Biztos, hogy elég gyakran cseréljük az ágyneműt?

Életünk közel egyharmadát az ágyban töltjük, de a kutatások szerint úgy tűnik, hogy mégsem alkalmazzuk ennek kapcsán azt a fajta tisztasági szintet, mint mondjuk a fürdőszobánkban vagy a konyhánkban – írja az Origo.

A  The Independent által összegyűjtött felmérés adatai szerint nem cseréljük elég gyakran az ágyneműnket. Az adatlapot kitöltő egyedülálló férfiak csaknem fele például csak négy hónap elteltével mossa ki az ágyneműt az Egyesült Királyságban. 

Az úgynevezett YouGov korábbi felmérése szerint a leggyakoribbnak a kéthetenkénti lepedőmosás számít, ami felkeltette a szakemberek érdeklődését, akik feltették a kérdést: milyen gyakran kell tudományos alapon kimosni az ágyneműt?
A szakemberek rámutattak, minél több időt töltünk ugyanabban az ágyneműben, annál inkább olyanok leszünk, mint egy nagy pirítós fahéjas zsemle. 
Ez azt jelenti, hogy idővel egyre könnyebben alakul át az alvási környezetünk a tudósok által „ideális gombakultúra tápközegnek" nevezett állapottá. A testhőnk és az évente ágyba szivárgó, több tíz liter izzadság a mikrobák paradicsomi környezetét teremti meg. 
Ezek a mikrobák kis számban talán nem annyira zavarók, de az idő múlásával egyre nagyobb problémát okoznak. Ezért azt javasoljuk, hogy hetente mossuk ki az ágyneműt
– mondta Philip Tierno, a New York-i Egyetem mikrobiológusa az IFL Science online tudományos portálnak. 
A Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban publikált kutatás a bútoroknak, többek között az ágyaknak az „allergéntárolók" elbűvölő becenevet adták annak leírására, ahogyan a kiváltó anyagok felhalmozódhatnak bennük. Ezek közé tartozik az állati szőr, a virágpor, az atkák törmeléke és az ürüléke.

Az allergének felhalmozódása növelheti az allergiával összefüggő betegségek, például az asztma kialakulásának valószínűségét. 

Ha a lepedőt három hétig vagy ennél is hosszabb ideig nem cseréljük, akkor megtelepedhetnek rajta a káros baktériumok. Például a Staphylococcus aureus, amely a pattanásoktól a tüdőgyulladásig bármit okozhat. Az E. coli egy másik gyakori „tettes",  vizelet- vagy mellkasi fertőzést válthat ki.

A poratkák is gyakori ágybarátok, hiszen elsődleges táplálékuk a lakótereken belül az ember elhalt, lehullt hámsejtjei jelentik.

Borítóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock