A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába

A donyecki Visnyeve elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban fekvő Visnyeve települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A TASZSZ állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Visnyeve bevétele lépést jelent Pokrovszk (orosz nevén: Krasznoarmejszk) város bekerítése felé. Szombaton az ugyancsak donyecki Kurahivka és a Harkiv megyei Persotravneve orosz ellenőrzés alá kerüléséről hangzott el hivatalos bejelentés. A TASZSZ, ugyancsak a hadseregre hivatkozva azt jelentette, hogy a Liman irányában fekvő, donyecki Terni községben körülzárták ukrán katonák egy csoportját.

A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül hármon előrenyomult, és Ukrajnában húsz, a kurszki régióban pedig három ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1700, Kurszk irányában pedig több mint 150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy páncélos technikát szállító vasúti szerelvényt, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és drónösszeszerelő létesítményt, hat lőszerraktárt, két harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és ugyancsak egy vontatott tarackot, négy ATACMS műveleti-harcászati rakétát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 47 repülőgéptípusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy gyalogsági harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 29 250 embert, 180 harckocsit, 102 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1063 páncélozott harcjárművet, 785 gépkocsit, 255 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Kiszeljovban egy férfi életét vesztette, az ugyanebben a régióban fekvő Oktyabrszkij faluban négy, a Kurszk megyei Belaja községben és a donyecki Horlivkában pedig három-három civil megsebesült.

Kadirov visszavonta a különleges egységének adott parancsát

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője szombaton visszavonta a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges egység harcosainak korábban adott parancsát, hogy ne ejtsenek ukrán hadifoglyot. Kadirov a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az elmúlt napokban több mint kétezer levelet kapott olyan ukrajnai nőktől, akiknek szeretteit mozgósították, és olyan férfiaktól, akik akaratuk ellenére kerültek a frontvonalba. A levélírók, mint állította, mindannyian a parancs visszavonását kérték tőle.

Másnap az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kijevben csapás érte az ukrán fegyveres erők vezérkarának pilóta drónirányító központját.

A hétvégén közölték Moszkvában, hogy az orosz hadsereg október 27-én Donyeckbe evakuálta a harci övezetből Daniel Martindale amerikai állampolgárt, aki a frontvonal másik oldalán két éven át hírszerzési adatokat gyűjtött és továbbított az orosz hadvezetés számára. A Martindaletől kapott információk alapján az orosz fél többször is csapást mért az ukrán infrastruktúrára, hadfelszerelésre és személyi állományra.

Az amerikai az RT televíziónak vasárnap elmondta, hogy az ukrán illetékes szervek, talán az útlevelének köszönhetően, egyszer sem ellenőrizték a telefonját.

A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába

Ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnának, valamint a NATO és Ukrajna közötti kapcsolat szorosabbra fűzését is a német baloldali Die Linke (Baloldal) párt társelnöke, aki a napokban járt Kijevben.

Jan van Aken, aki 2022 februárja, a háború kitörése óta először látogatott Ukrajnába, a dpa hírügynökségnek azt mondta, hogy szerinte „hiba lenne azt állítani, hogy a biztonságot csak azzal tudjuk garantálni, ha a NATO-ban vagyunk”.

Hozzátette: „először ki kellene próbálnunk az összes további lehetőséget az egyszerű fegyverszállítás és a tétlenség között”. A lehetőségek között említette a Kreml elleni szigorúbb szankciók bevezetését.

Van Aken értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a német parti őrség „szemet huny, amikor naponta sok millió dollár értékű olaj halad el mellette” az orosz olajexportot bonyolító tankhajókon. Mint hangsúlyozta, az orosz olajszállító hajók „pórázra vétele” hatalmas nyomást jelentene.

 – mondta Van Aken.

Úgy vélte, a háború befejezéséhez a békeszerződés aláírása mellett az is fontos lenne, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon, amelyek Európából érkezhetnének. De ilyen garancia lehetne egy tűzszüneti zóna is, amelyet kínai és amerikai békefenntartó katonák biztosíthatnának – tette hozzá.

Megnyílt az első reintegrációs központ Ukrajnában

Ukrajnában megnyílt az első olyan egészségügyi intézmény, amely komplex rehabilitációs és reintegrációs szolgáltatásokat nyújt a fogságból szabadult katonák számára. A központ orvosi, rehabilitációs és pszichológiai ellátást, valamint adminisztratív segítséget is kínál a háború traumáin átesett harcosoknak – számol be róla a Magyar Nemzet.

Az új egészségügyi központ az ország központi régiójában található, és a védelmi minisztérium felügyelete alatt működik. A létesítmény célja, hogy átfogó segítséget nyújtson a fogságból szabadult katonáknak a fizikai és mentális rehabilitációban, valamint a civil életbe való visszatérésben - fogalmaz az RBC Ukraina.

A jelenlegi kapacitás 100 férőhely, de a tervek szerint ez a szám 200 fölé is bővíthető a rehabilitációs ágyak számának növelésével.

Nem ért egyet Ukrajna támogatásával a románok többsége

– derült ki a Newsweek Románia magazin által rendelt friss felmérésből. A megkérdezettek ötven százaléka ellenzi a szomszédos országnak nyújtott segítséget, s csak 27 százalékuk tartja fontosnak Kijev támogatását.

A bukaresti parlament szeptemberben döntött arról, hogy egy Patriot rakétarendszert adományoz a háborúban álló országnak. A döntés azt követően született, hogy Dmitro Kuleba akkori ukrán külügyminiszter nehezményezte a több állam által is megígért Patriotok átadásának késését. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács még júniusban hagyta jóvá a rakétaelhárító-rendszer adományozását. 

– írja a Magyar Nemzet.

A Kijev elleni orosz dróntámadás épületeket, elektromos vezetékeket rongált meg

– közölte a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció (KVKA) vezetője.

Szerhij Popko elmondása szerint személyi sérülés nem volt, az orosz támadás épületeket, elektromos vezetékeket és utakat rongált meg. Az illetékes szerint az összes drónt sikerült megsemmisíteni. 

Kijevben, a környező régiókban és Ukrajna keleti felének túlnyomó részében az éjszaka döntő részében légiriadó volt érvényben.

Zelenszkij szerint ezek a támadások kivédhetők lettek volna, ha Kijev elegendő támogatást kap a világtól a kulcsfontosságú területeken. Ezek között említette az Ukrajna biztonságát szolgáló, nagy hatótávolságú képességeket és a valóban hatékony szankciókat, amelyek megakadályozzák, hogy Oroszország a drónok és rakéták gyártásához szükséges alapvető alkatrészeket – különösen a mikroelektronikát – importálja. Hozzátette: országát támogatnák az olyan politikai döntések is, amelyek megakadályozhatják, hogy Oroszország folytassa a háborút.

„Ukrajna ugyanolyan erős biztonságot érdemel, mint minden partnerünk a szabad világban” – fogalmazott Zelenszkij.

A szombati eseményekről itt olvashat: