A drog hatása alatt történő járművezetés csak akkor büntethető, ha csökkent a vezetési képesség

Agerpres

A legfelsőbb bíróság január 27-i, hétfői döntése szerint a pszichoaktív szerek hatása alatt történő járművezetés csak akkor számít bűncselekménynek, ha bizonyított, hogy a tiltott anyagok befolyásolták a sofőr vezetési képességét.
Az intézmény több hazai bíróság kérésére hozott jogegységi határozatot a pszichoaktív szerek hatása alatt történő járművezetés büntethetőségének ügyében. Erre azért volt szükség, mert a bíróságok eltérően értelmezték a „drog hatása alatt lévő gépjárművezető” fogalmát.
A büntető törvénykönyv szerint a pszichoaktív szer hatása alatt történő járművezetés a szervezetben kimutatott drogmennyiségtől függetlenül 1-től 5 évig terjedő börtönnel vagy pénzbüntetéssel sújtható. Ezzel szemben az ittas vezetés csak akkor büntetendő, ha a sofőr szervezetének véralkoholszintje meghaladja a 0,8 ezreléket (0,80 grammot literenként).
A legfelsőbb bíróság megállapította, hogy a pszichoaktív szerek hatása alatt történő járművezetés büntethetőségéhez egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: a gyanúsított szervezetében biológiai mintavétellel kimutatható a drog jelenléte, illetve a szer befolyásolta a vezetési képességét.
A jogegységi határozat előzménye, hogy az elmúlt hónapokban egyre több sofőr ellen indult büntetőeljárás pszichoaktív szerek hatása alatt történő járművezetés gyanújával, annak ellenére, hogy csak a megszokott gyógyszerüket vették be, vagy allergiaellenes orrsprayt használtak.
Az érintettek azzal védekeztek a bíróságon, hogy a pszichoaktív anyagok elhanyagolható mennyiségű jelenléte a szervezetükben nem befolyásolta a gépjárművezetési képességüket, így egy értékhatárhoz kellene kötni a kábítószer hatása alatti vezetés büntethetőségét. Az országban akadtak olyan bíróságok, amelyek elfogadták ezt az érvet, és felmentettek sofőröket.
A klinikai vizsgálatok, toxikológiai jelentések és igazságügyi orvosi szakvéleményezések azt mutatták ki, hogy a járművezetők tér- és időérzékelési képességeit nem befolyásolja, ha a szervezetükben csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen pszichoaktív anyagok.
Másfelől az alkotmánybíróság korábban kimondta: a pszichoaktív anyagok fogyasztása akkor is befolyásolja a központi idegrendszert, ha a szerfogyasztásnak nincsenek külső jelei.
Emellett a semmisségi eljárások elbírálásakor maga a legfelsőbb bíróság is azzal érvelt korábban, hogy a kábítószer hatása alatt történő járművezetés büntethetőségéhez elegendő a pszichoaktív anyagok jelenléte a szervezetben, nem szükséges bizonyítani a központi idegrendszerre gyakorolt hatását.