2024.02.27. 06:57
Kényszerhelyzetbe került Ukrajna, javulhat a kárpátaljai magyarok helyzete
Ukrajna sorra fogalmazza meg a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása kapcsán a tervezett intézkedéseket az utóbbi időszakban. A politikai alkuk miatt előremozdulhat a kárpátaljai magyarok helyzete.
Pillanatkép a kárpátaljai Ungváron
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Mirkó István
Íjgyártó István volt kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy
az Európai Unió kiemelt pontként kezeli a tagságra váró Kijev kisebbségpolitikáját.
Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lap igazgatója pedig erről beszélt: gyakorlatilag a 2014-es Euromajdan óta, de főként 2017 óta a kisebbségellenes törvényekkel folyamatosan fogyott a levegő a helyi magyar közösség körül, és
elementáris szinten veszélybe került a helyi magyarság megmaradása, hiszen oktatási szféránkat, kisebbségi intézményrendszerünket, a szabad nyelvhasználatot korlátozták volna.
Fotó: Nemes János / Forrás: MTI
Kiemelte: 2015 óta a nyelv-, a média-, a középfokú oktatási, a felsőfokú oktatási, az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló törvényekben, valamint a 2022 decemberében elfogadott új, nemzeti közösségekről szóló törvényben olyan változások történtek az elmúlt kilenc évben, melyek folyamatosan szűkítették az Ukrajnában élő magyarok jogait – noha szakértők is felhívták a figyelmet, az ukrán alkotmánnyal szembemenő jogcsorbítás zajlott, és az európai demokratikus kisebbségi emberi jogi normák is megkérdőjeleződtek. Azt látni azonban, hogy Kijev igyekszik a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítása érdekében a kárpátaljai magyarok jogait is rendezni.
A lényeg:
az ukrán parlament még decemberben elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új kerettörvényt, vagyis visszaállítaná a kisebbségek korábbi jogainak egy részét.
A KISZó lapigazgatója hangsúlyozta:
A kisebbségi kerettörvény nem teljesen állítja vissza a 2015-ös jogokat, de pozitív elmozdulást lehet látni.
Ukrajna EU-tagsága a tét?
Dunda György abban bízik, kormányközi szinten zajlanak az egyeztetések, és Ukrajna talán értékelni fogja azt, hogy Magyarország nem akadályozta meg az uniós csatlakozást, valamint az ötvenmilliárd eurós csomagot is megszavazta.
Íjgyártó István emlékeztetett, amikor egyáltalán szóba került az, hogy Ukrajnával elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, az Európai Bizottság egy hétpontos ajánlást fogadott el, melynek hetedik pontjában a testület előírta, Ukrajnának „rendet kell tennie” a kisebbségi jogok biztosítása terén.
Dunda György elmondta: Kijevnek szüksége van támogatásra, köztük a magyar kormányéra is.
Úgy tűnik, kényszerből, politikai alkuk részeként történnek előremutató, pozitív változások, hiszen 2015 óta Ukrajna erre bármikor sort keríthetett volna, de akkor tett konkrét ígéreteket, amikor szüksége volt Budapest támogatására.
Magyarellenes kirohanások Kárpátalján
A munkácsi várból eltávolították a turulszobrot, Schink Istvánnak, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának kálváriája, a Vereckei-hágónál felállított honfoglalási emlékmű meggyalázása, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) irodájának felrobbantása, magyar táblák és szobrok megrongálása – csupán néhány példa az utóbbi több mint tíz év magyarellenes kárpátaljai akciói közül.
Dunda György azonban arra hívta fel a figyelmet, a két legutóbbi eset, a munkácsi turulszobor és Schink István ügyében az a kijevi álláspont, hogy nem összemoshatók Ukrajnával mint állammal, hanem a munkácsi városvezetéssel állnak kapcsolatban.
Hány kárpátaljai magyar maradhat Ukrajnában?
Az utolsó népszámlálást 2001-ben tartották Ukrajnában, akkor a hatodik legnagyobb nemzeti kisebbséget a magyarok alkották: több mint 156 ezren vallották magukat magyarnak, a teljes kárpátaljai lakosság mintegy 12 százalékát tették ki. Azután viszont már csupán becslések jelentek meg arra vonatkozóan, hogyan alakult a kárpátaljai magyarok száma – tavaly már olyan előrejelzésekről is lehetett olvasni, amelyek szerint kevesebb mint százezer magyar maradhat a térségben. Íjgyártó István rámutatott, noha tömeges kivándorlásról még nincs szó, Kárpátalját az életkörülmények, valamint az utóbbi időben tapasztalt jogkorlátozások miatt sok magyar elhagyta. Kiemelte, férfiak esetében az is közrejátszik, hogy fennáll annak a veszélye, hogy besorozzák és a frontra viszik őket.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Újabb magyarellenes fenyegetés Kárpátalján„Magyarok késhegyre!”, „Gyorsan meneküljetek hazaárulók!”, „A magyarok paraziták!”, „Takarodás Ukrajnából”!, „Aki nem fut el, az lesz az első!”. Ilyen és ezekhez hasonló tartalmú üzeneteket kaptak hétfőn sokan Kárpátalján. Érdekes az időzítés is, hiszen köztudott, hogy a legnagyobb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség éppen akkor ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját. Az obszcén és halálos fenyegetést is tartalmazó üzeneteket bosnyák, kazah és kirgiz számokról küldték – adta hírül a Magyar Nemzet.  A vélhetően internetes fordítóprogrammal készített üzenet sokszor hibás: „Magyarok, jobb, ha mielőbb menekülsz Ukrajnából. Magyarok késre!” (majd ezt egy néhol egy baltajel vagy a dicsőség Ukrajnának szlogen is követi. Az ukrán hatalomhoz közel álló újságírók szerint orosz provokációról van szó. Kárpátalja katonai kormányzósága szerint orosz információs művelet mindez, mert, ahogyan fogalmaznak: az ellenség megpróbálja egymás ellen ugrasztani a helyben élő nemzetiségeket. Azt tanácsolják, hogy, aki ilyen SMS-t kap, az blokkolja az üzenet küldőjét. A rövid tájékoztatójukban az elhatárolódásra és a bűnösök kézre kerítésének ígéretére már nem jutott hely. |
