian.
A híresztelések szerint a fővárosba, Kijevbe meglepetésszerűen magas rangú külföldi látogató érkezik – egyes gyanú szerint Joe Biden amerikai elnök vagy Kamala Harris alelnök.
Orosz győzelmi jelentést várnak a britek
Oroszország azt fogja állítani, hogy Bakhmutot elfoglalták, hogy igazodjon az évfordulóhoz, függetlenül a valóságtól – állította a brit védelmi minisztérium.
Az orosz erőkre valószínűleg egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik, ahogy közeledik az invázió évfordulója
– áll a brit hírszerzés legfrissebb jelentésében.
Volodimir Zelenszkij szerint Európának imádkoznia kell, hogy Ukrajna ne essen el
A háború nem tarthat a végtelenségig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, aki a RAI 1 olasz köztelevízió híradójának adott interjút vasárnap este.
Az ukrán elnök kijelentései megelőzték Giorgia Meloni olasz kormányfő hétfői kijevi látogatását. Az olasz miniszterelnök a korábbi közlése szerint a háború első évfordulójára akar az ukrán fővárosba utazni.
Volodimir Zelenszkij a TG1 nevű esti tévéhíradónak adott interjú legelején leszögezte, hogy szerinte Oroszország nem tud jobban előrenyomulni: „nem olyan erősek, mint kezdetben, és mi sokkal erősebbekké váltunk” – jelentette ki.
Hozzátette, az ukránok tudják, hogy vereség esetén mindent elveszítenek, otthonaikat, gyermekeiket, szüleiket.
„Nem félünk tőlük, senki sem fél tőlük, és (a háború) nem úgy halad, ahogy ők akarják” – hangoztatta.
Úgy vélte, nem számít, hogy régi vagy új invázióról van-e szó, azután, ami tavaly február 24-től, vagyis a háború kitörése óta történt, „nincs kompromisszum”.
Arra a kérdésre, hogy az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok úgy látta, a háborút egyik fél sem nyeri meg, Volodimir Zelenszkij nem kívánt reagálni. Annyit mondott: „a háború nem tarthat a végtelenségig, a modern korban nem húzódhat el évekig”.
Elmondta, nem hosszú háborúban gondolkodnak, és Ukrajna győzelmével számolnak. Hozzátette, Kijev el akarja kerülni a helyzet „befagyását”, amiként az 2014-ben történt. Azt hangoztatta, hogy a kidolgozott tízpontos béketerv a béke győzelmét hirdeti, amiért az oroszok következő generációi is hálásak lesznek.
Hozzátette, az európaiaknak azért kell imádkozniuk, hogy Ukrajna ne essen el, mivel abban az esetben a háború valóban európaivá válna, ezért kell megállítani Ukrajnában – jegyezte meg. Kifejtette, a háború azonban jelenleg is az európai kontinensen zajlik, és ahogy múlik az idő, Európa és az egész világ látja, mi történik, hol van az igazság.
Látják, hogy ő (Vlagyimir Putyin) nem akar Ukrajnánál megállni
– mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij elsőrendűnek nevezte az ukrajnai erőművek védelmét, amelyhez Európa támogatását kérte légvédelmi rendszerek segítségével.
Az ukrán elnök egyszerre több olasz sajtóorgánumnak adott interjút. A Corriere della Sera napilapban köszönetet mondott Olaszországnak az eddigi hat fegyverszállítmányért.
Volodimir Zelenszkij úgy vélte, a korábbi kormányfő, Mario Draghi és a mostani miniszterelnök, Giorgia Meloni ugyanúgy támogatja Kijevet.
Kommentálta Silvio Berlusconi kijelentéseit is. A kormánypárt Hajrá Olaszország elnöke (FI) és korábbi miniszterelnök Berlusconi múlt vasárnap Zelenszkijt nevezte meg az ukrajnai háború felelőseként, és kijelentette, hogy Giorgia Meloni helyében nem találkozott volna az ukrán elnökkel Brüsszelben. Volodimir Zelenszkij azt üzente, tudja, hogy Berlusconi szereti a vodkát, majd küldenek neki, mivel az ukrán vodka is kiváló minőségű.
Volodimir Zelenszkij ezzel Silvio Berlusconi szeptemberi szavaira utalt, amikor a politikus elmesélte, hogy Putyinnal továbbra is jó barátságot ápol, és az orosz elnök vodkát küldött neki a születésnapjára. Az FI akkor közleményben pontosította, hogy Silvio Berlusconi nem a háború évében, hanem egy régebbi születésnapján kapta ajándékba a vodkát az orosz elnöktől.
Ukrajna hálás Észtországnak
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren köszönetet mondott Észtországnak az Ukrajnának szánt „közös közvetlen fegyver- és lőszerbeszerzésre” vonatkozó javaslatért, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem vesz részt személyesen az EU külügyi tanácsának brüsszeli ülésén a mai napon.
