2024.04.16. 06:11
Az ukrán elnök aláírta a mozgósításról szóló új törvényt
783. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón
Forrás: AFP
Kreml: nem hangzott el hivatalos javaslat az olimpiai tűzszünetről
Nem hangzott el hivatalos javaslat arra vonatkozóan, hogy a párizsi olimpia idejére tűzszünetet hirdessenek az orosz–ukrán háborúban – közölte kedden Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
„Eddig semmilyen hivatalos lépés nem történt ezzel kapcsolatban” – jelentette ki Peszkov arra az újságíróknak arra a kérdésre, hogy a Kreml hogyan értékeli Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó javaslatát.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az ilyen alkalmakat az ukrán fél arra szokta felhasználni, hogy megpróbálja csapatait átcsoportosítani és újrafegyverezni.
„Ez természetesen megnehezíti az ilyen kezdeményezések megfontolását” – mondta Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megadja a kegyelemdöfést az ukrán lakosságnak az új mozgósítási törvény aláírásával.
Mozgósítási törvény
A jogszabály értelmében az összes sorkötelesnek személyesen vagy online frissítenie kell adatait a toborzóhivatalban.
A behívót hivatlosan akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha felkerül rá a kézbesítés meghiúsulását igazoló postai pecsét. Az érintetteknek mindig maguknál kell tartaniuk katonakönyvüket, a behívás alól kibúvókat pedig megfoszthatják a gépkocsivezetés jogától.
A moszkvai védelmi minisztérium közlése keddi közlése szerint egyébként az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén. Az orosz hadijelentés értelmében tíz ukrán ellentámadás hiúsult meg, közülük nyolc Avgyijivkánál, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap során több mint 1150 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 630-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett több lőszer- és drónraktárt, egy gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, három amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy amerikai M777-es vontatott tarackot, hat brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, két HIMARS- és Uragan-rakétát, továbbá 155 drónt.
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Zaporizzsja megyében kedden robbantásos merényletet követtek el Anton Jakimenko körzeti képviselő ellen. A politikus, aki az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország tagja, túlélte a támadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, aki az ukrán biztonsági szolgálatok utasítására Moszkvában pénteken felrobbantotta Vaszilij Prozorovnak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt tisztjének terepjáróját. A gyanúsított bevallotta, hogy ő szerelt pokolgépet az Oroszországgal együttműködő volt SZBU-s autójára.
Egy moszkvai bíróság a távollétében kedden elrendelte Mihail Zigar, az ellenzéki Dozsgy online tévécsatonta volt főszerkesztőjének letartóztatását, az orosz fegyveres erők megrágalmazása címén. Zigar 2010 októberétől 2015 decemberéig állt a ma már Hollandiában működő, liberális Dozsgy élén.
Az ukrán elnök aláírta a mozgósításról szóló új törvényt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta kedden a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések javításáról szóló törvényt – derült ki az ukrán parlament honlapján közzétett információból.
A törvény a hivatalos közlönyben való kihirdetését követő naptól számított egy hónap múlva lép hatályba.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a parlament által április 11-én elfogadott törvény megerősíti
a hadköteles korhatár 27 évről 25 évre csökkentését és eltörli a „korlátozottan alkalmas” státuszt. A tartósan külföldön tartózkodó állampolgároknak be kell jelentkezniük katonai szolgálatra Ukrajnában.
Azt, hogy ezt pontosan miként kell megtenniük, a kormány határozza meg. Ezen túlmenően
azoknak a 25 és 55 év közötti férfiaknak, akiket a háború kezdete után másod- és harmadfokú rokkantnak minősítettek, ismét orvosi és szociális vizsgálatnak kell alávetniük magukat.
A törvény értelmében ezentúl a felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek is behívhatók lesznek katonai szolgálatra, kivéve azok, akik Ukrajna nemzetbiztonsága elleni bűncselekményeket követtek el. A nőket nem mozgósítják.
