Száz millió éves, tökéletesen megőrződött rákot találtak egy borostyánban

Több mint 100 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok a Földön jártak, miközben egy apró rák kivándorolt a partra. Ez az állat szerencsétlenségére azonban beleragadt a gyantába és elpusztult. Az anyag később megkövesedett és a borostyán nemcsak a rák testrészeit, hanem a lágy szöveteket is, például a csápokat és még a kidudorodó szemeit is megőrizte – írja az Origo.

A látványos példány valójában a valaha felfedezett legteljesebb rákkövület. Az ősi rákot a tudósok Cretapsara athanata-nak keresztelték el és Észak-Mianmarból származik. A Science Advances tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a megkövesedett gyantát a kínai Longyin Amber Múzeum kutatói még 2015-ben vásárolták meg a helyi bányászoktól, eddig azonban nem vizsgálták.

Egyetlen szőrszál sem hiányzik a testről, ami figyelemre méltó – mondta Javier Luque, a Harvard Egyetem Organizmus- és Evolúciós Biológiai Tanszékének posztdoktori kutatója a ZME Science online tudományos portálnak, aki a világ egyik vezető tudósa a rákok evolúciójával kapcsolatban. – A borostyánkövületet megpillantva egyszerűen nem értettem, hogy mit csinált egy rák a fagyantában, mert ez nagyon furcsa, érthetetlen jelenség.

Lida Xing, a Kínai Egyetem szakembere és munkatársai mikro-CT-vizsgálatok segítségével rekonstruálták az ősi rák háromdimenziós modelljét, ami lehetővé tette számukra, hogy a legapróbb részletekig tanulmányozzák a példányt, beleértve a testét borító, finom szőrszálakat is.

A 100 millió éves példány nagyon hasonlított a modern rákokra, ám apró méretéből ítélve (amely mindössze 5 millimétert jelent) valószínűleg csak néhány napos lehetett. Az eddig felfedezett, legrégebbi rákkövületek a jura korszakból származnak, ám a korábbi rákkövületek hiányosnak bizonyultak és nagyrészt karomdarabokból álltak.

Az új példány azonban 25-50 millió évvel megelőzi a korábbi rákszerű kövületeket, és tökéletesen megegyezik az „élet rákfájának„ molekuláris rekonstrukciójával.

A molekuláris DNS-elemzések azt jósolták, hogy a szárazföldi rákok több mint 125 millió évvel ezelőtt váltak el tengeri őseiktől.

Így ez a jelenlegi, csodálatos példány áthidalhatja az elméleti előrejelzések és a tényleges fosszilis feljegyzések közötti szakadékot. A szakemberek szerint ez azt is jelentheti, hogy a rákok jóval korábban megtehették az első szárazföldi lépéseiket, mint azt a tudomány eddig vélte.

Azt azonban egyelőre nem tudják, hogy Cretapsara athanata szárazföldi fajként élt vagy sem, ám úgy tűnik, hogy hiányos tüdeje miatt valószínűleg még nem alkalmazkodott teljesen a földi élethez. A tudósok úgy vélik, hogy ez az ősi rák valószínűleg édesvízben vagy esetleg sós vízben érezte jól magát és a kedvelt élőhelyei közé az erdő talaján keletkező tócsák tartozhattak.