Német NATO-költések
Egy jelentés szerint a Németországot kormányzó Szociáldemokrata Párt társelnöke szkeptikus a NATO azon céljával kapcsolatban, hogy minden egyes tagállam GDP-jének (bruttó hazai össztermék) 2 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra. Saskia Esken a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, mindig is azon töprengett, vajon ez a számítás „a helyes út-e”.
A német politikai vezetés folyamatosan tétovázik, hogy mekkora katonai segítséget adjon Ukrajnának.
Olaf Scholz kancellár pártja a közelmúltban elkötelezte magát a 2 százalékos NATO-cél elérése mellett, de kisebbik koalíciós partnere, a Zöldek tagjait nem sikerült erről maradéktalanul meggyőzni.
Több amerikai katona kerülhet Lengyelországba
A lengyel kormányfő azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnökkel megvitatják az amerikai csapatok tartós lengyelországi állomásoztatásának lehetőségét.
Folyamatban van a megbeszélés Biden elnök adminisztrációjával arról, hogy állandóbbá tegyük csapataik jelenlétét és növeljék létszámukat
– mondta Mateusz Morawiecki a CBS Face the Nation című műsorában vasárnap.
Nem fizetnek az orosz önkénteseknek
Az orosz hadsereg tartalékos önkénteseinek havi 20-40 ezer forintnak megfelelő rubelt ígértek a 2021-től kezdődő hároméves szerződéseikért, de szinte azonnal felmondták őket – közölte egy amerikai központú elemző szervezet, az Institute for the Study of War (ISW).
Orosz katonai bloggerek most azt állítják, hogy lehetetlenné tették az újoncok számára, hogy megszerezzék a 2022 tavaszán és nyarán folytatott harcukat igazoló dokumentumokat, amelyek a kifizetéshez szükségesek. A szeptemberben Szvatove és Kreminna környékén harcoló orosz katonák sem kaptak kártérítést a sérüléseikért.
Az ISW szerint az ígért kifizetések és juttatási kötelezettségek teljesítése kimerítené az orosz állami költségvetést.
Az Egyesült Államok újabb szankciókat tervez
A Bloomberg News szerint a Fehér Ház újabb szankciók bevezetését tervezi Oroszországgal szemben, amelyek a kulcsfontosságú iparágakat célozzák meg.
Az új korlátozások az orosz védelmi- és energiaszektorra, pénzintézetekre és több magánszemélyre vonatkoznak.
Amerika és szövetségesei a szankciók kijátszásának és megkerülésének megakadályozását is vizsgálhatják annak érdekében, hogy megzavarják az Oroszországnak harmadik országoktól kapott támogatást. A Fehér Ház nem kommentálta az értesülést.
A hónap elején az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be Moszkvával szemben hét személy, köztük hat orosz és egy ukrán kibertevékenysége miatt. A Kreml válaszul 77 amerikai állampolgárt nem engedett be Oroszországba.
Kadirov harcba szállna a Wagnerrel – Katonai magáncéget alapítana
A Georgiával szomszédos oroszországi Csecsenföld vezetője a Wagner-csoporthoz hasonló katonai magáncég felállítását tervezi − írja a Mandiner a Sky News cikkére hivatkozva.
Ramzan Kadirov, aki a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin mellett bírálta az ország hagyományos hadseregét, dicsérte a Prigozsin ltal elért eredményeket. Kadirov haderői már most is nagyrészt az orosz védelmi minisztériumtól függetlenül működnek, de ő is Vlagyimir Putyin elkötelezett szövetségese.
Nem tudták leváltani a NAÜ-szakértőket
Egy ukrán külügyminisztériumi jelentés szerint Oroszország blokkolta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértőinek leváltását a megszállt Zaporizzsja atomerőműben. A NAÜ egyelőre nem kommentálta az eseményeket.
Repülővel már alig mer utazni, ezért páncélozott vonaton járja Oroszországot Vlagyimir Putyin
Az orosz elnök attól tart, hogy az ukránok bármikor lelőhetik az elnöki különgépet, inkább titkosított útvonalon, páncélozott vonatával utazik arra a néhány rendezvényre, ahol meg kell jelennie, az ideje nagy részét pedig valdaji és fekete-tengeri luxusrezidenciáin tölti – írja a Világgazdaság.
A páncélvonat jóval nehezebb, mint egy átlagos szerelvény, megerősített tengelyekkel látták el, ráadásul több rendkívül erős motornak kell vontatnia. Ezek közül három a vonat elején, egy pedig a végén található. A Telegraph úgy tudja, csaknem 1 milliárd rubelbe, azaz nagyjából 4,75 milliárd forintba került az egész jármű megépítése.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4758-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5616-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 102 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát
Az amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Kínát, hogy következményei lesznek, ha Peking anyagi támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni invázióhoz. Antony Blinken egy interjúban azt mondta, miután találkozott kínai kollégájával, Wang Yi-vel, hogy
Washington aggódik, hogy Peking fegyverek szállítását fontolgatja Moszkvának.