A sorkatonai szolgálat helyett úgynevezett katonai alapszolgálatot vezetnek be a sorköteles korúaknak, vagyis a 18 és 25 év közöttieknek. Nem alkalmazhatók a közszolgálatban azok a 60 évesnél fiatalabb férfiak, akik nem végezték el az általános katonai alapképzést vagy nem teljesítettek katonai szolgálatot.
A törvény nem tartalmazza a katonák rotációjának határidejét, a kormány külön törvényjavaslatot dolgoz ki erről.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa keddi sajtótájékoztatóján pozitívan értékelte a törvényt. Hangsúlyozta: jelenleg nagyon heves harcok folynak a fronton, és a katonákat el kell engedni eltávozásra, ehhez pedig növelni kell a létszámot az ukrán fegyveres erők soraiban.
„Szerintem most a lehető legdemokratikusabb az eljárás. Minden hadkötelesnek át kell mennie egy eljáráson, beleértve az anyakönyvi adatok ellenőrzését, majd ezt követően azoknak, akik nem teljesítik törvényi kötelezettségüket, ismét a demokratikus elvek szerinti jogszabályok alapján kell felelniük ezért” – mondta.
Krasznogorszki merénylet - Orosz illetékes: megerősítette a nyomozás a kapcsolatot a terroristák és az ukrán „nacionalisták” között
Megerősítette a kapcsolatot a nyomozás Crocus City Hall koncertterme elleni terrortámadás elkövetői és az ukrán „nacionalisták” között – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára kedden egy arhangelszki tanácskozáson.
A nyomozás során megerősítették és eljárásügyileg rögzítik a terrortámadás közvetlen elkövetőinek kapcsolatát az ukrán nacionalistákkal
– mondta.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz Nyomozó Bizottság sajtószolgálata
Patrusev, aki további részletekbe nem bocsátkozott, azt ígérte, hogy a terrortámadás elkövetői, a bűntársaik és a szervezők el fogják nyerni méltó büntetésüket, „függetlenül attól, hogy hol rejtőznek, és hogy hogyan próbálják eltüntetni a bűncselekmény nyomait”.
A Moszkva melletti Krasznogorszkban lévő Crocus City Hallban március 22-én este követték el a modern Oroszország történetének egyik legnagyobb terrortámadását. A merénylettel kapcsolatban, amelyben 145 ember vesztette életét, eddig 11 gyanúsítottat tartóztattak le.
Patrusev egyébként az arhangelszki fórumon az etnikai enklávék kialakulása elleni fellépést sürgetett, valamint a migráció szférájában elkövetett jogsértések megszűntetését, tekintettel arra, hogy az illegális migráció táptalaja a bűncselekményeknek, beleértve a terrorista és szélsőséges bűncselekményeket is.
Az orosz külügyminisztérium kedden közölte, hogy csütörtökön Pekingben orosz-kínai konzultációt tartottak a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, a tárcák illetékes osztályai vezetőinek szintjén. A felek kitértek az egyebek között a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Afganisztánban jelentkező biztonsági fenyegetésekre, és megvitatták a szakirányú együttműködés erősítésének terveit mind kétoldalú alapon, mind a nemzetközi szervezetekben.
A moszkvai tájékoztatás szerint kínai diplomaták határozottan elítélték a Crocus City Hall elleni terrortámadást, és leszögezték a terrorfenyegetés elleni közös fellépés fontosságát.
Kína közbenjárását kérte a német kancellár
Oroszország ukrajnai háborúja a globális biztonságot fenyegeti – közölte Olaf Scholz német kancellár Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott pekingi találkozóján kedden, és Kína közbenjárását kérte a konfliktus mielőbbi lezárása érdekében.
Fotó: Hszinhua / Forrás: MTI/EPA
Olaf Scholz a kínai elnökkel tartott pekingi megbeszélésén leszögezte, hogy az atomfegyverekkel fenyegetőzés nem megengedhető.
A két vezető megerősítette, hogy a Kína és Németország ellenzi a nukleáris fegyverek bevetését, továbbá elkötelezettek az ENSZ Alapokmányának betartása mellett.
