2024.05.24. 11:40
A túszokról és gázai segélyekről egyeztetett az amerikai és az egyiptomi elnök
Az izraeli–palesztin háború 231. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A tüntetők demonstrációt tartottak a túszok szabadon bocsátását követelve
Forrás: AFP
Fotó: Saeed Qaq
A túszokról és gázai segélyekről egyeztetett az amerikai és az egyiptomi elnök
A Gázai övezetben élők segélyezéséről, valamint a Hamász kezében lévő túszok sorsáról is egyeztetett pénteken Joe Biden amerikai elnök és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök telefonon.
A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden üdvözölte, hogy Egyiptom segítséget nyújtott a humanitárius szállítmányok eljuttatásához a Gázai övezetbe Izrael felől Karem Shalom átkelőn keresztül. Az amerikai elnök egyben szorgalmazta, hogy a Rafáh városát Egyiptommal összekötő határátkelőt újra megnyissák a segélyek előtt Egyiptom és Izrael számára egyaránt elfogadható feltételek mellett. Az amerikai fél ennek segítésére a következő héten tárgyalódelegációt küld Kairóba.
Joe Biden és Abdel-Fattáh esz-Szíszi megvitatta az új kezdeményezéseket is, amelyek a Hamász kezében lévő túszok szabadon engedését, valamint egy azonnali és fenntartható tűzszünetet céloznak - derül ki a Fehér Ház közleményéből.
Pénteken New York-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amely határozottan elítéli a humanitárius szervezetek megbízásából dolgozók és az ENSZ munkatársai elleni támadásokat, valamint a nemzetközi joggal összehangban álló védelmet követel számukra.
A Svájc kezdeményezésére előterjesztett javaslatot a Biztonsági Tanács 14 tagja szavazta meg, Oroszország tartózkodott.
Az amerikai kormány képviselője pénteken elutasította, hogy reagáljon az ENSZ Nemzetközi Bíróságának határozatára, amely Izraelt arra szólította fel, hogy azonnal állítsa le hadseregének műveletét Rafáhban, és nyissa meg a dél-gázai várost Egyiptommal összekötő határátkelőt a segélyszállítmányok előtt. James O'Brien, az amerikai külügyminisztérium európai és euroázsiai ügyekért felelős államtitkára újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy "mindenkinek rossz lenne", ha választ adna.
Amerikai tisztségiviselők még csütörtökön arról számoltak be, hogy biztonsági intézkedések mellett újraindult a Gázai övezetbe szánt humanitárius szállítmányok eljuttatása a tenger felől, az ideiglenes kikötői mólón keresztül.
Az amerikai hadsereg irányításával, nemzetközi együttműködésben hónapok alatt kialakított úszó móló működtetését alig egy nap után felfüggesztették, mert az első érkező kamionokat a helyiek megrohanták, a kialakult káoszban pedig - eddig tisztázatlan körülmények között - egy embert halálos lövés ért. Az ideiglenes létesítményhez az eredeti tervek szerint tengeri úton juttatják el a segélyeket, amelyeket a mólón kamionokra rakodnak át és így juttatnak el a rászoruló gázai civilekhez.
Izrael: a rafahi hadművelet nem vezet a palesztin lakosság elpusztításához
Izrael rafahi hadművelete nem "vezetett és nem is fog a palesztin polgári lakosság megsemmisítéséhez vezetni" - válaszolta az izraeli kormány pénteken a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICJ), miután az elrendelte az offenzíva leállítását.
Izrael elutasította a Dél-Afrika Köztársaság által megfogalmazott vádat, amely szerint népirtást követ el.
A zsidó állam közölte: továbbra is, a "törvényeknek megfelelően" beengedi a humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök az ICJ döntése után telefonon egyeztetett kormánya tagjaival, valamint az igazságszolgáltatás magas rangú tisztviselőivel.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a bíróság döntéséről azt mondta: "a történelem fog ítélkezni azokról, akik a Hamász-nácik mellé álltak. Akik azt követelik, hogy Izrael állítsa le a háborút, azt követelik, hogy a léte megszűnéséről döntsön. Izrael ebbe nem fog beleegyezni".
Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter antiszemitának nevezte az ICJ-t, és kijelentette, csak az lehet a válasz a döntésre, hogy "meg kell hódítani Rafahot, növelve a katonai nyomást, és teljesen meg kell semmisíteni a Hamászt, amíg csak el nem érik a teljes győzelmet a háborúban".
Beni Ganz tárca nélküli miniszter, az izraeli hadikabinet tagja azt mondta, hogy Izrael köteles folytatni a harcot, "bármikor és bárhol, Rafahban is, hogy visszaszerezze túszait és biztosítsa állampolgárai biztonságát". "Izrael továbbra is a nemzetközi jog szerint fog eljárni, és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy elkerülje a polgári lakosság sérelmét. Nem Hága miatt, hanem azért, amilyenek vagyunk" - tette hozzá Ganz.
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA
Jair Lapid, a parlamenti ellenzék vezetője elítélte az ICJ-t, mert nem hozta összefüggésbe a harcok beszüntetését és a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon engedését, és nem foglalkozott Izrael önvédelmi jogával a terrorral szemben.
"Izraelt brutálisan megtámadták, és arra kényszerítették, hogy megvédje magát egy szörnyű terrorszervezettel szemben, amely gyermekeket mészárol le, nőket erőszakol meg és rakétákat lő civilekre" - hangsúlyozta.
Lapid az izraeli kormányt is bírálta. "Ezt az ítéletet meg lehetett és meg kellett volna akadályozni. Egy józan és szakszerű kormány megakadályozta volna a bolond minisztereket abban, hogy nyilvánosság előtt beszéljenek, letartóztatta volna a segélykonvojokat felgyújtó bűnözőket és csendes, hatékony diplomáciai erőfeszítéseket tett volna" - jelentette ki.
Pretoria üdvözölte az ICJ Rafahra vonatkozó döntését
A keresetet benyújtó Dél-afrikai Köztársaság és a Hamász üdvözölte pénteken a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICJ) a rafahi offenzíva leállítását elrendelő döntését, Izrael pedig elutasította a népirtással kapcsolatos vádakat.
Az ICJ a Dél-afrikai Köztársaság által Izraellel szemben indított eljárás keretében felszólította pénteken Izraelt, hogy azonnal állítsa le katonai offenzíváját a dél-gázai Rafah városa ellen és vonuljon ki a területről a palesztin lakosságra leselkedő további kockázatok elkerülése érdekében.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök pénteken üdvözölte a bírósági döntést, de aggodalmát fejezte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem sikerült csökkenteni az emberi szenvedést Gázában.
Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter a SABC közszolgálati televíziónak kijelentette, hogy megfogalmazásában sokkal határozottabb intézkedéscsomagról, illetve az ellenségeskedés leállítására vonatkozó világos felhívásról van szó.
A bíróság elrendelte a rafahi átkelő nyitva tartását is, hogy "korlátozás nélkül" hozzá lehessen jutni a humanitárius segélyhez.
Pretoria, a palesztin ügy elkötelezett védelmezője, decemberben fordult először az ICJ-hez, miután úgy ítélte meg, hogy a Hamász október 7-i támadására válaszul indított izraeli katonai művelet felér egy népirtással. További beadványaiban azzal érvelt, hogy a gázai katasztrofális humanitárius helyzet arra kötelezi a bíróságot, hogy hozzon sürgősséggel új intézkedéseket.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala pénteken elutasította az Izrael által állítólag elkövetett népirtással kapcsolatos vádakat, amelyeket hamisnak és felháborítónak nevezett, és hangsúlyozta: a rafahi hadjárat "nem vezet és a jövőben sem fog vezetni a palesztin polgári lakosság elpusztításához".
Az izraeli külügyminisztériummal együtt kiadott közös közleményben a hivatal közölte: "a joggal összhangban" fogja a jövőben is beengedni a Gázai övezetbe a segélyszállítmányokat.
