Túl sok feladat

2022.03.02. 14:43

Meddig mondható normálisnak a memóriaromlás?

Sárga ragacsok a számítógépen, figyelmeztető felkiáltójelek a naptárban – ön is így vészeli át a hétköznapokat? Ezek szinte mindenkinek ismerős apró trükkök, amikkel megpróbáljuk észben tartani a napi feladatlistánkon szerepelő több tíz, húsz tételt. Mielőtt aggódni kezdene, hogy valami baj van, megnyugtató lehet, hogy a legtöbb esetben teljesen normális jelenségről van szó.

„Rengeteg fiatal páciensem attól fél, korai demenciában szenved, holott egyszerűen csak dolgozó nők, akik emellett gyereke(ke)t nevelnek, esetleg a szüleikről is gondoskodnak” – mondja dr. Stephanie Faubion, az Észak-Amerikai Menopauza Társaság orvos igazgatója. A doktornő szerint az agyunk ilyenkor egy olyan számítógéphez hasonlít, amelyen túl sok lap van megnyitva, ezért az, érthető módon, lassabban reagál.

Az elfoglalt emberek hajlamosak egyszerre több feladatba is belekapni. A multitaksing azonban dr. Faubion szerint csak egy mítosz: egyszerre egy feladattal kell végeznünk, aztán továbblépni a következőre. Ha nem emlékszünk, hogy főzés közben mit ígértünk meg a gyereknek, vagy hogy a legnagyobb munka közepette, az íróasztalnál ülve hová beszéltünk meg találkozót a barátokkal, annak semmi köze a memóriához. Ilyenkor nem koncentrálunk, egyszerűen nem figyelünk - írja a mindmegette. hu.

Riasztó lehet az élmény, és valóban előfordulhat, hogy a romló memória az első lépcső az Alzheimer-kór felé vezető úton. Azt, hogy a memóriaproblémák aggodalomra adnak okot vagy sem, az életkor határozza meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy az életkor előrehaladtával egye növekszik a demencia és más olyan állapotok kockázata, amelyek memóriavesztést okozhatnak. Teljesen normális dolog, ha ötven éves kor után pl. gondot okoz a nevek felidézése, de ha többről van szó, érdemes szakemberhez fordulni.

Íme néhány olyan dolog, állapot, helyzet az életünkben, amelyek memóriazavarokat is okozhatnak anélkül, hogy a háttérben komoly betegség állna.

Feszültség és szorongás

Helló, 21. század! Általában ezerféle dolgot csinálunk egyszerre, és szeretnék mindenhol megfelelni a kimondott és kimondatlan elvárásoknak. Az állandó stresszben megnő a kortizolszint. Ez a stresszhormon, amely esetenként és kis mértékben vészhelyzetekben a túlélésünket biztosítja, hatással van a hippokampuszra és az agy más olyan részeire is, melyeknek az emlékezetért felelősek. Ugyanígy a szorongást, az állandó aggodalmaskodást is stressznek érzi a szervezet, és ez ugyanolyan negatív hatással van agyműködésre. „Amikor szorongunk, nem tudunk semmire összpontosítani. Ez olyan érzés lehet, mintha memóriazavarral küszködnénk, mert nem tudunk semmire koncentrálni” – mondja Dr. Faubion.

Depresszió

Pontosan nem ismert, hogy a depresszió a memóriavesztés oka vagy tünete-e, de azt biztos, hogy a kutatások szoros összefüggést mutatnak a depresszió és a kognitív károsodások, köztük a memóriazavar között. Még azoknál is előfordulhatnak ilyen jellegű problémák, akiknek csak nagyon enyhe depressziós tünetei vannak, vagy klinikai értelemben nem depressziósak. Úgy tűnik, hogy azoknak, akik fiatal koruktól szenvednek a depressziótól, középkorúként nagyobb eséllyel lesz gond a memóriájukkal. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a korábban alkalmazott antidepresszánsok okozhattak memóriazavarokat. Szerencsére az új generációs gyógyszerek már nem, vagy kevésbé károsítják az azon területeit, amelyek az emlékezetért felelnek.

Menopauza

A változókor körüli nőknél megfigyelhető kognitív károsodás az életkortól függetlenül, tehát azoknál is, akiknél korai menopauza lép fel. A pontos okát ennek nem ismerik az orvosok, de nagy eséllyel összefügg azzal, hogy a menopauza, sőt már az ezt megelőző évek (un. perimanopauza) alatt jelentkező hangulatingadozások, szorongás és depresszió, alvási problémák állhatnak a háttérben. A kutatások azt sugallják, hogy ha túlvagyunk a fizikai és mentális „hullámvölgyön”, minden visszaáll a normál kerékvágásba.

Alvászavarok

Ha keveset alszunk, vagy a pihenésünk zaklatott, rossz minőségű, az nagyban befolyásolhatja a memóriánk működését. Az alvás mélyebb szakaszaiban ugyanis bizonyos fehérjék kiürülnek az agyból, de ha soha nem jutunk el ebbe a szakaszba, akkor toxikus anyagok halmozódhatnak fel az agyban, amik befolyásolhatják az idegek működését.

Gyógyszerek mellékhatása

Egyes gyógyszerekről ismert, hogy befolyásolják a memória működését. Ilyen néhány antidepresszáns, fájdalomcsillapító, vény nélkül kapható alvássegítő, vagy allergia elleni készítmény.

Alkoholfogyasztás

A túlzott alkoholfogyasztás károsítja a központi idegrendszert, ami szintén befolyásolhatja a memória működését. Már évekkel ezelőtt bizonyítást nyert, hogy az alkoholisták agya jobban zsugorodik. A kor előrehaladtával az agy térfogata egyébként is csökken, elváltozások figyelhetők meg a fehérjeállományban, amik hozzájárulhatnak a demencia és a kognitív folyamatok hanyatlásához. Alkoholfogyasztással ez a negatív folyamat még inkább gyorsítható.

Pajzsmirigyproblémák

A pajzsmirigyhormonok rendkívül fontosak az egyes sejtek energia-anyagcseréjében, beleértve az agyban lévőket is, így nagyon fontos szerepük van a gondolkodás, memória egészségének megőrzésében. A pajzsmirigy alulműködése nemcsak feledékenységet, „ködös agy” érzetet okoz, hanem a hippocampus összezsugorodását is eredményezheti. Ez az agy azon területe, amely a hosszú és rövid távú memória működésében egyaránt érintett. A pajzsmirigy túlműködése pedig megzavarhatja a kognitív funkciókat, idősebb embereknél növeli a demencia kockázatát.

Forduljon orvoshoz, ha...

rendszeresen elfelejt dolgokat;

többször elmond bizonyos dolgokat, elmesél történeteket, és annak ellenére, hogy erre emlékeztetik, kis idő múlva újra próbálkozik;

a memóriazavar hirtelen jelentkezik;

a memóriazavar valamilyen orvosi beavatkozás után jelentkezik;

a körülötte élők figyelmeztetik arra, hogy gond lehet a memóriájával.

Segíthet a megfelelő táplálkozás is

A sokoldalú, változatos táplálkozásnak fontos szerepe van az agy és az idegrendszer egészségének megőrzésében. Egyes élelmiszerek – mint a finomított szénhidrátok vagy a transz-zsírsavak – mentálisan kimerülté tehetnek, míg más élelmiszerek bizonyítottan serkentik az agyműködést, javítják a memóriát és pozitívabbá tesznek minket. Nemcsak az fontos, hogy mit eszünk, hanem is, hogy mikor. Egy jól összeállított reggelivel például nemcsak a délelőtti falásrohamokat kerülhetjük el, hanem hatékonyabbá tehetjük a munkát vagy a tanulást, hiszen javítja a koncentrációt, az emlékezőképességet.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!