Európai parlamenti és önkormányzati képviselőket választ az ország

Agerpres

Vasárnap reggel 7 órakor megnyitottak a szavazóhelyiségek, csaknem 19 millió román állampolgárt várnak az urnákhoz, hogy megválasszák az ország európai parlamenti képviselőit, de polgármesterüket, megyei tanácselnöküket, valamint a helyi és megyei tanácsosaikat is.

Az ország területén 18.955 szavazókörzetet alakítottak ki az önkormányzati és az EP-választásokra. Külföldön csak az EP-választáson lehet szavazni, összesen 915 szavazóhelyiségben.

Az országban Bukarestben hozták létre a legtöbb szavazókört, külföldön pedig Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában várják a legtöbb szavazóhelyiségbe a román állampolgárokat.

A szavazás 22 órakor zárul, de az urnazáráskor sorban állók 23.59-ig még leadhatják a voksukat.

Az önkormányzati választáson 207.389 jelölt indul, az EP-képviselői helyekért 494-en szálltak versenybe. A legfiatalabb jelölt nemrég töltötte be 23. életévét, a legidősebb pedig 100 éves.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă szerint a két típusú választásra összesen mintegy 100 millió szavazólapot nyomtattak.

A helyhatósági választásokon a választópolgárok a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti szavazóhelyiségben szavaznak, ha a lakcímüket a választás időpontja előtt legalább 60 nappal nyilvántartásba vették a hatóságok.

A szavazóhelyiségben a személyazonosító okmányuk felmutatása után a választópolgárok öt szavazólapot kapnak: egyet az EP-jelöltlistákkal, egyet a megyeitanácselnök-jelöltekkel, egyet a megyei tanácsosi jelöltlistákkal, egyet a polgármesterjelöltekkel és egyet a helyi tanácsosi jelöltlistákkal.

A választópolgárnak valamennyi szavazólapra rá kell nyomnia a pecsétet. Ezúttal egy bélyegzőpárna is rendelkezésre áll majd a szavazófülkében arra az esetre, ha a pecsét rosszul látszik.

Szavazás után a szavazólapokat egyenként össze kell hajtani úgy, hogy az ellenőrző pecsét jól látható legyen, majd bele kell helyezni a megfelelő urnába.

A szavazópolgárnak ezután vissza kell adnia a pecsétet, majd elhagyhatja a szavazóhelyiséget.

Mindegyik szavazókörzetnek rendelkezésére áll majd egy mozgóurna. Ezt azok igényelhetik, akik betegség miatt nem tudnak eljutni a szavazóhelyiségbe.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint május 31-én 18.978.908 személy szerepelt a választói névjegyzékben. Közülük 18.018.921-en laknak Romániában és 959.987-en külföldön. 

Külföldön romániai idő szerint szombaton 22 órakor kezdődött a szavazás az európai parlamenti választásokon, amikor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben.

Éjfélkor Ausztráliában, később Koreai Köztársaságban, Kínában, Malajziában, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken, Indiában, Indonéziában, Srí Lankán, Thaiföldön, Vietnamban, Kazahsztánban, Pakisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztán nyíltak meg a román külképviseleti szavazókörzetek.

Az időzónaeltérések miatt az európai parlamenti választásokon 34 órán át tart a külföldi szavazás. Utoljára a kanadai Vancouverben és az Egyesült Államok nyugati partján található külképviseleti szavazóhelyiségek zárnak június 10-én, hétfőn romániai idő szerint 8 órakor.

Külföldön csak az EP-választáson lehet szavazni, összesen 915 szavazóhelyiségben.

A közösségi média nyilvános térnek minősül Romániában - hívta fel a figyelmet szombaton a belügyminisztérium. A szaktárca annak kapcsán adott ki közleményt erről, hogy a nap folyamán több személyt is megbírságoltak, mert megsértették a kampánycsendet a közösségi oldalakon közzétett bejegyzésekkel. A belügy képviselői hangsúlyozták, a legfelsőbb bíróság 2014/4546-os döntése értelmében a közösségi média nyilvános térnek minősül Romániában, így a kampánycsend idején ezeken a felületeken is tilos kampányüzeneteket közvetíteni.

Közel 15-en versengenek egy képviselői helyért a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választásokon.

Románia 33 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az EP-választásokat ötévente, egy meghatározott négynapos időszakon belül kell megrendezni. Idén ez június 6-tól 9-ig tart. A 27 tagország összesen 720 képviselőt választ meg a következő öt évre az Európai Parlamentbe.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă múlt heti bejelentése szerint a romániai EP-választáson összesen 494 jelölt indul, közülük 167-en - 33,81 százalék - nők.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 12 párt és választási szövetség, illetve négy független jelölt vesz részt az EP-választásokon.

A pártok és választási szövetségek a következő sorrendben jelennek meg a szavazólapon:
* Romániai Magyar Demokrata Szövetség
* a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási szövetsége
* Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER)
* Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR)
* Szociálliberális Humanista Párt
* a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), a Népi Mozgalom Pártjából (PMP) és a Jobboldal Erejéből álló Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU)
* Szocialista Románia
* Nagy-Románia Párt
* Hazafiak Pártja
* Jobb Alternatíva Párt
* S.O.S. Románia Párt
* Egyesült Diaszpóra Párt.

Függetlenként indul a választásokon Paula-Marinela Pîrvănescu, Vlad-Dan Gheorghe, Nicolae-Bogdănel Ştefănuţă és Dumitru-Silvestru Şoşoacă. Utóbbit a héten hatósági felügyelet alá helyezték, hamis okiratok felhasználásával és hamis nyilatkozattétellel gyanúsítják a jelöltségéhez szükséges aláírások meghamisításának ügyében.
Az elmúlt öt évben a következők képviselték Romániát az Európai Parlamentben: Carmen Avram (PSD), Traian Băsescu (PMP), Dragoş Benea (PSD), Vasile Blaga (PNL), Rareş Bogdan (PNL), Vlad Botoş (USR), Daniel Buda (PNL), Cristian Buşoi (PNL), Dacian Cioloş (REPER), Tudor Ciuhodaru (AUR), Corina Creţu (Pro Románia), Gheorghe Falcă (PNL), Vlad Gheorghe (független), Maria Grapini (PSD), Mircea Hava (PNL), Claudiu Manda (PSD), Marian Jean Marinescu (PNL), Alin Mituţă (REPER), Dan Motreanu (PNL), Siegfried Mureşan (PNL), Victor Negrescu (PSD), Dan Nica (PSD), Vlad Nistor (PNL), Dragoş Pâslaru (REPER), Rovana Plumb (PSD), Nicolae Ştefănuţă (független), Ramona Strugariu (REPER), Cristian Terheş (PNCR), Eugen Tomac (PMP), Dragoş Tudorache (REPER), Mihai Tudose (PSD), Vincze Loránt (RMDSZ) és Winkler Gyula (RMDSZ).

Közülük 22-en ismét indulnak a választásokon.

Ezúttal nem került fel a jelöltlistára Carmen Avram, Traian Băsescu, Vasile Blaga, Cristian Buşoi, Tudor Ciuhodaru, Corina Creţu, Marian Jean Marinescu, Alin Mituţă, Vlad Nistor, Rovana Plumb és Dragoş Tudorache.

Az új nevek között szerepel: Florin Călinescu színész, rendező; Gabriela Firea PSD-s szenátor, aki egyben a szociáldemokraták bukaresti főpolgármester-jelöltje is; Vasile Dîncu PSD-s szenátor; az AUR Országos Tanácsának elnöke, Claudiu Târziu; Gheorghe Piperea ügyvéd; az USR Szeben megyei szenátora, Dan Barna; Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter; Violeta Alexandru képviselő (Jobboldal Ereje), az Orban-kormány volt munkaügyi minisztere; Turos Lóránd szenátor; az S.O.S. Románia Párt elnöke, Diana Iovanovici-Şoşoacă és Liviu Marian Pop volt oktatási miniszter.

