6 órája
Egyes európai vezetők a nukleáris fegyvereket is bevetnék (4. rész)
A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be az európai fegyverkezést, amely egy közelgő háború megvívásának szándékát is magában hordozhatja. Az összeállítás negyedik részében arra is felhívják a figyelmet, hogy az orosz–ukrán háború folytatását és kiterjesztését szorgalmazó nyilatkozatok önbeteljesítő jóslatként működhetnek és veszélybe sodorhatják az egész kontinens biztonságát.
Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke bődületes létszámú, félmilliós haderőt vizionál
Forrás: NurPhoto via AFP
Fotó: Aleksander Kalka
Az ukrajnai háború hatására beindult európai szintű fegyverkezéssel összefüggésben egyre több uniós tagállam vezető politikusai tesznek olyan kijelentéseket, amelyekkel a háborús készülődést igyekeznek fokozni, magasabb szintre emelni. Noha ezen törekvések egy része a józan ész keretei között marad, némely vezetők még a rendkívül túlzó, tömeges pánikkeltésre alkalmas nyilatkozatoktól sem riadnak vissza.
Hajmeresztő tervek
Így például a sorkötelezettséggel kapcsolatban is rendre napvilágot látnak hajmeresztő tervek és megfogalmazások. Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke bődületes létszámú, félmilliós haderőt vizionál, ami egyébként közel háromszorosa a német Bundeswehrnek.
Több tagállamban a nők sorkötelezettségének bevezetése is az asztalon van.
Nukleáris téboly
Szintén rendkívül aggasztóak azok a fenyegetőzésnek is beillő nyilatkozatok, amelyeket egyes európai vezetők a nukleáris fegyverek bevetése kapcsán tesznek. Andrzej Duda, Lengyelország elnöke egy alkalommal például azt mondta: „Ha a szövetségeseink úgy döntenek, hogy a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében nukleáris fegyvereket telepítenek a mi területünkre is […], készen állunk rá”.
Az Európai Unióban atomfegyverrel egyedül rendelkező Franciaország elnöke, Emmanuel Macron ugyancsak számos olyan felelőtlen kijelentést tett az elmúlt időszakban, amelyek az eszkaláció veszélyét is magában hordozták. Egy lapinterjúban például arról beszélt, hogy az orosz fenyegetésekkel szembeni „hiteles európai védelem” részeként hajlandó megvitatni a francia nukleáris robbanófejek használatát.
Harci lázban a britek
Az Egyesült Királyság politikusainak nyilatkozatai ugyancsak arról tanúskodnak, hogy a szigetország vezetése háborús lázban ég. Így például Keir Starmer miniszterelnök arról beszélt a minap, hogy szárazföldi egységeket és légierő-kapacitást – „csizmákat a földön és repülőgépeket a levegőben” – egyaránt készek bevetni az ukránok oldalán.
A pánikkeltésből a különböző elemzőközpontok is kiveszik a részüket. A Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat például azzal riogatott egy februárban közzétett jelentésében, hogy Oroszország európai uniós országok ellen is képes lehet háborút indtani a következő esztendőkben.
Önbeteljesítő jóslat
– A háborús pánik azonban önbeteljesítő jóslattá válhat – erre már Bart Cammaerts professzor, a London School of Economics kommunikációs szakértője figyelmeztetett. Szavai szerint történelmi példák támasztják alá, hogy amikor a nemzetek „a béke érdekében” készülnek a háborúra, gyakran éppen ez vezet konfliktushoz. Ennek fényében intő adat, hogy az Atlantic Council felmérése szerint a biztonsági szakértők több mint 40 százaléka véli úgy, 2035-re többfrontos háború alakulhat ki a legnagyobb hatalmak között.
A politikusok pánikkeltése ellenére az európai népesség többsége még őrzi józanságát. Erről is olvashat bővebben, ha ide kattint.
