3 órája
Advent idején menetrendszerűen megérkeznek a szegénységről szóló álhírek
Advent idején menetrendszerűen megérkeznek a szegénységről szóló álhírek. Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató nem a szegénységet méri! Az Európai Unió hivatalos, sok komponensű szegénységi mutatója még mindig az uniós átlagnál jobb hazánkban, s 2010 óta a legnagyobb javulást produkáltuk, jóval több mint egymillióan kerültek ki a szegénység kockázatával élők közül hazánkban, és nálunk csökkent legnagyobb mértékben a gyermekszegénység is.
Az Európai Unió hivatalos, sok komponensű szegénységi mutatója még mindig az uniós átlagnál jobb hazánkban
Forrás: Shutterstock
Fotó: Csaba Peterdi
Advent idején különösen kínos, ahogy a baloldal igyekszik félremagyarázni a számokat, a valóságot meg figyelmen kívül hagyják, ebből táplálják a szegénységről szóló álhíreket – írja a Mandiner.
Fotó: starlings_images / Forrás: Shutterstock
Az év végén mindig felbukkannak a szegényégről szóló álhírek
Az Eurostat évente kétszer tesz ki hírt a GDP-ből képzett fogyasztási kiadások alakulásáról, decemberben és júniusban. E mutatóban viszont hazánk az uniós országok között a sor végén szerepel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon az emberek szegényebbek lennének, mint az unió más országaiban, csupán annyit jelent, hogy a többi uniós országban élőkhöz viszonyítva:
- kevesebbet költünk,
- jóval több dolgot kapunk természetbeni juttatásként (Erzsébet-táborok, ingyenes tankönyv, étkezés, rezsicsökkentés, tűzifaprogramok, ország- és vármegyebérlet stb.),
- jóval nagyobb mértékben takarékoskodunk,
- jóval többet beruházunk a saját tulajdonú ingatlanjainkba vagy másba, és
- kisebb mértékben élünk hitelekből.
Mit értelmez rosszul a baloldal?
Évtizedekkel ezelőtt, amikor még a statisztikusok nem tudtak ennyi adatot gyűjteni, a papíralapú adatszolgáltatások időszakában, még nem létezett a most már általánosan és az unióban kötelezően használt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére szolgáló szofisztikált komplex mutató.
Első időben az egy lakosra jutó GDP növekedéséből próbáltak az országban élők átlagos életszínvonalának változására következtetéseket levonni, de korán rájöttek, hogy ez túlzott leegyszerűsítés.
A teljes cikk ITT olvasható!
