Mindenütt terítéken a megújuló energia!

Az energetikai szakértők szerint a megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatásuk lényegesen alacsonyabb a fosszilis energiahordozók-hoz képest. Megújuló energiaforrásoknak tekinthető a nap, a víz, a szél, a biomassza (mezőgazdasági fő- és melléktermékek).

Biomasszából...

Magyarország természeti adottságaiból kiindulva a növényi eredetű biomassza hasznosítása kézenfekvőnek látszik. A magyarországi energiafelhasználásnak jelenleg mindössze 3,2 – 3,6 százaléka származik megújuló energiaforrásból, ebből a növényi eredetű biomassza 2,8 százalék, amelynek túlnyomó részét az erdeinkből kitermelt tűzifa biztosítja.

A mezőgazdaságban nagy mennyiségben jelentkező növényi melléktermékek közül a gabonaszalmából évente 4,0-4,5 millió tonna keletkezik, ebből az állattartás és az ipar 1,6-1,7 millió tonnát használ fel, a maradék 2,4-2,8 millió tonna gabonaszalma jelentős része energiatermelésre lenne alkalmas és évente 28-34 PJ energia állítható elő belőle.

Kevesebb káros anyag

Az állattenyésztés visszaesése miatt csökkent az almozásra való felhasználás, ezért a gazdáknak gondot jelent a gabonaszalma elhelyezése. Többnyire már be sem gyűjtik, beszántják vagy elégetik a tarlón. A legnagyobb tömegben jelentkező mezőgazdasági melléktermék Magyarországon az évi 8-10 millió tonna kukoricaszár, ebből 4-5 millió tonna hasznosítható energetikai céllal, amely 48-60 PJ/év energiát lenne képes szolgáltatni.

A szerencsi erőművi projekt – a beruházó szerint – ezeknek a mezőgazdasági melléktermékeknek kínál hasznosítási lehetőséget. A megépítésre kerülő villamoserőmű évente mintegy 330 ezer tonnát használ fel a növénytermesztésben megtermelt biomasszából – mezőgazdasági hulladékból.

A biomasszából előállított villamosenergia-termelés során a villamoserőmű károsanyag kibocsátása sokkal kedvezőbb, mint a most működő széntüzelésű erőműveké. A felhasznált tüzelőanyag megújuló energiaforrásnak számít. A kultúrnövények növekedésük során megkötik a levegőből a széndioxidot (CO2), és így égetésük során csak az a széndioxid mennyiség kerül újra kibocsátásra a levegőbe.

A széndioxid körforgás miatt az erőmű nem növeli a széndioxid kibocsátását az energiatermeléskor. Az elégetés során keletkező hamut (salak, pernye) műtrágyának dolgozzák fel és visszajuttatják a gazdákhoz a jövő évi termés tápanyagának utánpótlása érdekében. Az erőmű villamosenergia-termelése hasznosítja a mezőgazdasági melléktermékeket, hulladékokat, és tiszta villamos energiát nyer.

A hamu műtrágyává történő feldolgozásával és talajba történő visszajuttatásával csökken a gabonák és energianövények fajlagos energiafelhasználása, csökken az import és nő a termésátlag.

Kapcsolódók:

• megujulo energia [.pdf - 44KB]
• Tiszavirág életű lehet a világörökség
• Nézőpont – Biomaszlag
• Nem kell aggódniuk a borászoknak