2021.09.20. 13:18
Az USR PLUS gyors döntéshozatalt sürget
Fotó: digi24.ro
Az USR PLUS felkérte az alkotmánybíróság elnökét, Valer Dorneanut, hogy a taláros testület tárgyalja a kijelölt időpontnál korábban a kormány bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos beadványát. Az alakulat gyors döntéshozatalt sürget „a jelenlegi patthelyzetből való kilépés” érdekében.
Az USR PLUS hétfői közleménye szerint az alkotmány 113-as cikke világosan leszögezi, hogy a bizalmatlansági indítvány vitáját és a szavazást a dokumentum felolvasása után három nappal kell megtartani.
A pártszövetség úgy véli, hogy a kormány beadványának megvitatására kijelölt szeptember 28-i időpont túl kései, és ezzel tulajdonképpen megfosztják tartalmától a kezdeményezést, ezért kérik az alkotmánybíróságtól (CCR), hogy tűzzenek ki egy korábbi időpontot a beadvány tárgyalására.
Az USR PLUS képviselője, Oana Murariu szerint minél inkább elhúzódik a beadvánnyal kapcsolatos döntéshozatal, annál inkább mélyül a jelenlegi politikai válság.
„A parlamentben kötött elvtelen alkuk akadályozzák a szenátorokat és képviselőket alkotmányos joguk gyakorlásában pusztán azzal a céllal, hogy a jelenlegi miniszterelnök a PNL kongresszusa utánig hivatalban maradjon. Kérjük az alkotmánybíróságot, ne vegyen részt ebben a demokrácia elleni támadásban, és vizsgálja felül a bizalmatlansági indítvány megvitatásának időpontját” – olvasható a közleményben.
A CCR elnökéhez intézett levél aláírói az alkotmánybíróság 2020/69-es számú határozatára is hivatkoznak, amely szerint „a bizalmatlansági indítvány vitájára és a szavazásra nem kerülhet sor bármikor, mivel (...) ez illuzórikus jelleget kölcsönöz a jogi eszköznek és végső soron csökkenti hatékonyságát, mivel aktualitását az idő múlása befolyásolja”.
Florin Cîţu kormányfő az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványában a kormány és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktus megállapítását kéri az USR PLUS és az AUR bizalmatlansági indítványa kapcsán. A miniszterelnök „a végrehajtó hatalommal szembeni alkotmányellenes, tisztességtelen és visszaélésszerű magatartásra” hivatkozik, mivel – véli – a bizalmatlansági indítványt „az alkotmány 113. cikkelyének 2. bekezdésében foglalt alkotmányos rendelkezések megsértésével” kezdeményezték, nyújtották be és ismertették a végrehajtó hatalommal.
