Orbán Viktor: kiadtak egy parancsot, ami arról szól, hogy 2030-ig be kell hozni Ukrajnát az EU-ba (videó)

Magyarország jövője 15–20 éves távlatban is eldőlhet Ukrajna európai uniós tagságának kérdésében – mutatott rá Pilisvörösváron Orbán Viktor, írja tudósításában a Magyar Nemzet. A miniszterelnök emlékeztetett: a magyarok szeretnek mindig arról beszélni, hogy hogy lesz jobb. De néha gondolni kell arra, hogy ez tud lenni rosszabb is – mutatott rá. Mint mondta, ez a népszavazás erről szól.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédét itt tudja megtekinteni:

Orbán Viktor a fórumon azt mondta, hogy parancs van Brüsszelben arról, hogy 2030-ig márpedig meg kell történnie Ukrajna uniós csatlakozásának. – Az kevesebb, mint öt esztendő, ez itt kopogtat az ajtón – emlékeztetett. Szerinte ha ez megtörténik, mindaz, amit az ukrán maffiáról, a közbiztonságról és a mezőgazdaságról, hallottunk az beigazolódhat.

– hangsúlyozta.

A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, mekkora jelentőséggel is bír majd a kormány kezében a véleménynyilvánító szavazás eredményei. – Azt teljes komolysággal mondom önöknek, hogy ha nincs a magyar közvéleménynek egy meghatározó, nyilvánvaló többsége Ukrajna uniós tagságával szemben, akkor nem biztos, hogy csak kormányzati erőből az európai fórumokon meg tudjuk védeni Magyarország érdekeit – hangoztatta.

„Itt most valóban szó szerint igaz az, hogy önök nélkül nem fog menni. Így sem lesz könnyű, remélem találkozunk még a választásokig, és akkor látni fogják, hogy megviseltebb leszek, mint most vagyok, de a következő fél év legnehezebb és legnagyobb csatája ez lesz az egész Európai Unióban, mert ezen dől el az Európai Unió jövője” – emelte ki a miniszterelnök.

A kormányfő szerint kiadtak egy parancsot, ami arról szól, hogy 2030-ig be kell hozni Ukrajnát az Európai Unióba. – Én még csak azt sem mondom, hogy egyszer valamikor, 20–30–40 év múlva alakulhatnak úgy a dolgok, hogy Ukrajna teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyek a csatlakozáshoz kellenek, és amelyek nem rombolják le a magyar gazdaságot – vélekedett, majd hozzátette: de abban biztos, hogy ez nincs a belátható 15 éves távlatban. – Már csak annál is inkább merem ezt mondani, mert az Unióban olyan országokat szoktak fölvenni, és úgy helyezik el őket szavazati jog szempontjából, pénzügyi támogatás szempontjából, hogy például ismeretes a méretük – mutatott rá.

– Ma reggel mekkora is volt éppen Ukrajna? És mennyien is laknak ott? – kérdezte a miniszterelnök. Mint mondta, még azt sem lehet tudni, hogy nemzetközi békeszerződéssel garantált, tartós megoldás lesz-e a háború vége, vagy egy befagyott konfliktusra és minden héten újabb határvillongásokra kell számítani.

Megjegyezte: természetesen mindenkinek lehet személyes véleménye az ukránokról. – De szerintem most nem az az érdekes, hogy személyesen mit gondolunk róluk. Hanem inkább az, hogy mit gondolunk saját magunkról.

– magyarázta.

Orbán Viktor ezt azoknak is üzeni, akik jó keresztény módon segítséget akarnak nyújtani az ukránoknak, mert egy éppen háborúban sokat szenvedő népről van szó. – Azt sehol nem tanítják nekünk, hogy úgy kell segíteni máson, hogy közben tönkretesszük saját magunkat. Ha tönkretesszük saját magunkat, akkor hogyan fogunk legközelebb segíteni azokon, akik rászorulnak. Tehát én a keresztény közösségünknek is jó lelkiismerettel mondom, hogy

Menczer Tamás kérdésére a miniszterelnök kitért a Tisza Pártra is. –Úgy tűnik, mintha valami új dologgal volnánk szembe, mert ilyen nevű párt még nem volt. De ha jól megvakargatjuk a dolgok felszínét és fölhajtjuk a szőnyeget és alá lesünk, akkor rájövünk, hogy nincs itt semmi új – mutatott rá Orbán Viktor.

