3 órája
Magyarország a Nyugat-Balkán békéjében és stabilitásában érdekelt (videó)
Magyarország a Nyugat-Balkán szomszédságában a térség békéjében és stabilitásában érdekelt, ezért hazánk gazdasági fejlesztési programokkal is hozzájárul a régió fejlődéséhez –közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Szijjártó Péter a boszniai Szerb Köztársaság tudományért és felsőoktatásért felelős miniszterével, Zeljko Budimirral tárgyalt
Forrás: Facebook / Szijjártó Péter közösségi oldala
A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető a boszniai Szerb Köztársaság tudományért és felsőoktatásért felelős miniszterével, Zeljko Budimirral tárgyalt, majd a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatásával a napokban teljesen új világpolitikai korszak kezdődött.
„Akiket eddig ki akartak szorítani a szélre, akiket eddig el akartak lehetetleníteni a világpolitikában, mára azok kerültek a világpolitika fő sodorvonalába és a világpolitika közepébe. Mostantól az olyan értékek fogják meghatározni a nemzetközi politikát, mint a patriotizmus és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, a béke iránti erőfeszítések, az illegális migráció veszélyének felismerése, ezáltal megállítása, a család tiszteletben tartása és annak az egyszerű igazságnak a tudomásul vétele, hogy az ember vagy nőnek, vagy férfinak születik” – sorolta.
A boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország vonatkozásában azért vagyunk könnyű helyzetben, mert ezeket az elveket mi eddig is vallottuk, és a mi együttműködésünk is pontosan ezekre az elvekre és pontosan ezekre az értékekre alapul
– szögezte le.
Magyarország érdekelt a béke és stabilitás megtartásában
Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán szomszédságában abban érdekelt, hogy béke, stabilitás és nyugalom legyen a térségben.
„Felelős szomszédságpolitikát folytatunk, amelynek fontos alapja az, hogy tiszteletben kell tartani a nyugat-balkáni népek akaratát, ami abban nyilvánul meg, hogy tiszteletben kell tartani azokat a vezetőket, akiket ők megválasztottak” – húzta alá.
„Szeretném elmondani, hogy mi nagyra becsüljük a boszniai Szerb Köztársaságot és annak vezetőit. Szégyenteljesnek és antidemokratikusnak tartjuk azt a nyomásgyakorlást, amelyet Brüsszelből és a bukott demokrata adminisztráció idején Washingtonból gyakoroltak a boszniai Szerb Köztársaságra. Ez a nyomásgyakorlás megkérdőjelezte a boszniai Szerb Köztársaság polgárainak akaratát” – emelte ki.
„A mai napon arra jutottunk miniszter úrral, hogy milyen jó, hogy világszerte az ilyen agresszív ideológiai alapon beavatkozásra épülő politikai időszak lejárt, és innentől kezdve a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása kell, hogy meghatározza a nemzetközi politikát” – tette hozzá.
Gazdasági hozzájárulás a Nyugat-Balkán fejlődéséhez
Szijjártó Péter ezt követően kiemelte, hogy a magyar kormány felelős szomszédságpolitikája keretében gazdasági fejlesztési programokkal is hozzájárul a Nyugat-Balkán fejlődéséhez, és talán az eddigi egyik legsikeresebb programot hazánk éppen a boszniai Szerb Köztársaságban hajtotta végre, ahol 1782 helyi mezőgazdasági vállalkozás eszközbeszerzését támogatták.
Tájékoztatása szerint a megítélt mintegy tízmilliárd forintnyi támogatás nyomán ezek a cégek nagyjából 16 milliárd forint értékben vásároltak eszközöket magyar gyártóktól, és a programot folytatni is fogják.
Felelős szomszédságpolitikánk lényege annak tiszteletben tartása is, hogy az Európai Uniónak ma már nagyobb szüksége van a nyugat-balkáni országokra, mint a nyugat-balkáni országoknak az EU-tagságra
– jelentette ki.
„És itt lenne az ideje, hogyha Brüsszelben is megértenék, hogy az európai integráció az nem feltétlenül jelent egyet a kioktatással és a leckéztetéssel” – fűzte hozzá.
A miniszter arra is kitért, hogy a magyar kormány a hazai vállalatokat is támogatja nyugat-balkáni piaci tevékenységeik során, és ennek nyomán több országban is piacvezetővé váltak mára ezek a szereplők.
Végül pedig bejelentette, hogy
új együttműködési program elindításáról is döntés született, amelynek keretében már szeptembertől évente ötven hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken a boszniai Szerb Köztársaságból.
„Tudjuk, hogy a kapcsolatrendszer felépítése úgy a legegyszerűbb, ha az széles és stabil bázisra épül, a széles és stabil bázist pedig az emberek közötti kapcsolatok alkotják általában” – vélekedett.
