2023.03.22. 16:01
Ruszin-Szendi Romulusz: a 21. században a régi kérdésekre nem ugyanazok a válaszok
A 21. században a régi kérdésekre nem ugyanazok a válaszok - jelentette ki a Honvéd Vezérkar főnöke szerdán Veszprémben, a Pannon Egyetemen, ahol a haderőfejlesztésről beszélt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j) és Ruszin-Szendi Romulusz, a Honvéd Vezérkar főnöke a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a honvédség 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából rendezett közös ünnepségén a Bálna Budapest Rendezvényközpontban 2023. március 14-én
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Tamás
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy High-tech hadsereg, átalakítások, fejlesztések a Magyar Honvédségben címmel tartott előadásában rámutatott: a hagyományos föld-víz-levegő hadszíntér kiegészült a kibertérrel és az űrrel, ami egészen más megközelítést igényel.
Elmondta, Magyarország előtt több út állt a haderőfejlesztési program megkezdésekor; a semlegesség, amely "eddig sohasem sikerült", illetve a tömegpusztító fegyverek birtoklása azonnal kiesett; valamelyik nagy hadsereg "utánzása" volt még opció, de "azt kevesen engedhetik meg maguknak anyagilag", továbbá a szövetségi lét, a NATO-tagság. A döntés végül az lett, hogy
"szövetségesek vagyunk és maradunk", miközben építünk egy olyan haderőt, amelyik képes védelmet biztosítani támadás esetén
- fűzte hozzá Ruszin-Szendi Romulusz.
Az altábornagy felidézte, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdődött a magyar haderő fejlesztése, akkor "boldog békeidők voltak, amelyeknek úgy tűnik, hogy vége van", ezzel párhuzamosan a kiszámíthatatlanság, az instabilitás és a fenyegetések is nőttek. A program indulása óta először a tömeges illegális migráció okozott gondokat, majd a Covid-járvány és legújabban az ukrajnai háború, ezek pedig mind azt mutatják, hogy szükséges volt a fejlesztés elindítása.
A vezérkari főnök a program alappillérei között említette
a harci hatékonyság helyreállítását, a feladatorientált vezetés létrehozását, az aktív és önkéntes állomány fejlesztését, a társadalommal való kapcsolatok újraépítését, valamint a technológiai fejlesztéseket támogató védelmi ipari bázis létrehozását.
Ruszin-Szendi Romulusz a fő stratégiai célok közé sorolta a készültség növelését, hogy rövidebb idő alatt sokkal több katonát tudjanak mozgósítani, illetve az új technológiák miatt a harceljárások jobb elsajátítását, ami magával hozta az altiszt- és tisztképzés módosítását, a kiképzési rendszer változását, ami a gyakorlótéren eltöltött több időben is megmutatkozik.
Szintén stratégiai cél a minél több kiképzett, bevethető, harcoló katona a törvényben rögzített 37 650 fős maximális létszámon belül. Mint mondta, "a tetején" kezdték, a vezérkarral: létrehoztak középszintű parancsnokságokat csökkentett létszámmal, illetve több harcoló pozíciót.
Az altábornagy a leglátványosabb stratégiai célnak a technikai fejlesztést tartja, amire nagy szükség volt:
a rendszerváltás óta csak a Gripenek jöttek, meg a Mistral légvédelmi rakéták.
Most a teljes spektrumban fejlesztések vannak, "minden vadonatúj, semmi sem levetett", de a régi eszközök is maradnak, ameddig lehet - mondta.
A vezérkari főnök kérdésre válaszolva elmondta: nehéz ideális létszámot mondani a hadseregnél, de a maximált létszám békeidőben, illetve támadás esetén a védelmi feladatok megkezdéséhez elegendő.
