2025.03.31. 10:59
Az online átverések „virágkorát” éljük
Az internet széles körű elterjedésével szinte egy időben a különböző online csalási formák is megjelentek. A technológia fejlődésével párhuzamosan a csalók új, hihetőbb és kifinomultabb módszerekkel próbálják kicsalni az emberek pénzét. Éppen ezért még mindig sokan esnek áldozatul a megtévesztéseknek.
Illusztráció
Forrás: Pixabay
P. Nagy Noémi
A telekommunikációs eszközök fejlődésével, az e-mail terjedésével, a közösségi média megjelenésével a csalási típusok is egyre változatosabbak lettek. Még biztosan sokan emlékeznek az egyik első csalási formára, amelyben egy bajba került gazdag nigériai személy kért segítséget, és busás részesedés ígéretével bizonyos összegek utalására vette rá az áldozatokat, vagyis ezekben az esetekben az érintettek maguk utaltak.
Az eltelt 20–25 év alatt jócskán megváltoztak a módszerek, a legtöbb online csalási forma már adathalász jellegű, vagyis az áldozatok egy linkre kattintva, vagy pedig telefonon, e-mailben adják meg személyes és banki adataikat, ezzel szabad kezet biztosítva a csalóknak bankszámlájuk és pénzük felett. A következőkben a ma is népszerű csalási formákat vesszük sorra a teljesség igénye nélkül, hiszen egyik napról a másikra jelenhetnek meg új megtévesztő módszerek.
Régi és új módszerek
Az adathalász banki átverések nem új keletűek, de még mindig szedik áldozataikat. Ennek a csalási típusnak a lényege az, hogy az elkövetők banki alkalmazottnak adva ki magukat telefonon vagy e-mailben keresik meg az áldozatokat valamilyen problémával, adatfrissítéssel, egy valójában nem igényelt kölcsön jóváhagyásával kapcsolatban. Az elkövetők arra építenek, hogy a sürgető hangvételű, valamint a valódi banki e-mailek logóit, kinézetét és stílusát lemásoló levelek láttán az emberek nagyobb valószínűséggel veszik komolyan őket, és megteszik a kért lépéseket.
Ezen jelenség miatt a bankok kénytelenek sms-ben vagy e-mailben is tájékoztatni ügyfeleiket, hogy munkatársaik semmilyen körülmények között nem kérnek bizalmas információkat telefonon vagy e-mailen keresztül.
Hasonló módon próbálják megkárosítani az áldozatokat a kibercsalók a nagy ügyfélkörrel rendelkező szolgáltatók (közmű-, telekommunikációs, kábelszolgáltató, csomagküldő vagy futárszolgálat) nevében. Ilyen esetben fizetési késedelemre figyelmeztetik, adategyeztetésre, hátralékbefizetésre, csomagátvételi határidő-hosszabbításra kérik a gyanútlan embereket, és szintén személyes adatokat igényelnek. Ha gyanús üzenetet kapunk, a legjobb mihamarabb személyesen felkeresni a bankfiókot vagy a szolgáltatót az ügy tisztázása érdekében.
Ugyancsak adathalász módszereket használnak a különböző üzenetküldő alkalmazásokban terjedő felkérésekkel, ajánlatokkal. Az egyik legfrissebb átverés a „tornászcsalás”. Ennek lényege, hogy a csalók szavazatot kérnek egy tornászmutatványt bemutató lány videójára. Ha valaki végigmegy a fiktív szavazási folyamaton, tulajdonképpen hozzáférést biztosít a csalóknak a saját WhatsApp-fiókjához. Az elkövetők a feltört fiókon keresztül az áldozat nevében pénzt kérő üzeneteket küldenek az ismerősöknek.
Az aggódó hozzátartozók hiszékenységét használja ki a balesetes csalási módszer: az elkövetők azzal keresik meg a szülőket vagy nagyszülőket, hogy hozzátartozójuk közúti balesetet szenvedett, és minél hamarabb pénzt kell küldeniük neki, hogy segíteni tudjanak.
Nagyon fontos az idősebb korosztály tájékoztatása az ilyen jellegű csalásokról! Egy baleset miatt pénzt kérő idegen jelentkezése esetén azonnal hívják hozzátartozóikat, és értesítsék a rendőrséget is.