Beni Ganz izraeli miniszter, a hadikabinet tagja pedig közleményben hangsúlyozta, hogy Izrael folytatja "igazságos és szükséges" háborúját - Rafahban is -, amíg a túszok vissza nem kerülnek, és amíg nem garantálja állampolgárai biztonságát.
Fotó: Koen Van Weel / Forrás: MTI/EPA/ANP
A Gázai övezetet irányító Hamász pénteken üdvözölte az ICJ döntését, csak azt sajnálta, hogy az nem vonatkozik a Gázai övezet egészére.
A palesztin iszlamista mozgalom közleményében hozzátette: azt várta, hogy az ENSZ legfőbb joghatósága "arról hozzon döntést, hogy vessenek véget a népünk elleni agressziónak és a népirtásnak az egész Gázai övezetben, nem pedig csak Rafahban".
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke felszólította a nemzetközi közösséget, hogy hozzon intézkedéseket a döntés megvalósítása érdekében.
Tudomásul véve az ICJ-nek a rafahi izraeli offenzíva leállítására, a humanitárius segély belépésére és a túszok szabadon engedésére vonatkozó döntéseit, António Guterres ENSZ-főtitkár "emlékeztet, hogy a bíróság Alapokmányának és alapszabályának megfelelően a döntései kötelezőek, és bízik benne, hogy a felek megfelelően engedelmeskednek a bíróság utasításainak" - jelentette ki New Yorkban újságírók előtt szóvivője, Stéphane Dujarric.
Az egyiptomi külügyminisztérium is üdvözölte a döntést, és közleményben szólította fel Izraelt a teljesítésére.
Az Európai Unió kész részt venni Rafahnál a Gázai övezet és Egyiptom határa ellenőrzésében, mihelyt véget ér a Hamász és Izrael közötti háború - közölték diplomaták. Az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében. Josep Borrell, az európai uniós diplomácia vezetője a hétfői brüsszeli ülésen fogja megvitatni a kérdést az uniós külügyminiszterekkel.
Olaf Scholz: Németország nem tervezi elismerni a palesztin államot
Németország nem tervezi hivatalosan elismerni a palesztin államot - jelentette ki pénteken Olaf Scholz német kancellár portugál hivatali partnere, Luís Montenegro oldalán tartott sajtótájékoztatóján.
Scholz úgy fogalmazott, nincs oka annak, hogy önálló államként elismerjék a Palesztin Hatóságot. Hangsúlyozta, hogy egyebek mellett nincs tisztázva az állam területe sem. Jelezte egyben, hogy az "ügy még nem ért el odáig".
A kancellár azzal érvelt, hogy ehelyett "Izrael és a palesztinok között tárgyalásos úton létrejövő rendezés kell, amely felér a kétállami megoldással", melynek keretében a Palesztin Hatóság átvenné az ellenőrzést Ciszjordánia és a Gázai övezet felett.
"De még nagyon messze vagyunk ettől" - szögezte le Scholz.
Mint mondta, jelen körülmények között egy tartós tűzszünetre és arra volna szükség, hogy a felek elkötelezzék magukat egy kétállami megoldás iránt.
Spanyolország, Írország és Norvégia szerdán jelentette be, hogy május végéig hivatalosan is elismerik a palesztin államot, ami a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vezette kormány heves bírálatát váltotta ki.
Montenegro szerint Portugália egyelőre szintén nem fogja elismerni a palesztin államot annak ellenére, hogy hazája az ENSZ Közgyűlésében megszavazta azt a határozatot, amely új jogokat biztosít a palesztinoknak a világszervezetben elismervén, hogy a palesztinok jogosultak megkapni az államiságot.
Scholz hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetekben az arab országok keményen dolgoznak azon, hogy szavatolják a közel-keleti régió biztonságát, amit reménytelinek nevezett egy esetleges kétállami megoldás szempontjából. Ugyanakkor "az államiság szimbolikus elismerésének" útja nem viszi előbbre a dolgokat - vélekedett a német kancellár.