Mivel az európai parlamenti választásokat egy napon tartják a helyhatósági választásokkal, az EP-listákon szereplő jelöltek közül többen polgármesteri vagy helyi tanácsosi tisztségért is indulnak.

Az európai parlamenti választásokkal párhuzamosan helyhatósági választásokat is tartanak vasárnap Romániában, polgármestereket, helyi tanácsosokat, megyei tanácselnököket és megyei tanácsosokat választ az ország.

Idén 207.389 jelölt indul az önkormányzati választáson - közölte a napokban az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă.

A jelöltek száma csaknem 20 százalékkal elmarad a 2020-ban jegyzett 256.038-tól, és jóval kisebb a 2016-ban regisztrált 267.242-nél is - derül ki az Expert Forum jelentéséből.

A politikai alakulatok egy része szövetségre lépett és közös jelölteket támogat az idei önkormányzati választásokon, mások önállóan indítottak jelölteket.

Az Expert Forum jelentése szerint a választási koalíciók közül a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), a Népi Mozgalom Pártjából (PMP) és a Jobboldal Erejéből álló Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) listáin szerepel a legtöbb jelölt, összesen 10.784, az USR és a PMP közös listáin pedig 2009-en indulnak. A jelentésből az is kiderül, a hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legtöbb településen külön jelölteket indított, szövetségként mindössze 845 jelöltjük van hét megyében és Bukarestben.

A pártok közül a PSD-nek van a legtöbb jelöltje, 52.048, ezt a PNL (51.373), az AUR (33.729), az USR (13.328) és a PMP (10.014) követi. Az RMDSZ-nek 8147 jelöltje van összesen. Emellett 1118 független jelölt is indul a helyhatósági választásokon.

Polgármesteri tisztségre összesen 11.386-an pályáznak, a jelöltek közül 9776-an vidéken, 1610-en városon indulnak.

A június 9-i választásokon induló legfiatalabb jelölt nemrég töltötte be 23. életévét, a legidősebb pedig 100 éves. Utóbbi mellett két 95 éves és két 94 éves jelölt is indul az önkormányzati választáson.

A jelöltek 88 százaléka, összesen 184.496-an, helyi tanácsosi tisztségre pályáznak, 10.729-en szerepelnek a megyei tanácsosi jelöltlistákon, a megyei tanácselnöki székért pedig 275-en indultak.

Az 1118 független jelölt zöme polgármesteri vagy helyi tanácsosi tisztségért szállt versenybe. A legtöbb független jelölt Maros, Suceava, Hargita, Temes és Argeş megyében, a legkevesebb Călăraşi, Giurgiu, Mehedinţi, Tulcea és Galac megyében van.

A polgármesteri székért Nagybányán és Konstancán a legnagyobb a versengés, itt 16, illetve 14 jelölt indult. Voluntari településen és Craiován 12, Lugoson, Piatra Neamţon és Galacon 11 polgármesterjelölt van. Az esetek 20 százalékában ketten versengenek az elöljárói székért, 4 százalékában pedig egy-egy polgármesterjelölt van.

A megyei tanácselnöki tisztségért Máramaros megyében szállt harcba a legtöbb jelölt, a legkevesebb pedig Dâmboviţa megyében.

Az Expert Forum jelentése rávilágít arra is, hogy a női jelöltek aránya idén is viszonylag alacsony, 24 százalék, bár csaknem két százalékkal nőtt 2020-hoz és három százalékkal 2016-hoz képest. A polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztségre pályázik a legkevesebb nő (11 százalék), a legtöbb női jelölt a bukaresti tanácsosjelölti listán (34 százalék) és a megyei tanácsosi jelöltlistákon (27 százalék) szerepel. A helyi tanácsosi jelöltlistákon szereplők egynegyede nő.

A helyhatósági választásokon induló több mint 200.000 jelöltnek 30 nap állt rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat. A választási kampány szombat reggel véget ért, vasárnap reggel 7 órakor megnyitottak a szavazóhelyiségek.