Az online térben történő adás-vétel fejlődésével a csalók ezen a területen is megjelentek. Az elkövetők az apróhirdetési portálokon (OLX, Publi24, LaJumate.ro stb.) közzétett hirdetésekre jelentkeznek érdeklődőként. A megegyezés után a csaló a fizetéshez nem kér bankszámlaszámot, hanem azt állítja, hogy egy linken kell megadnunk a kártyaadatainkat, hogy át tudják utalni a pénzt. Amennyiben az áldozat megadja az adatait, ahelyett, hogy pénzt kapna, üresen találja majd a számláját.
A legfrissebb módszerek közé tartozik egy telefonos csalás, melynek lényege, hogy ismeretlen számról hívják fel az embereket, és az előre felvett üzenetben arra kérik, hogy az adott telefonszámot vezessék be a WhatsApp-fiókjukba, és ott folytassák a beszélgetést. Ezeknek a próbálkozásoknak a célja személyes vagy pénzügyi adatok megszerzése különböző ürügyekkel, például hamis állásajánlatok vagy jövedelmező befektetések.
Ez utóbbihoz kapcsolódva egyre több áldozatot szednek a rövid idő alatt magas hozamot ígérő befektetési csalások is, amelyek olyan területeken kínálnak vonzó lehetőségeket, mint például a részvények, a kötvények, a kriptovaluták, a ritka fémek, a tengerentúli ingatlanok vagy az alternatív energia. Hogy az üzlet hihető legyen, gyakran közismert emberek fotóival és ajánlásával hirdetik, a tudtuk és beleegyezésük nélkül.
Érdemes gyanakodni minden olyan esetben, amikor gyors és magas nyereséget ígérnek a befektetések során.
A Bihar megyei rendőrség adatai szerint tavaly több mint 500 telefonos vagy online átverésről érkezett bejelentés, de a csalások száma ennél jóval magasabb lehet, hiszen nem mindenki fordul a hatóságokhoz. Az idei év első két hónapjában 33 esetről érkezett bejelentés, a szám pedig tovább emelkedik. A rendőrség számítógépes csalás, megtévesztés és számítógépes rendszerhez való illegális hozzáférés miatt indít eljárást az ügyekben, de a csalókat nehéz elkapni. A hívások és üzenetek szinte lenyomozhatatlanok, az ellopott pénzösszegeket gyakran Revolut-számlákra utalják és végül kriptovalutákká alakítják át, így a pénz nyoma örökre elvész. Eközben a digitális bűnözők egyre jobbak lesznek, és új, kifinomultabb módszerekkel csapnak le a gyanútlan áldozatokra.
Mit ajánl a rendőrség?
A rendőrség összefoglalta, hogyan lehet védekezni a csalásokkal szemben: a gyorsan magas hozamot ígérő befektetési ajánlatokat több forrásból is ellenőrizzék – ami túl szép, hogy igaz legyen, az valószínűleg átverés; hagyják figyelmen kívül a könnyű pénzt ígérő bejegyzéseket és üzeneteket; ha egy kétes bejegyzésben megjelölték önöket, ne kattintsanak rá; fenntartásokkal kezeljék a gyanús banki e-maileket – egyetlen bank sem fogja telefonon, SMS-ben vagy e-mailben elkérni a kártyaadataikat, jelszavukat vagy PIN-kódjukat; csak hivatalos forrásból származó alkalmazásokat telepítsenek, és kerüljék a kalóz- vagy kétes szoftvereket; soha ne adják meg banki adataikat másoknak. Ha pénzt kell fogadniuk, csak az IBAN-kódot szükséges megadni; használjanak összetett jelszavakat, és rendszeresen változtassák azokat. A maximális biztonság érdekében keressenek egyedi jelszavakat egy speciális jelszógenerátorral; ne nyissanak meg gyanús e-maileket vagy üzeneteket, ne válaszoljanak rájuk, és ne kattintsanak a bennük levő linkekre, mellékletekre; győződjenek meg arról, hogy operációs rendszerük és vírusirtójuk naprakész; ha átverés áldozatai lettek, vagy banki adataikat egy idegennek adták meg, azonnal értesítsék bankjukat és a rendőrséget.