Scholz egyben bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, Karim Khant, amiért elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
A német politikus úgy fogalmazott, hogy a kérvények egyidejű előterjesztése burkoltan egyenlőségjelet tesz az izraeli kormány és a Hamász közé.
"Én és a német kormány is határozottan elutasítjuk ezt az összehasonlítást" - tette hozzá.
A Nemzetközi Bíróság a rafahi offenzíva leállítására szólította fel Izraelt
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Dél-afrikai Köztársaság által Izraellel szemben indított eljárás keretében felszólította pénteken Izraelt, hogy azonnal állítsa le katonai offenzíváját a dél-gázai Rafah városa ellen és vonuljon ki a területről a palesztin lakosságra leselkedő további kockázatok elkerülése érdekében.
A Nemzetközi Bíróságon indított keresetében a Dél-afrikai Köztársaság népirtás vádjával további sürgősségi intézkedéseket sürgetett Izraellel szemben, valamint a Rafah elleni izraeli offenzíva leállítását kérte. A május közepén tartott meghallgatáson Izrael hamisnak nevezte és visszautasította a vádakat, majd arra kérte a bíróságot, utasítsa el a keresetet, mert - véleménye szerint - az ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozó dél-afrikai kérés alaptalan.
Az ENSZ hágai székhelyű bíróságának elnöke, Nawaf Salam libanoni ügyvéd a végzés részleteit ismertetve közölte: Izraelnek "azonnal le kell állítania katonai offenzíváját Rafah területén és minden más akcióját, amely olyan életkörülményeket okozhat a gázai palesztinoknak, amelyek a népcsoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítését okozhatják".
Salam "katasztrofálisnak" nevezte a rafahi humanitárius helyzetet, és azt mondta: eddig több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, és nem hitelt érdemlőek azok az állítások, amelyek szerint Izrael biztonságot és humanitárius hozzáférést biztosít a palesztin lakosság számára.
Az ENSZ-bíróság kitért a határátkelőhelyek helyzetére is, és úgy foglalt állást, hogy azokat a lehető leghamarabb újra meg kell nyitni, hogy a humanitárius segélyek bejussanak a gázai területre. A bíró hozzátette: az ENSZ megfigyelőinek a lehető leghamarabb be kell jutniuk a területre, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmilyen esetleges háborús bűncselekmény bizonyítéka "nem tűnik el onnan".
Nawaf Salam közölte, a pénteken kihirdetett végzés meghozatalára azért volt szükség, mert a bíróság által januárban, majd márciusban elrendelt ideiglenes intézkedések nem kezelik teljes mértékben az ostromlott palesztin enklávéban kialakult helyzetet.
A Nemzetközi Bíróság végezetül arra kötelezte Izraelt, hogy egy hónapon belül tegyen jelentést az elrendelt intézkedések alkalmazásában elért előrehaladásról.
A pénteki döntés idén a harmadik, amelyben a 15 bíróból álló testület előzetes végzést adott ki a halálos áldozatok számának megfékezésére és a humanitárius állapotok enyhítésére Gázában. Noha a végzések jogilag kötelező erejűek, a bíróságnak nincs eszköze arra, hogy végrehajtassa azokat.
A Dél-afrikai Köztársaság első alkalommal december végén kérte annak megállapítását a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában. Ezzel egy időben ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte a harcok leállítására.
Január végén kihirdetett végzésében a Nemzetközi Bíróság felszólította Izraelt, hogy gázai katonai műveletei során tegyen meg minden intézkedést a népirtás megelőzésére. Márciusi végzésében a bíróság elsősorban azt hangoztatta, Izraelnek biztosítania kell, hogy katonai erői ne kövessenek el népirtást, és szavatolnia szükséges az esetleges népirtás bizonyítékainak megőrzését.
Izrael korlátozza Spanyolország jeruzsálemi konzulátusának munkáját
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pénteken megtiltotta a jeruzsálemi spanyol konzulátusnak, hogy szolgáltatásokat nyújtson a ciszjordániai palesztinoknak.
A bejelentés válasz a palesztin állam spanyol elismerésére, valamint egy spanyol miniszter kijelentetésére, miszerint „Palesztina szabad lesz a folyótól a tengerig”.
Úgy döntöttem, hogy megszakítom a kapcsolatot az izraeli spanyol nagykövetség és a palesztinok között, és megtiltom a jeruzsálemi spanyol konzulátusnak, hogy szolgáltatásokat nyújtson a ciszjordániai palesztinoknak
– írta Kac az X-en.
Fotó: Chema Moya / Forrás: MTI/EPA
Előzőleg a spanyol munkaügyi és gazdasági miniszter, Yolanda Díaz a „Palesztina szabad lesz a folyótól a tengerig” kifejezést használta. Ez a jelszó a Jordán folyóra és a Földközi-tengerre utal, és sokan antiszemitának tekintik, mert olyan valóságot követel, melyben a jelenleg ebben a térségben elhelyezkedő Izrael nem létezik. Ezért sokak szerint a zsidók elleni etnikai tisztogatásra vagy népirtásra, s Izrael felszámolására szólít fel. Ez a kifejezés szerepel a Hamász hivatalos manifesztumában is.
Ha ez a tudatlan, gyűlölettel teli személy valóban meg akarja érteni, hogy mit akar a radikális iszlám, akkor ismerje meg a 700 éves iszlám uralmat Andalúziában, a mai Spanyolország területén
– közölte Kac.
Az elmúlt hónapokban,
a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i terrortámadása nyomán kitört gázai háború idején zsidó és izraeli csoportok több spanyol parlamenti képviselőt bíráltak Izrael-ellenes vagy antiszemita kijelentéseik miatt.
Sira Rego ifjúsági és gyermekügyi miniszter október 16-án kijelentette, hogy a palesztinoknak „joguk van ellenállni a több évtizedes megszállás után”, és „a teljes izraeli diplomáciai küldöttség” kiutasítására szólított fel Spanyolországból.
2023 novemberében Eli Kohen akkori külügyminiszter visszahívta konzultációra Izrael madridi nagykövetét, és bekérették a külügyminisztériumba Spanyolország izraeli nagykövetét, miután Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kijelentette, hogy „komoly kétségei vannak” a Hamásszal vívott háború jogszerűségéről.
Újabb túszok holttestét hozta ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetből
Az izraeli hadsereg (IDF) visszaszerezte további három, a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i támadásában a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz holttestét – jelentette az IDF szóvivője pénteken.
Misel Nisenbaum, Chanan Jablonka és Orion Hernandez földi maradványait a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és az IDF közös akciójával szállították ki éjszaka az övezet északi részén fekvő Dzsabalíjából.
A titkosszolgálati információk szerint mindhármukat meggyilkolták már október 7-én a Mefalszim kibuc melletti úton, majd holttestüket magukkal vitték és elrejtették az övezet egyik alagútjában.
A francia-mexikói állampolgárságú, 30 éves Hernandez a múlt héten azonosított s Izraelbe szállított Sani Luk párja volt. A 49 éves Jablonkával együtt az övezet melletti Reimnél rendezett zenei fesztiválról ebbe a kereszteződésbe menekültek, ahol meggyilkolták őket.
A Gázai övezet szomszédságában fekvő Szderotban élő Nisenbaum a gázai hadosztály Reim melletti laktanyájába tartott kocsijával, hogy elhozza unokáját az ott lakó katonatiszt vejétől, amikor a Hamász terroristái megölték.
Mindhármukat a Hamász fogságában lévő, élő túsznak tekintették a legutóbbi napokig. Jelenleg Izraelben százhuszonöt gázai elraboltról van tudomása a hatóságoknak, akik közül harminckilencet bizonyosan halottnak tartanak.
Ez történt csütörtökön:
