Digitália

2023.08.31. 10:48

Az indiai Hold-misszió kulcsfontosságú kutatást végez a Déli-sarkon

A Csandraján-3 indiai holdjáró illékony elem nyomait találta a korábban feltáratlan sarkvidéken.

MW

A Csandraján-3 ûrhajójának felvétele a Hold felszínérõl

Forrás: MTI/AP/ISRO

Ez a rover az első, amely nyomot hagyott a Hold déli pólusán, és a hatkerekű felfedező olyan áttörést jelentő felfedezést tett, amely jelentős hatással lehet egy jövőbeli holdi élőhely kialakítására.

A rover fedélzetén található lézerindukált spektroszkóp segítségével a Csandraján-3 kénnyomokat talált a Hold felszínén a Hold déli pólusa közelében – jelentette be az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) az X-en (korábban Twitter).

A hatkerekű lézer-indukált lebontási spektroszkópot és alfa-részecske röntgenspektrométert hordoz a holdfelszín kémiai összetételének tanulmányozására. A műszer lézerimpulzusokat sugároz a Hold felszínére, amely a kőzetet vagy a talajt plazmává párologtatja, majd a rover elemzi a plazma által kibocsátott fényt. Minden kémiai elem plazmaállapotában egy bizonyos hullámhosszú fényt bocsát ki, ami lehetővé teszi annak felismerését, hogy mely elemek találhatók a Hold felszínén.

A rover az ISRO szerint alumíniumot, kalciumot, krómot, vasat, mangánt, oxigént, titánt és szilíciumot is talált.

A legmeglepőbb azonban a kén jelenléte volt.

A kén egy kémiai elem, amely a Földön a talajban, a vízben és a növényekben található. Létezése a Holdon azt sugallja, hogy a Hold déli sarkán vízjég lehet. Vagyis ez a vidék nem annyira barátságtalan, mint korábban hitték.

A déli pólus nagy érdeklődésre tart számot a Hold felszínére igyekvő űrügynökségek számára, mivel állandó holdi élőhely kialakítását és fenntartható emberi jelenlétet terveznek a Holdon. Korábbi bizonyítékok arra utalnak, hogy a Hold déli pólusának állandóan árnyékban lévő területein jeges víztározók találhatók, amelyeket akár ivóvízként vagy üzemanyagként használhatnak majd fel.

A küldetés 14 napig tart, ami egy teljes holdnapnak felel meg. Ekkor éri el a napfény eléri a Hold felszínét. A Csandraján-3 méri a Hold déli pólusának hőmérsékleti profilját is, hogy jobban megértse a Hold ezen régiójának termikus viselkedését.

Hétfőn a holdjáró útvonalát újra kellett tervezni, miután túl közel került egy négy méter széles kráterhez. Az Indiai Űrkutatási Szervezet jelezte, hogy a szerkezet jelenleg biztonságban halad új útvonalán, másodpercenként tíz centiméteres sebességgel. A holdjáró sebessége azért ilyen kicsi, hogy az égitest durva felszíne minél kevesebb kárt okozzon a szerkezetben.

Az indiai Csandraján-3 küldetés augusztus 23-án sikeresen landolt a Holdon, így India lett a negyedik ország, amely elérte ezt a bravúrt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után.

Az újdelhi kormány azt tervezi, hogy jövőre asztronautát küld a Nemzetközi Űrállomásra, 2024 végén pedig az ország területéről induló indiai rakétán indiai űrhajóst juttat a világűrbe.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!