Mint fogalmazott, „le kell tisztázni, hogy kik vagyunk mi, és kik azok, akik nem mi vagyunk, hanem szemben álló erők”. Mint mondta, „mi vagyunk a magyarok”. Ezután hosszasan ecsetelte a magyar néplélek jellemzőit, értékeit végül rámutatott: egy nemzeti közösségnek azok is részei, akik nem vallják magukat a nemzethez tartozónak.

– Ők abban biztosan különböznek „tőlünk”, hogy ők nem hisznek abban, hogy a mi sorsunk mindenünk közös sorsa a nemzeti függetlenségen és szuverenitáson fordul meg. Ők egy olyan politikai hagyományt képviselnek, amelynek hosszú évszázadokra visszanyúló hagyománya van. Ők azt gondolják, hogy Magyarország számára kell egy külső viszonyítási pont, mert a magyarok önmagukban kevesek. Nem állnak meg a lábukban, nem tudnak fejlődni, nem lehetnek szabadok, kell valaki mindig kívülről – sorolta, majd rámutatott:

Orbán Viktor kitért egy harmadik, szerinte megtévesztő csoportra is, „ugyanis néha magyarnak hívják magukat, valójában nem azok: ők a brüsszeliek”. Szerinte nekik a céljuk, hogy Magyarország tegyen eleget a Brüsszel által kért követeléseknek, igényeknek, javaslatoknak, hogy be tudjon tagozódni az európai nagy közösségbe.

– A DK-sok, akik bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások, azok még azt is mondják, hogy egy Európai Egyesült Államokat kellene létrehozni, és akkor abban kellene föloldódnia Magyarországnak befejezve 1100 éves történetét. Világos, hogy kik vagyunk mi és tudjuk, hogy kik ők – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint azonban itt szokták félremagyarázni azt a gondolatot, amit ő nagyon fontos gondolatnak érez: „a haza nem lehet ellenzékben”. – Mi voltunk ellenzékben, de a haza akkor sem volt ellenzékben, mert hazát szolgálni kell. Mi, Fidesz–KDNP lehetünk ellenzékben, de a haza sosem, az valahol magasabban van – jelentette ki.

A miniszterelnök kitért Kollár Kinga tiszás EP-képviselő botrányára is. Amit mondott szerinte azt akár Gyurcsány Ferenc is mondhatta volna. – Hiába az egyik régi ellenzéki, a másik meg az új – jegyezte meg, majd hozzátette:

„És nem akarok senkiről rosszat mondani, különösen nem a helyiekről, de ha így körül kéne néznem, kint az utcán ellenzéki szavazókat keresgélve, nem lepődnék meg, csupa olyat találnék, aki korábban a DK-ra, most pedig a Tiszára szavaz” – mutatott rá.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet a Tisza Párt Nemzet Hangja szavazására is, amelynek kapcsán megjegyezte: az országnak ez a fele Brüsszeltől várja a megváltást, és szavazott: 58 százalékuk igent mondta Ukrajna uniós csatlakozására.

– És vagyunk mi, akik szerintem sokkal többen vagyunk, mint ők – ebben a kérdésben bizonyosan –, akik azt fogjuk mondani, amikor kitöltjük ezt a szavazólapot, hogy nem – húzta alá a miniszterelnök. Mint mondta, a véleménynyilvánító szavazás eredménye egy legitim nemzeti eredmény lesz, amire hivatkozhat a kormányzat, és meg tudja vívni azokat a csatákat, amelyek ebben az ügyben elkerülhetetlenek.

– A haza a magasba! Ha egyszer a Jóisten meg akarná segíteni a magyarokat, akkor ezt megértethetné a baloldallal, hogy van egy haza a magasba, amit egyébként szolgálni kell, akkor is, ha ellenzékben vagyunk és akkor is, ha kormányon – emelte ki.

Menczer Tamás kérdésére kitért Magyar Péternek a szerdán kitört Nemzeti Bankos botrányára is. – Képzeljék el, ha fölhívtam volna mondjuk én ma délelőtt a Nemzeti Bankot, és lehordom az ott ülő ügyintézőt. Hogy mit képzel, hogy nekem mindenhol papírokat küldözget. (...) Egy ügyintéző, egy asszony, aki bement reggel dolgozni, intézi az ügyeket, fölveszi a telefont, és leordibálják a fejét, megfenyegetik. Hát ez egy másik világ.