Évtizedek óta nem sújtotta ekkora aszály a folyókat

Dél-Amerika második leghosszabb folyója, a Paraná a súlyos aszály miatt vészesen leapadt. Ilyen alacsony vízállást utoljára 77 éve tapasztaltak a folyón, amely kulcsfontosságú a kereskedelmi hajózás, a szállítás, valamint a halászat szempontjából. Továbbá 40 millió ember ivóvizét is a Paranából nyerik.

A 4880 kilométer hosszú folyó Brazília délkeleti részéből ered, és dél felé tartva szeli át Paraguayt és Argentínát. Majd a paraguayi és uruguayi folyókkal egyesülve alkotja a Rio de la Plata vízgyűjtő medencét.

Carlos Ramonell geológus hangsúlyozta, hogy a Paraná a legnagyobb, legváltozatosabb élővilágú és társadalmi, valamint termelési szempontból a legfontosabb vizes élőhely Argentínában.

A vízállás ilyen mértékű süllyedése azt is jelenti, hogy a halászok megélhetése veszélybe került.

Brazília déli részén, ahonnan a folyó ered, a lehullott csapadék mennyisége három éve nem éri el az átlagot. A folyó átlagosan másodpercenként 17 ezer köbméteres vízhozama a tartós aszály miatt 6200 köbméterre csökkent.

Az alacsony vízszint az energiatermelésben is problémákat okoz, mivel a Paraguay és Argentína határán a folyón épült vízerőmű csak 50 százalékos teljesítménnyel működik. A sekély vízállás az áruszállítást is akadályozza, mivel a hajókat nem tudják teljesen megrakodni, hogy zátonyra ne fussanak. A gabonaszállítók pedig arra kényszerültek, hogy szárazföldi útvonalakat vegyenek igénybe.

Az előrejelzések szerint az aszály 2022-ig tarthat.

Borítóképünk illusztráció