Oroszország szerint Ukrajna nukleáris incidens megrendezését tervezi
Oroszország azt állítja, hogy Ukrajna nukleáris incidenst szervez, és Moszkvát hibáztatja majd az ENSZ ülése előtt. Az invázió kezdete óta Oroszország többször is megvádolta Kijevet, hogy nem hagyományos fegyverekkel, biológiai vagy radioaktív anyagok felhasználásával „hamis zászló” műveleteket tervez, ilyen támadás azonban nem valósult meg.
Az orosz védelmi minisztérium most azt állította, hogy egy európai országból radioaktív anyagokat szállítottak Ukrajnába, Kijev pedig nagyszabású „provokációra” készül. „A provokáció célja, hogy megvádolja az orosz hadsereget azzal, hogy válogatás nélkül csap le radioaktív létesítményekre Ukrajnában, ami radioaktív anyagok kiszivárgásához és a terület szennyezéséhez vezet” – áll a közleményben.
Ukrajna és szövetségesei visszautasították a vádakat, és azzal vádolták Moszkvát, hogy maga tervez incidenseket, hogy Ukrajnát hibáztassa.
Lőszerszállítás nélkül heteken belül vége lenne a háborúnak
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szerint a háború „heteken belül” véget érhet, ha az EU nem tudja növelni az Ukrajnának szánt lőszerellátását.
Az EU külügyminisztereinek hétfői ülésén terveket terjeszt elő arról, hogy a meglévő, 3,6 milliárd eurós európai békeeszközből az EU közösen szerezzen be lőszert a Covid-válság idején végzett oltóanyagok beszerzésének mintájára. Az ötletet először Kaja Kallas észt miniszterelnök javasolta.
Borrell szerint az észt ötlet középtávon működne, de úgy véli, hogy a hiányok olyan sürgősek, hogy az uniós országoknak a meglévő készletekből kell lehívniuk. „Fel kell használnunk azt, amivel a tagállamok rendelkeznek” – mondta.
Az EU védelmi minisztereinek március 8-9-re tervezett rendkívüli találkozója lehetőséget ad az országoknak, hogy lőszert kínáljanak fel a meglévő készleteikből.
„Sokkal többet kell tenni, és sokkal gyorsabban” – mondta Borrell.
Jelenleg csaknem 10 hónapba telik az európai hadseregnek, hogy megvásároljon egy 155 mm-es kaliberű lőszert, és csaknem három évbe telik, hogy levegő-levegő rakétát vásároljon. Ez nincs összhangban azzal a háborús helyzettel, amelyben élünk
– emlékeztetett az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Hárman meghaltak
Helyi tisztségviselők szerint három ember meghalt egy ágyúzásban a dél-ukrajnai Berislav város közelében vasárnap. A regionális katonai adminisztráció közölte, hogy az orosz erők „hatalmas tüzérségi tűzzel” csaptak le Burgunka falura, és az egyik lövedék egy családi ház udvarát találta el.
Telefonon beszélt Macron és Zelenszkij
Emmanuel Macron vasárnap egy telefonbeszélgetésben megerősítette a NATO-fegyverek küldését Ukrajnának. A fancia elnök azután beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy egy interjúban kijelentette:
Oroszország vereségét szeretné látni a háborúban, de azt Franciaország sosem fogja támogatni, hogy megalázzák, tönkretegyék Oroszországot.
Macron hivatalának közleménye szerint a két vezető megvitatta Zelenszkij legutóbbi londoni, párizsi és európai uniós brüsszeli látogatásait is. Megerősítették, hogy a francia államfő támogatja a Zelenszkij által előterjesztett 10 pontos békejavaslatot.
Zelenszkij a háború végéről beszélt
A katonai helyzet nagyon bonyolult – mondta éjszakai videójában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij több donbászi várost is említett, ahol hónapok óta harcok zajlanak, és azt mondta:
minél több veszteséget szenved el Oroszország a Donbászban – Bahmutban, Vuhledarban, Marinkában, Kreminnában –, annál gyorsabban vége lehet a háborúnak Ukrajna győzelmével.
Kiszámítható fronthelyzetet vár az ukrán elnök
Természetesen a katonai kérdéseket, a titkosszolgálati akciók részleteit nem lehet teljes egészében elmondani, de azt akarom, hogy az embereink és a népünk pontosan lássa, milyen helyzet van a front különböző szakaszain, mik Ukrajna rövid- és hosszútávú tervei, és azt mivel szeretnénk elérni – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Szijjártó Péter: Magyarországnál kevesen tettek többet az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséért
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját