2024.11.26. 07:24
Az izraeli biztonsági kabinet megszavazta a tűzszünetet a libanoni Hezbollahhal
Az izraeli–palesztin háború 417. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök
Forrás: NurPhoto via AFP
Fotó: Mateusz Wlodarczyk
Az izraeli biztonsági kabinet megszavazta a tűzszünetet a libanoni Hezbollahhal
Az izraeli biztonsági kabinet kedd este megszavazta a libanoni Hezbollahhal a tűzszünetet, ami szerda hajnalban, helyi idő szerint 4 órakor lép életbe.
A kabinetben tíz igen szavazattal és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter egyetlen ellenszavazatával fogadták el az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah terrorszervezet ellen közel tizennégy hónapja tartó harcok beszüntetését.
A Hezbollah az iszlamista Hamász terrorszervezet támogatására 2023. október 8-án csatlakozott az Izrael elleni háborúhoz, egy nappal a Hamász meglepetésszerű terrortámadása után.
„Izrael nagyra értékeli az Egyesült Államok hozzájárulását a fegyvernyugvás elérésének folyamatához, és fenntartja a jogát, hogy fellépjen a biztonságával szembeni bármilyen fenyegetés ellen"
– emelte ki a miniszterelnöki hivatal közleményében.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök felsorolta az okokat, melyek miatt a tűzszünet mellett döntött, beleértve a „fegyverzet érkezésének késedelmét, amely hamarosan megoldódik", de nem szólította fel az Izrael északi részén élőket, hogy térjenek vissza otthonaikba.
A fegyverszüneti megállapodásban tizenhárom pont szerepel:
1. A Hezbollah és más libanoni fegyveres csoport nem hajt végre támadó akciót Izrael ellen.
2. Izrael sem hajt végre támadó katonai lépést libanoni célpontok ellen földön, levegőben és a tengeren.
3. Izrael és Libanon elismeri az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701. számú határozatának jelentőségét.
4. Ezek a kötelezettségvállalások nem zárják ki Izrael és Libanon önvédelemhez való jogának gyakorlását.
5. Dél-Libanonban csak a hivatalos libanoni biztonsági erők és hadsereg lesz fegyveres szervezet, amely fegyvert hordhat vagy haderőt működtethet.
6. Fegyverek vagy fegyverekkel kapcsolatos anyagok Libanonban történő értékesítése, szállítása és gyártása a libanoni kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll.
7. Le kell szerelni minden, fegyverek és fegyverekhez kapcsolódó anyagok gyártását végző, nem engedélyezett létesítményt.
8. Felszámolnak minden, a kötelezettségnek nem megfelelő katonai infrastruktúrát és bázist, és elkoboznak minden engedély nélküli fegyvert.
9. Létrehoznak egy Izrael és Libanon számára elfogadható bizottságot, amely felügyeli és segíti ezen kötelezettségvállalások teljesítését.
10. Izrael és Libanon jelentést nyújt be ennek a bizottságnak és az UNIFIL (ENSZ békefenntartó) haderőnek ezen kötelezettségvállalások esetleges megsértéséről.
11. Libanon hivatalos biztonsági és katonai erőket telepít a határ mentére, és a Dél-Libanont elkülönítő vonal átkelőhelyeihez a rendezési terv szerint.
12. Izrael 60 napon belül fokozatosan visszavonul a kék vonaltól délre.
13. Az Egyesült Államok előmozdítja a közvetett tárgyalásokat Izrael és Libanon között egy elismert szárazföldi határ kijelölése érdekében.
A megállapodás hatvannapos tűzszünetet határoz meg Izrael és Libanon között, mely időszak alatt a Hezbollahnak teljes egészében ki kell vonulnia az izraeli határ térségéből a Litani folyótól északra, s a libanoni hadsereg fokozatosan felsorakozik Dél-Libanonban az izraeli hadsereg (IDF) fokozatos kivonulásával egy időben.
Az egyezmény az Egyesült Államok vezetésével nemzetközi felügyelet alatt áll.
Az ideiglenes megállapodás később véglegessé válik, és az Izrael és Libanon közötti szárazföldi határ kijelöléséről szóló tárgyalások alapját fogja képezni.
Izraeli követelésre a megállapodásnak melléklete egy amerikai garancialevél, miszerint Izraelnek joga lesz fellépni Libanonban az egyezmény megsértése esetén.
Netanjahu győzelmet ígérve háborút értékelő beszédet tartott a tűzszünet várható bejelentése előtt
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök győzelmet ígérve az egy éve és közel két hónapja tartó háborút értékelő beszédet tartott a tűzszünet várható bejelentése előtt kedd este.
