Szijjártó: soha ilyen közel nem volt a béke esélye (videó)

Az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem tűnt még ilyen közelinek az ukrajnai háború lezárása, de közben az eszkalációs veszély is minden eddiginél erősebb, mert az Egyesült Államok jelenlegi vezetése próbálja ellehetetleníteni a január 20. utáni gyors béketeremtést – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán Washingtonban.

A minisztérium közleménye szerint

Kifejtette, hogy baráti hangvételű megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és a geopolitikai kérdésekről, így az ukrajnai háborúról is, amely az amerikai döntéshozókat is erősen foglalkoztatja.

„Ugye nem véletlen az, hogy az amerikai elnökválasztás kampányában a háború, annak a lezárása vagy folytatása az egyik legfontosabb kérdés volt, és míg Donald Trump világosan beszélt arról, hogy le akarja zárni a háborút, addig Kamala Harris a háború folytatása mellett tört lándzsát” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy kettős helyzet állt elő, mivel egyrészt az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, másrészt azonban minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye. Szavai szerint utóbbi oka, hogy a távozó washingtoni adminisztráció „próbál olyan helyzetet előállítani, hogy január 20. után nehéz legyen békét teremteni, főleg gyorsan”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy igen stabil alapot ad a jövőben minden bizonnyal teljesen új dimenzióba kerülő kétoldalú kapcsolatrendszernek az, hogy „az amerikai republikánusok és mi, magyar patrióták a világ s a világpolitika legfontosabb dolgairól hasonlóképpen, sőt bizonyos esetekben teljesen azonosan gondolkodunk”.

Példaként említette az illegális bevándorlással szembeni fellépést, a határok és a nemzeti szuverenitás védelmét. „A józan észre akarjuk alapozni a politikánkat, a család mindannyiunknak rendkívül fontos, és mindannyian a béke nyelvén beszélünk” – sorolta.

„Számomra a mai beszélgetésből Mike Waltz-cal a legfontosabb tanulság az volt, hogy a béke nyelvén beszélünk, s hogy itt, Amerikában is világosan látszik az eszkalációs kockázat, amit mi a szomszédságból jól látunk” – jegyezte meg Szijjártó Péter.

„Itt a demokraták a háború pártján állnak, a republikánusok a béke pártján állnak, tehát kifejezetten a békét, mint fontos célt kitűző beszélgetés volt ez a mai kettőnk között” – folytatta.

„Úgyhogy nincs más hátra, mint abban bízni, hogy január 20-ig semmi olyan nem történik Ukrajnában, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatja a helyzetet abból a szempontból, hogy január 20-a után a békekötés, a béketeremtés sokkal nehezebb lenne, mint amilyennek most kinéz” – tette hozzá.

Szijjártó: a NATO nyolc tagállamának máig nem sikerült teljesítenie a 2014-es vállalást

Szijjártó Péter ezt követően rámutatott, hogy korábban a NATO brüsszeli tanácskozásán vett részt, ahol a demokrata párti jelenlegi amerikai külügyminiszter teljesen más hozzáállást tanúsított.

Majd sérelmezte, hogy az észak-atlanti szövetség nyolc tagállamának máig nem sikerült teljesítenie azt a 2014-es vállalást, amelynek értelmében

• a bruttó nemzeti termék (GDP) két százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat.

Emellett van egy másik követelmény is, e szerint

• a katonai kiadások húsz százalékát modernizációra, új beszerzésekre kell fordítani,

márpedig Magyarország esetében ez az arány jelenleg 48 százalék, ami a második legmagasabb a katonai szervezetben. „Ezzel is hozzájárulunk a NATO erejéhez” – jelentette ki.

Szijjártó: az eszkaláció fokozott veszélye miatt tovább kell erősíteni a magyar békemissziót

A külgazdasági és külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsülésén arról számolt be Vallettában, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, a kontinens is számos súlyos válsággal került szembe az elmúlt években, például a tömeges illegális bevándorlással, a koronavírus-járvánnyal, majd az ukrajnai háborúval.

Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy Magyarország szomszédos országként közvetlen szembesül a fegyveres konfliktus negatív hatásaival, ennek ellenére a valaha volt legnagyobb humanitárius műveletét hajtotta végre, beengedve 1,4 millió menekültet Ukrajnából.

„Már több mint ezer napja élünk ennek a háborúnak a szomszédságában. És mi ugyanazt az álláspontot képviseltük ebben az ezer napban” – szögezte le.

„Az eltelt idő megmutatta, hogy a csatatéren nincs megoldás. A fegyverszállítások nem vittek közelebb a békéhez, de mindenképpen több áldozatot okoztak. Ezért úgy gondolom, az eddig követett stratégiák kudarcot vallottak, és új stratégiára van szükségünk, a béke stratégiájára” – fűzte hozzá.

„Ahelyett, hogy a sorkötelezettségi korhatár csökkentését sürgetnénk, a tűzszünet megteremtésén és a béketárgyalások megkezdésén kellene dolgoznunk” – folytatta.

„Mi a szomszédságban nagyon reméljük, hogy január 20-áig nem történik semmi visszafordíthatatlan” – mondta.

„Ezért továbbra is hozzájárulunk a kommunikációs és diplomáciai csatornák nyitva tartásához, s ebben a tekintetben az EBESZ-t rendkívül fontos platformnak tekintjük, alapvetően az utolsó olyan térségbeli platformnak, amely biztosítja a civilizált kelet-nyugati párbeszéd lehetőségét” – emelte ki.

„Nyugat-Európában jelen van a modernkori antiszemitizmus. Szíriában, a Közel-Keleten és több afrikai országban üldözik a keresztényeket. Ahogyan az iszlámellenesség is felbukkan a világ számos pontján” – sorolta.

Majd emlékeztetett a tíz éve elfogadott bázeli nyilatkozatra az antiszemitizmus elleni fellépésről, s azt is felidézte, hogy akkor célként lett kitűzve egy hasonló dokumentum elfogadása más vallások védelme érdekében is, ami azóta sem történt meg.

„Ezért most azt kérem, hogy ezen az ülésen fogadjunk el közös nyilatkozatot a keresztények, a muszlim közösségek és más vallások elleni diszkriminációval szembeni küzdelemről” – tette hozzá.

Szijjártó Péter az orosz és a vatikáni kollégájával is tárgyalt a békemisszió keretében

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalását követően, hogy folytatódik a magyar békemisszió, ugyanis az elmúlt időszakban olyan helyzet állt elő az amerikai elnökválasztás nyomán, hogy minden eddiginél közelebb került az ukrajnai háború vége, miközben az eszkaláció veszélye is most a legnagyobb.

„Annak érdekében, hogy január 20-ig ne történjen semmi visszafordíthatatlan, most mindent meg kell tenni a kommunikációs csatornák nyitva tartása érdekében, és erre az EBESZ (az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) az utolsó alkalmas platform” – hangsúlyozta Facebook-bejegyzésében.

– tette hozzá.

Szijjártó Péter a Paul Richard Gallagher vatikáni külügyminiszterrel folytatott megbeszélése kapcsán azt emelte ki, hogy Magyarország nagyra becsüli a Vatikán bölcs, békepárti álláspontját.

„Gallagher érsek korábban a béke bátorságáról beszélt, és egyetértünk abban is, hogy a tárgyalás nem a gyengeség, hanem a bátorság jele. Gallagher érsek bátorított arra, hogy folytassuk az erőfeszítéseinket az emberéletek megmentése, a béke megteremtése, a kommunikációs csatornák nyitva tartása érdekében” – közölte.

Majd arra is figyelmeztetett, hogy a világ számos pontján üldözik a keresztény közösségeket, s ezt meg kell állítani. És különös aggodalmát fejezte ki az aleppói keresztényekkel szembeni atrocitások miatt.

„Magyarország továbbra is biztosítja a humanitárius segítséget a nehéz helyzetbe kerülő keresztény közösségek védelme érdekében” – szögezte le.