Szijjártó: szigorú bevándorláspolitika nélkül nem lehet Európa biztonságáról beszélni (videó)

A tárcavezető a dán kollégájával, Lars Lokke Rasmussennel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elsősorban a közelgő magyar európai uniós elnökség prioritásairól egyeztettek. Leszögezte, hogy erre olyan időszakban kerül sor, amikor a közösség nincs a legjobb formában, mivel az utóbbi években drámai módon romlott a biztonsági helyzete és a versenyképessége is.

Ezzel összefüggésben pedig a magyar soros elnöki félév legfőbb céljának nevezte Európa biztonságának és versenyképességének javítását.

Kiemelte, hogy szigorú bevándorláspolitika nélkül nem lehet Európa biztonságáról beszélni, ugyanis ha továbbra is folytatódik a migránsok vonzása, akkor súlyosbodni fognak a biztonsági kihívások, nagyobb teret fog nyerni a szervezett bűnözés, fokozódni fog a terrorveszély. „Márpedig ezek egyikére sincsen szükségünk” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország rendkívül elkötelezett a szigorú bevándorláspolitika mellett, amely a szilárd határvédelmen alapul, olyan megközelítésen, amely nem a migráció kezelésére, hanem annak megállítására összpontosít.

Majd figyelmeztetett, hogy Afrika népessége a következő húsz évben 750 millióval fog nőni a becslések szerint, ezen emberek számára pedig gondoskodni kell majd munkahelyekről, egészségügyi ellátásról, oktatásról.

– fejtette ki.

Emellett a koppenhágai kormány bevándorláspolitikáját is méltatta, mondván, hogy Dánia azon kevés ország közé tartozik az Európai Unióban, amely a józan ész talaján áll a migráció tekintetében.

Rámutatott, hogy téma volt Dánia szigorú bevándorláspolitikája és több érdekes kezdeményezése is a közelmúltból azt illetően, hogy miként lehetne megálljt parancsolni a migrációnak az EU-ban.

Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy 

„Ezért a közös érdekünk, hogy a világkereskedelem akadálymentes legyen, tisztességes és egységes” – jelentette ki.

Ennek kapcsán pedig úgy vélte, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, különösen a gyors gazdasági növekedést produkáló államokkal, például Délkelet-Ázsiában.

Közölte, hogy a kereskedelmi vitákat a józan ész talaján kell tartani, amennyire csak lehetséges, és nem szabad beléjük keverni az ideológiai kérdéseket.

A miniszter végezetül üdvözölte a két országot egymáshoz fűző kötelékeket, sikertörténetnek nevezve a gazdasági együttműködést.

Elmondta, hogy a dán cégek a húsz legnagyobb külföldi beruházói közösség között vannak hazánkban, közülük hárommal is stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kormány.

Továbbá tudatta, hogy tavaly 1,6 milliárd eurót ért el a kétoldalú kereskedelmi forgalom, ami új csúcsot jelent.

Szijjártó Péter büszkeségének adott hangot a demokrácia magyarországi helyzete kapcsán

Büszkeségének adott hangot a demokrácia hazai helyzetével kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Koppenhágában, mondván, hogy amennyiben a magyar lakosság nem lenne elégedett a kormánnyal, akkor nem nyerték volna kétharmados többséggel az utóbbi négy választást.

A minisztérium közkése szerint a tárcavezető a dán kollégájával közösen tartott sajtóértekezletén újságírói kérdésekre válaszolva arról tájékoztatott először is a demokrácia magyarországi helyzetével kapcsolatos bírálatokra vonatkozóan, hogy a téma valóban felmerült a találkozón, de igen fontos, hogy Lars Lokke Rasmussen tiszteletteljes olyankor is, amikor különbözik a felek álláspontja bizonyos kérdésekben.

– fogalmazott, ugyanakkor kitért arra is, hogy ő maga nem vetett fel dán belpolitikai ügyeket, ugyanis ez nem szokása más országok esetében.

Büszkeségét fejezte ki a magyarországi helyzettel összefüggésben, mondván, hogy azt egy adott állam lakói tudják legjobban megítélni, hogy demokrácia van-e, márpedig a jelenlegi kormány zsinórban négy választást is kétharmados többséggel nyert meg, ez a fajta felhatalmazás pedig azt jelenti, hogy igenis jól végzi a munkáját.
Hozzátette, hogy

 Kifejtette, hogy mások ítéletére pedig nincs is szükségük.

Szijjártó Péter ezután a gyermekvédelmi törvényt érő kritikák kapcsán feltette azt a kérdést, hogy vajon hányan olvashatták a jogszabály szövegét.

„Arra kérném azokat, akiknek szándékukban áll állást foglalni magyar törvényekről, hogy előbb olvassák el azokat, és csak utána nyilvánuljanak meg. Ugyanis ha olvasták volna, akkor nem mondanák azt, amit” – jelentette ki. Valamint megerősítette, hogy a kormány a szülők kizárólagos feladatának tekinti a gyermekek szexuális kérdésekkel kapcsolatos nevelését.

A miniszter az ukrajnai harctéri helyzettel és az EU vonatkozó politikájával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Magyarország szomszédos országként közvetlenül és rendkívül súlyosan szembesül a háború negatív következményeivel, ezért igencsak érdekelt a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában.
Úgy vélekedett, hogy jól láthatólag egyik fél sem tudja megnyerni a háborút, így az Ukrajna győzelmére számító európai politikusok tévedtek, ahogy Oroszország sem tud egyértelműen felülkerekedni.

Ebben az esetben pedig kizárólag diplomáciai rendezés képzelhető el, a kérdés pusztán az, hogy mikor kezdődhetnek el a béketárgyalások. 

„És minél később, annál több ember fog meghalni, annál nagyobb lesz a pusztítás” – figyelmeztetett.

– fűzte hozzá.

Végül pedig ismét hangsúlyozta, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök személyében nem támogathatnak olyat a NATO főtitkári posztjára, aki korábban hazánk „térdre kényszerítéséről” beszélt.