Győzelmet ígértem, és el is fogjuk érni. Befejezzük a Hamász felszámolását, visszahozzuk az összes túszunkat, biztosítjuk, hogy Gáza többé ne jelentsen veszélyt Izraelre, és visszajuttatjuk biztonságban az északon élőket otthonaikba
– mondta a miniszterelnök az előre felvett, és a tévé- és rádiócsatornáknak elküldött beszéd elején.
A nyilatkozatot a kormányülés idején mutatták be, amelyen várhatóan megszavazzák a tervek szerint szerda reggel életbe lépő libanoni tűzszünetet, amely fegyvernyugvást hoz az Izrael és az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah között tavaly október 8-án megkezdődött háborúban.
A Hezbollah egy nap elteltével csatlakozott az Izrael elleni harcokhoz a Hamász meglepetésszerű gázai terrortámadása után, és mindeddig azzal fenyegetőzött, hogy csak akkor szünteti be a harcokat, ha Gázában is véget ér a háború.
A háború nem ér véget mindaddig, amíg el nem érjük minden célunkat, amíg az északi lakosok épségben vissza nem térhettek otthonaikba. Ez meg fog történni, ahogy délen is történt. Északon élő barátaim, büszke vagyok rátok, kitartásotokra, teljes mértékben elkötelezett vagyok a jövőtök mellett
– mondta a kormányfő.
Netanjahu beszédében részletezte Izrael háborús tevékenységét a különböző frontokon, az Irán elleni harcokat, a Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni fellépést, a ciszjordániai történéseket, a jemeni húszik és az iraki palesztinbarát milíciák elleni hadviselést.
A Hezbollah úgy döntött, hogy megtámad minket. Eltelt egy év, és ez már nem ugyanaz a Hezbollah. Évtizedekkel visszavetettük
– mondta az északi határnál folytatott harcokról.
„Terroristákat semmisítettünk meg, és felszámoltuk a határunk közelében évek óta működő földalatti infrastruktúrát. Stratégiai célpontokat támadtunk Libanon-szerte, és több tucat terrorista épületet döntöttünk le Dahíjában. Mindez tudományos-fantasztikus irodalomnak hangzik, de nem az ” – állította Netanjahu.
A tűzszünetről szólva megígérte, hogy annak esetleges jövőbeni megsértését azonnal megtorolják majd. Ennek indokai közt az iráni fenyegetésre fókuszálást említette, a hadsereg és a fegyverzet felfrissítésének igényét, valamint a Hamász elszigetelését.
Uniós biztos: véget kell vetni Izrael folyamatos támadásainak az ENSZ ellen
Véget kell vetni Izrael folyamatos támadásainak az ENSZ ellen, meg kell védenünk a szabályokon alapuló globális rendet, különösen akkor, amikor az ENSZ főtitkárát, a békefenntartókat vagy egy humanitárius ügynökséget fenyegetnek – jelentette ki Elisa Ferreira uniós biztos kedden Strasbourgban.
A közel-keleti helyzetről szóló európai parlamenti vita keretében az uniós biztos aggodalmát fejezte ki az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezetének (UNRWA) Izrael területén való működését betiltó törvény miatt. Szavai szerint az UNRWA alapvető szolgáltatásokat nyújt emberek millióinak a régióban, nemcsak Ciszjordániában és Gázában, hanem Jordániában, Libanonban és Szíriában is, és az életmentő támogatás nyújtása mellett kulcsfontosságú szerepet játszik a mindennapi oktatás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosításában is.
„Az UNRWA különleges megbízatását egyetlen ENSZ-ügynökség sem veheti át, a szervezet tisztségviselői is hangsúlyozzák, hogy más ügynökség nem rendelkezik külön megbízással az egészségügyi vagy oktatási létesítmények közvetlen működtetésére. Az izraeli jogszabály közvetlenül befolyásolja az UNRWA alapvető oktatási és egészségügyi szolgáltatásait, így mintegy 340 ezer diák és több mint egymillió beteg maradhat iskola, illetve egészségügyi ellátás nélkül a megszállt palesztin területeken” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, az EU felszólította Izraelt a tilalom felülvizsgálatára, és elítélt minden olyan kísérletet, amely az Izrael és az UNRWA közötti megállapodás felbontására irányul. Emellett az EU 82 millió euró pénzügyi támogatást adott 2024-re az ügynökség megerősítésére.
Ferreira felhívta a figyelmet, hogy a gázai humanitárius katasztrófa példátlan mértéket öltött, az izraeli hadművelet folytatódik, ami további civil áldozatokat és a segélyek blokkolását eredményezi, továbbá az egészségügyi intézmények és dolgozói is célponttá váltak a bombázásokban.
Az ENSZ éhínségre figyelmeztet a Gáza északi részén található területeken, ahol több mint egy hónapja nincs humanitárius segítség. A segélykonvojokat nem engedik be, vagy a fosztogatások akadályozzák a hozzáférést. Azonnali tűzszünetre és a Hamász által foglyul ejtett túszok szabadon bocsátására van szükség
– hangsúlyozta.
Az uniós biztos a Nemzetközi Büntetőbíróság múlt csütörtöki, az izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere ellen kiadott elfogatóparancsával kapcsolatban az Európai Unió egységességének szükségére hívta fel a figyelmet. „Most minden áron fenn kell tartanunk a szabályokon alapuló rendet, és továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatainak tiszteletben tartására és végrehajtására kell felszólítanunk” – szögezte le.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a magyar uniós elnökség képviseletében elmondta, hogy az Európai Unió álláspontja egyértelmű: azonnali tűzszünetre van szükség Gázában, valamint az összes túsz feltétel nélküli és azonnali szabadon bocsátására, a humanitárius segélyek hozzáférhetőségének sürgős javítására Gáza egész területén, valamint az ellenségeskedés tartós befejezésére.
Mint mondta, az Európai Unió továbbra is elkötelezett a szükségletalapú humanitárius segítségnyújtás mellett a Közel-Keleten, különösen a legkiszolgáltatottabbak esetében, fokozza a segítségnyújtást, és hangsúlyozza az UNRWA alapvető szerepét a régióban.
Kiemelte, hogy Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a telepesek erőszakcselekményei és a katonai műveletek fokozzák a feszültséget, amit az EU határozottan elítél. Libanonban a humanitárius válság és a politikai, biztonsági helyzet romlásának veszélye fokozódik. Az EU figyelemmel kíséri a tűzszüneti megállapodásról szóló híreket, bízva a fenntartható béke elérésében – tette hozzá.
Josep Borrell BT-határozatot sürget a gázai palesztinoknak szánt humanitárius segélyekről
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el határozatot, amelyben kifejezetten azt követelnék meg, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a rászoruló palesztinokhoz a Gázai övezetben – javasolta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a legfejlettebb iparú országokat
tömörítő G7-csoport olaszországi tanácskozásán.
A kétállami megoldás majd később jöhet. Minden egyéb majd később jöhet. Most hetekről, napokról van szó, arról, hogy az éhezést fegyverként használják fel olyan kétségbeejtő helyzetű emberekkel szemben, akiket teljesen magukra hagytak
– mondta Borrell kedden újságíróknak Fiuggiban.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) múlt csütörtökön adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, volt védelmi minisztere, Joáv Galant, valamint a Hamász szélsőséges palesztin szervezet egyik vezetője, Ibrahim al-Maszri ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények címén.
Josep Borrell felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó római statútum részes államai - köztük a G7 hat tagja - kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani az ICC döntéseit.
„Ha tetszik, ha nem, a Nemzetközi Büntetőbíróság olyan nagy hatalmú bíróság, mint bármelyik nemzeti bíróság, és ha az európai országok nem támogatják az ICC-t, akkor nincs remény arra, hogy igazságot tegyenek” – tette hozzá az uniós főképviselő.
Josep Borrell arról is beszélt, hogy Izrael „semmiféle kifogással” nem utasíthatja vissza a tűzszünet elfogadását Libanonban, mert az amerikai-francia közvetítéssel létrejött megállapodástervezetben Izrael valamennyi biztonsági aggályát figyelembe vették.
Izraeli források szerint Netanjahu kabinetje kedden vitatja meg a tűzszünetre beterjesztett javaslatot.
Izrael kiterjedt légicsapásokat hajt végre Bejrútban
Az izraeli hadsereg (IDF) kiterjedt légicsapásokat hajt végre Bejrútban, miközben Benjámin Netanjahu miniszterelnök összehívta a biztonsági kabinetet a Hezbollahhal megkötendő libanoni tűzszüneti javaslat elfogadására.
Kedd délután az IDF arab nyelvű evakuálási utasítást adott ki húsz épület lakóinak Bejrút egyik déli elővárosában, az Iránból támogatott síita Hezbollah mozgalom fellegvárának számító Dahíjában. Libanoni jelentések szerint Bejrút központjában is voltak izraeli légicsapások kedden.
Aviháj Edri, az IDF arab nyelvű szóvivője felszólította Nakura libanoni város lakóit is, hogy vonuljanak a Havali folyótól északra, mert hamarosan támadást indítanak a Hezbollah ottani létesítményei ellen.
Közben Izraeli északi részein, Galileában is számos alkalommal megszólaltak kedden a légvédelmi riasztások, melyek Libanonból érkező rakétákra és drónokra figyelmeztettek.
Az izraeli parlament, a kneszet külügyi és biztonsági bizottsága azt követeli Izráel Kac védelmi minisztertől, hogy még mielőtt a kormány megszavazza a libanoni tűzszünetet, mutassa be a bizottságnak a megállapodás főbb pontjait, és jelenjen meg előttük. A kérést kormánypárti és ellenzéki, jobboldali és centrista politikusok is támogatták.
Kac kedden kijelentette, hogy a legkisebb kihágás esetén is katonai beavatkozás következik majd Libanonban, azért is, hogy megállítsák a Hezbollah újbóli felfegyverkezését az izraeli határ közelében.
Bármilyen fenyegetés ellen fellépünk, bármikor és bárhol
– mondta Kac hivatala közleménye szerint az ENSZ libanoni különleges megbízottjának, Jeanine Hennis-Plasschaertnek.
A katonai rádió szerint Netanjahu már összehívta kedd délutánra a biztonsági kabinetet az amerikai és francia közvetítéssel elfogadott tűzszüneti javaslat megszavazására. A rádió szerint a miniszterek egy része várhatóan ellenvéleményének ad majd hangot, és az ülés elhúzódhat az esti, sőt az éjszakai órákig is.
Izrael biztonsági kerítést épít Jordániával közös határán
Izrael biztonsági kerítést épít Jordániával közös határán - jelentette be Jiszráél Kac védelmi miniszter.
Izrael többször hangoztatott gyanúja szerint Irán a jordániai hatóságokat kijátszva csaknem két éve rendszeresen próbál fejlett fegyvereket csempészni Ciszjordániába a palesztin szélsőségesek és terroristák támogatására, időnként sikerrel.
A kerítést a lehető leggyorsabban, "néhány hónapon belül" felépítik - közölte Kac hétfő este.
"Nem hagyhatjuk, hogy Ciszjordániában és menekülttáboraiban kialakuljon egy olyan helyzet, mint amilyen a Gázai övezetben kialakult" a Hamász palesztin iszlamista szervezet tavalyi terrortámadása előtt - tette hozzá a védelmi miniszter.
A tárca azt is bejelentette, hogy megkezdik az új kerítés fejlett technológiai elemeinek, kameráinak, érzékelőinek gyártását, valamint a kerítés nyomvonalának kijelölését.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az új kerítés megépítése miatt milyen változtatások lesznek az állami költségvetésben, de az építkezésre több tízmillió sékelt (több milliárd forintot) hagyott jóvá Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, a telepesek pártjának vezetője. Joáv Galant korábbi védelmi miniszter is éveken át szorgalmazta csúcstechnológiás kerítés felhúzását a keleti határon, de Szmotrics akkor nem hagyta jóvá az ehhez szükséges összeget.
Az izraeli média emlékeztet arra, hogy Szmotrics üdvözölte Kac néhány napja bejelentett döntését, miszerint a palesztinok elleni erőszakkal vádolt telepeseket ezentúl nem tarthatják bírói ítélet nélküli, „adminisztratív fogságban”, úgy, mint a terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.
A jordániai határt hagyományosan csendesnek és biztonságosnak tekintik az 1995-ben megkötött békeszerződés óta, a két ország együttműködik a terrorizmus elleni küzdelemben is, megoszt hírszerzési információkat egymással. Izrael már számos alkalommal jelezte, hogy ennek ellenére veszélyt lát az iráni fegyverek becsempészésének lehetőségében.
Hamarosan bejelenthetik a Hezbollah és Izrael közötti tűzszünetet
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden, valamint Emmanuel Macron francia elnök akár már 36 órán belül bejelentheti a Hezbollah és Izrael közötti tűzszünet létrejöttét – közölték magas rangú libanoni források. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby szerint „közel járnak” a megállapodáshoz, bár még akadnak megoldandó kérdések. A francia elnöki hivatal is komoly előrelépésről számolt be. Izrael részéről egy magas rangú tisztviselő megerősítette, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök kabinetje kedden szavazhat a megállapodás elfogadásáról – írja a Magyar Nemzet.
A javasolt megállapodás értelmében Izrael 60 napon belül kivonja csapatait Dél-Libanonból, miközben a libanoni hadsereg átveszi a határvidék ellenőrzését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozatára alapozott tűzszüneti egyezmény szerint a Hezbollah harcosai a Litani folyón túlra vonulnának vissza.
A megállapodás végrehajtását öttagú nemzetközi bizottság felügyelné, amelyet az Egyesült Államok vezetne, Franciaország részvételével. Azonban mindkét fél bizalmatlan a végrehajtással kapcsolatban, mivel a korábbi megállapodások betartását is rendre megszegték.
Az izraeli belpolitikában is feszültségeket kelt a tűzszünet – írják.
A részletekért kattintson IDE!
A hétfői eseményekről itt olvashat:
