Daniel Dăianu: az idei év nagy problémája a közkiadások féken tartás

Agerpres

Az idei év nagy problémájának a közkiadások féken tartását nevezte egy keddi bukaresti szakmai rendezvényen Daniel Dăianu közgazdász.
A Költségvetési Tanács elnöke kifejtette: az idei büdzsé végrehajtásán meglátszik, hogy a kormány tavaly a magas deficit miatt 2024-re halasztotta a kiadások egy részét és korábban fizette ki a májusi nyugdíjakat. Emiatt is szökött szerinte 3,3 százalék fölé áprilisban az idei GDP-arányos költségvetési hiány. Ám szerinte ezeket félretéve is meghaladná áprilisban a deficit a 2 százalékot, tehát jóval nagyobb lenne a tavalyi negyedik hónapban jegyzett aránynál. 'Az idei év nagy problémája a kiadások féken tartása lesz. Valamelyest nőttek ugyan a költségvetési bevételek, még az adóbevételek is, de a kiadásokat nem tudjuk féken tartani' - jelentette ki a szakember.
Kifejtette azt is, hogy Romániának 'még elfogadható szintű', 50 százalékos a GDP-arányos államadóssága, de a probléma az, hogy a romániai társadalom a GDP 6-7 százalékával többet költ, mint amennyit megtermel. A gondokat ugyanakkor súlyosbítja szerinte az úgynevezett ikerdeficit magas szintje.
Dăianu emlékeztett arra, hogy az Európai Bizottság előrejelzései szerint Románia költségvetési hiánya idén elérheti a 7 százalékot, hacsak a kormány nem csökkenti drasztikusan a közberuházásokra fordított összegeket, ahogy tavaly is eljárt. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy a Ciolacu-kabinet a múlt évhez hasonlóan idén is a tartalékalaphoz folyamodik az év közben szükséges korrekciók elvégzéshez a költségvetés-kiigazítások helyett.
A közgazdász úgy vélekedett, hogy több mint három évre lesz szükség a költségvetési hiány csökkentéséhez. Ez a korrekció szerinte lényegében azt jelenti majd, hogy Románia GDP-jének több mint 4 százalékát az elkövetkező években már nem lehet belföldön felhasználni. Ezt csak rendkívüli erőfeszítések árán lehet majd megvalósítani - tette hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy a költségvetési hiány csökkentése nem alapozhat csupán a közkiadások mérséklésére olyan körülmények között, az állam bevételei alig érik el a GDP 26-27 százalékát, az egészségügyi és az oktatás alulfinanszírozott, és növelni kell a védelmi költségeket is. Ezért szerinte elkerülhetetlennek lesznek az adóemelések, és viták lesznek majd arról, hogy kiket kellene jobban terhelni, a vállalatokat vagy a munkavállalókat.