„Kína a válság békés megoldásához szükséges összes erőfeszítést támogatja és bátorítja, továbbá egy kellő időben megtartott, Oroszország és Ukrajna által is elismert nemzetközi békekonferencia megtartását is támogatja egyenlő részvétel biztosításával a felek számára, és az összes béketerv tisztességes megvitatásával”
– szerepel a kedden kiadott kínai közleményben.
A német kancellár arra szólította fel a kínai államfőt, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra.
Kína szavának súlya van Oroszországban. Ezért arra kértem meg Hszi elnököt, hogy használja fel befolyását, hogy Putyin végre befejezze ezt az őrült hadjáratot, vonja vissza csapatait és vessen véget ennek a szörnyű háborúnak
– írta az X-en a kancellár.
Az ukrán elnök szerint fegyverhiány miatt nem képes Ukrajna ellenállni az orosz erőknek
Ukrajna nem rendelkezik a szükséges mennyiségű fegyverrel, hogy az adott körülmények között sikeresen ellenálljon az orosz inváziónak, a megszállók így minden nap visszavonulásra kényszerítik az ukrán csapatokat – hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a PBS amerikai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett kedden.
Az államfő kijelentette, hogy a szövetségesek – köztük az Egyesült Államok – segítsége nélkül Ukrajnának „esélye sem lesz” megnyerni a háborút a túlerőben lévő Oroszországgal szemben.
Példaként hozta fel, hogy az oroszoknak azért sikerült a múlt héten megsemmisíteniük a Kijev környéki tripilljai hőerőművet, mert a szövetségesek segítségének hiányában elfogytak a védelmi rakéták. Rámutatott arra, hogy Oroszország most tízszer több tüzérségi lövedékkel rendelkezik, mint Ukrajna, és harmincszor több a katonai repülőgépe. „Nem kérünk semmilyen különleges fegyvert, és senki sem kér ötszáz, háromszáz repülőgépet, noha Oroszország csak Ukrajna területén háromszáz repülőgépet használ. Minden estre ilyen statisztika mellett minden nap visszaszorítanak bennünket” – fogalmazott Zelenszkij. Szerinte az ukrán hadsereg csakis akkor tudja megvédeni az ellenőrzése alatti területeket, ha ugyanannyi lövedékkel rendelkezik, mint Oroszország. Ezen felül a légtér védelme érdekében is szüksége van konkrétan megnevezett fegyverekre – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy várhatóan könnyebb lesz-e Ukrajna dolga jövőre, az elnök nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy az ukránok nem a jövő évre, hanem a holnapra gondolnak.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg irányított bombát dobott egy házra a régióban lévő Beriszlavban. A találat következtében 15 helyi lakos úgynevezett lövedéksokkot kapott.
A „Fekete hattyú” elnevezésű ukrán rohamzászlóalj áprilisban készült videofelvételt tett közzé az X közösségi portálon az orosz támadások következtében megsemmisült Donyeck megyei Csasziv Jar városról. A drónfelvételen jól látható az orosz ágyúzás következtében romba döntött templom és játszótér, és az, hogy a városban gyakorlatilag egyetlen épen marad épület sem maradt, a házak közelében pedig ellenséges lövedékekből és rakétákból származó kráterek tátonganak, megcsonkított fák állnak, a környező területen pedig füstfelhők gomolyognak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) közölték, hogy csapást mértek egy Nyebo-U típusú nagy hatótávolságú radarkomplexumra az oroszországi Brjanszki területen. Hozzátették, hogy a haditechnikai eszköz Ukrajna belsejében, 700 kilométer mélyen ellenőrizte a légteret, azonosította az ukrán fegyvereket, és segítette irányított légibombák célba juttatását. Az SZBU közlése szerint a 100 millió dollár értékű radart hét kamikaze drón találta el.
Az ukrán katonai hírszerzés Facebook-oldalán megerősítette, hogy keddre virradó éjjel az oroszországi Brjanszk városában több orosz katonai és ipari létesítmény áramellátását megszakították, megsemmisítve egy 110 kilowatt teljesítményű villamos alállomás transzformátorát.
Az ukrán légierő arról számolt be a Telegramon, hogy Oroszország keddre virradó éjjel kilenc Sahid kamikaze drónnal indított csapást Ukrajnára, az ukrán légvédelem azonban mindet megsemmisítette a levegőben.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében kiemelte, hogy az orosz erők növelték támadásaikat a Donyeck megyei Bahmut irányában, az elmúlt nap folyamán 33 támadóműveletet indítottak.
Egy nap leforgása alatt 104 összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 455 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 16 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, 11 drónt.
Fotó: Andrij Marienko / Forrás: MTI/AP
Ukrajna négy régiójában légiriadót hirdettek
Légiriadót rendeltek el Szumi, Poltava, Harkov és Dnyipropetrovszk régióiban, valamint a Zaporizzsja régió Kijev ellenőrzése alatt álló részén – derül ki az ukrán digitális átalakítási minisztérium online térképének adataiból.
A riasztás a régiókban szinte egyszerre szólalt meg.
Zuzana Caputová: az új szlovák kormány folytatja Ukrajna támogatását
A Robert Fico által tavaly október óta irányított szlovák kormány folytatja Ukrajna támogatását, és ez várhatóan nem fog megváltozni Peter Pellegrini megválasztott elnök hivatalba lépése után sem – jelentette ki Zuzana Caputová leköszönő szlovák elnök kedden Varsóban.
Zuzana Caputová és Andrzej Duda lengyel elnök a kétoldalú megbeszélést követő közös sajtókonferencián összefoglalták az utóbbi öt év során folytatott lengyel–szlovák együttműködés eredményeit. Duda méltatta Szlovákia hozzájárulását a nemzetközi formátumokhoz, köztük a visegrádi csoporton belül folytatott együttműködéshez.
Újságírói kérdésre válaszolva Caputová úgy ítélte meg: utódja, Peter Pellegrini júniusi hivatalba lépése után feltehetőleg „nem változnak meg az Ukrajna támogatásával összefüggő konkrét lépések”, már csak azért sem, mert a szlovák államfő hatásköre erre nem terjed ki.
Szlovákia átadott Kijevnek „mindent, amire képes volt, elérte lehetőségeinek határát” – utalt Caputová az Ukrajnába irányuló korábbi szlovák fegyverszállításokra.
Az új szlovák kormány is folytatja „a segítségnyújtás minden formáját, beleértve az üzleti alapú katonai támogatást”, a más országokból érkező, Szlovákián áthaladó segélyszállítmányok átengedését, katonák kiképzését, valamint az Ukrajna támogatására és az Oroszországgal szembeni szankciókra vonatkozó európai uniós döntéshozatal támogatását is – erősítette meg Caputová.
Megjegyezte: az új kabinet és az új elnök esetében „bizonyos retorikai váltásról van szó”, gyakorlati lépéseivel viszont Szlovákia továbbra is segíti Ukrajnát.
Andrzej Duda egy másik újságírói kérdésre válaszolva reagált arra, hogy Donald Tusk kormányfő hétfőn bejelentette: Lengyelország csatlakozna az európai légvédelmi rendszerhez.
A lengyel vezetésnek eddig egyértelmű volt az álláspontja ebben az ügyben – válaszolt Duda. Felidézte: Lengyelország már több éve építi a Patriot-rendszeren alapuló egységes légvédelmi rendszert, amely az amerikai és a NATO-rendszerekkel is kompatibilis.
Az európai légvédelmi rendszer pedig egy, 2022-ben kezdeményezett „német üzleti projekt”, amely teljesen eltér a lengyel légvédelmi pajzstól – érvelt Duda.
Megjegyezte: meg kellene ismerni a Tusk által bejelentett lépés részleteit, ő viszont nem tudja elképzelni a már létesülőfélben lévő lengyel projekt elhagyását. „Úgy értelmezem ezt (a nyilatkozatot), hogy a miniszterelnök úr többletlépésként fontolgatja az (európai) rendszerhez való csatlakozást” – fogalmazott a lengyel államfő.
A „német üzleti projektet” említő elnök kijelentésére Donald Tusk reagált kedd délutáni sajtóértekezletén. A fegyverkezés „mindig üzletet jelent”, akár Németország, akár az Egyesült Államok, vagy más országok számára – érvelt.
Lengyelországnak több rendszerre kell rákapcsolódnia, amelyekből „lengyel vaskupola” keletkezhetne, ezért Varsó együtt fog működni szövetségeseivel az Euro Sky Shield (ESSI) európai program keretében, de saját légvédelmi projektjét is folytatja – mondta Tusk. Ehhez még azt is hozzátette, hogy kulcsfontosságú marad e téren az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés.
Hiány a fronton
A fronton harcoló katonák szerint komoly hiány van az olyan alapvető felszerelésekből, mint például az Egyesült Államokban gyártott M113-as páncélozott szállítójárművek, vagy a szovjet BMP gyalogsági járművek.
A Kyiv Independentnek nyilatkozó katonák hangsúlyozták, hogy
a hiány olyan kritikus, hogy a 300-600 gyalogost számláló egységeikben csak egy-egy M113-as és BMP van
– írja a The Kyiv Independent.
Ukrajna idei gabonatermése várhatóan kisebb lesz a tavalyinálUkrajna idei gabonatermése várhatóan mintegy 52 millió tonnára csökken a tavalyi 58 millió tonnáról, elsősorban a kisebb vetésterület miatt – áll az ukrán mezőgazdasági minisztérium idei évre vonatkozó első hivatalos előrejelzésében. A minisztérium márciusban arról számolt be, hogy a kukorica vetésterülete idén 3,863 millió hektár lesz, 4,5 százalékkal kisebb a tavalyi 4,043 millió hektárnál. A minisztérium szerint a termelők a tavalyinál kisebb területen vetnek búzát és napraforgót is az idén, ellenben nő a tavaszi árpa és a szójabab vetésterülete. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium keddi előrejelzése szerint idén 27 millió tonna kukoricát, 19 millió búzát és 5 millió tonna rozsot takaríthatnak be. Ukrajnában tavaly mintegy 28,2 millió tonna kukorica, 22,5 millió tonna búza és 5,9 millió tonna rozs került a tárolókba. Ukrajna erőteljesen, a tavalyi 1,78 millió hektárról 2,2 millió hektárra növeli idén a szójabab vetésterületét, miután tavaly gyakorlatilag ez volt az egyetlen termény, amely nyereséget hozott. Ukrajna világvezető napraforgóolaj-gyártó és -exportáló. A napraforgóolaj árának az esése miatt azonban a termelők a tavalyi 5,307 millió hektárról idén 5,292 millió hektárra csökkentik a napraforgó vetésterületét. |
Kilenc drón megsemmisült
Oroszország kilenc drónnal támadta Ukrajnát kedden. Ukrajna mind a kilenc drónt megsemmisítette.
A drónokat mobil tüzelőcsoportok lőtték le Herszon, Mikolajiv, Hmelnickij, Poltava, Cserkaszi és Dnyipropetrovszk megyék felett.
Több a menedékkérelem
Megugrott az oroszok – köztük a dezertált katonák – által benyújtott menedékkérelmek száma a háború kezdete óta, de csak kevesen nyernek védelmet. Franciaországban a kérelmek száma több mint 50%-kal nőtt 2022 és 2023 között, összesen mintegy 3400 főre a kérelmeket kezelő francia hivatal szerint. 2023-ban Németország 7663 alkalommal fogadott be menedékkérelmet orosz állampolgároktól, szemben a 2022-es 2851-vel. Az amerikai vám- és határőrség tisztviselői a 2023-as évben több mint 57 000 orosz állampolgárral találkoztak az Egyesült Államok határain, szemben a 2021-es év körülbelül 13 000-ével.
A Mediazona független orosz média 2022 szeptembere óta több mint 7300, dezertáló katonák ellen indított büntetőügyet dokumentált az orosz bíróságokon; 2023-ban hatszorosára nőtt a dezertálási esetek száma – írja az Origo az AP cikkére hivatkozva.
Új szakaszba lépett a háború
Az elmúlt hetekben megsokszorozódtak azok az orosz támadások, amelyek Ukrajna kritikus energetikai infrastruktúráját vették célba. Legutóbb – alig néhány napja – egy Kijevhez közeli erőművet semmisítettek meg az oroszok, amely korábban Ukrajna áramellátásának mintegy nyolc százalékát adta.
Az ukrán hatóságok szerint egy kezükön meg tudják számolni azokat a hő- és vízerőműveket országszerte, amelyek még nem sérültek meg súlyosan vagy semmisültek meg teljesen – írta a BBC brit közszolgálati média. Emlékeztetnek: nem csak a Kijev melletti erőművet érte találat, Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban mindhárom nagy erőmű romokban van.
A harkivi 5-ös számú hőerőművet március 22-én érte pusztító találat. Öt orosz rakéta csapódott be ugyanoda, szétroncsolva a turbinákat, generátorokat és transzformátorokat. Egy héttel később Oroszország ismét a város erőműveit vette célba.
A háború kezdete óta hat támadás érte ezt az üzemet, de a márciusi volt messze a legrosszabb, mondta a BBC-nek az erőmű egyik dolgozója. Hozzátette, ez volt az egyik legdemoralizálóbb támadás is, mivel a mérnököknek egy teljes évükbe telt, mire az erőmű egy részét kijavították, majd két héttel az újraindítás után Oroszország pontosan ugyanoda csapott le.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter közölte, hogy Kijev, Lviv és Harkiv megyékben termelővállalatok és a villamosenergia-átviteli rendszer sérült meg, az ukrán állami Naftohaz olaj- és gázipari cég közlése szerint pedig az orosz erők két földalatti gáztároló létesítményt is megtámadtak.
A láthatóan összehangolt, az infrastruktúrát érő támadás után Volodimir Zelenszkij ismét több légvédelmi utánpótlást kért szövetségeseitől.
A BBC megjegyzi, hogy Moszkva gyakran ugyanolyan iráni gyártmányú Shahed drónokat használ Ukrajna ellen, amelyeket Teherán indított Izrael ellen a minap.
Mint írták, látva Izrael szövetségeseinek erre a támadásra adott erőteljes válaszát, Volodimir Zelenszkij megjegyezte, hogy amikor Ukrajnáról van szó, „a retorika nem védi az eget”. Azt mondta, hogy ezeknek a drónoknak a hangja, akár a Közel-Kelet, akár Európa felett, „ébresztőként kell szolgálnia a szabad világ számára”. Azt szombaton jelentette be a német védelmi minisztérium, hogy újabb Patriot légvédelmi rendszert küld Kijevnek Németország.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Izrael a példa
„Izrael esete a példája annak, hogy mennyire hatékony a légitámadások elleni védekezésben az egység, ha kellő politikai akaraton alapul. A Shahedek és a ballisztikus rakéták becsapódása, ha nem hárítják el őket, ugyanaz Izraelben, mint Ukrajnában. Ukrajna már rég megkaphatta volna az ugyanolyan szintű légvédelmet, mint Izrael, ha hasonló teljes támogatást kapott volna partnereitől” – fogalmazott napi videójában az ukrán elnök.
Fokozódó orosz támadások
Részletek említése nélkül beszélt napi videójában az ukrán elnök arról, hogy két fontos hírszerzési jelentés is készült a tavaszi és nyári orosz katonai akciókról, ezen belül a tervezett csapatmozgásokról és támadási irányokról.
Nyilvánvaló, hogy a Kreml megpróbálja fokozni a támadásokat és a támadó akciókat. Ezeket megtoroljuk
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Több mint kilencezren érkeztek hétfőn Magyarországra
Magyarország területére 2024. április 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5359 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3851 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A hétfői eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
