Meglepő eredmény

2022.05.30. 09:33

Váratlan dolgokról mesélt a pompeji áldozat genomja

Címkék#DNS#Pompeji

A tudósok először szekvenálták egy szerencsétlenül járt ember genomját, aki azon a végzetes napon halt meg, amikor a Vezúv tűzhányója szó szerint poklot zúdított Pompeji római városára időszámításunk szerint 79-ben.

Amint arról a Scientific Reports folyóirat beszámolt, ez az első sikeresen szekvenált genom egy Pompejiben elhunyt áldozattal kapcsolatban. A biokémiai módszer létfontosságú az élő szervezetek működésének megértésében - írja az Origo.

Az egyén nagyon hasonlít a rendelkezésünkre álló többi birodalmi római kori genomra, de egy csavarral – mondta Dr. Gabriele Scorrano, a Koppenhágai Egyetem Lundbeck Alapítvány GeoGenetikai Központjának kutatója, a tanulmány vezető szerzője az IFLScience online portálnak.

A csontvázat a 20. század elején találták meg a „Kézműves házaként" ismert pompeji építményben, egy másik személy mellett, akiről később kiderült, hogy egy 50-es éveiben járó nő volt. A férfi csontváza azt mutatja, hogy körülbelül 1,64 méter magas lehetett, és 35-40 év között járt a halála pillanatában. A szakemberek most mindkét csontváz koponyájának részeiből megpróbálták kivonni és szekvenálni a DNS-t. Sajnos a nővel nem volt igazán szerencséjük, de a férfival kapcsolatban biztató eredményekre jutottak.

A genomjának vizsgálata során a tudósok megállapították, hogy a DNS számos hasonlóságot mutat a Római Birodalom korában a területén élő egyedekkel, és a magassága is megfelel az akkori átlagos római férfi termetének. Genetikai felépítésének más részei azonban tartogattak meglepetéseket.

Genetikai profiljának némelyike, az Y kromoszóma és a mitokondriális DNS nagyon szokatlan mind az idő, mind a hely szempontjából – mutatott rá Dr. Scorrano. – Valójában mindkettő elég ritkának tűnik.

Hozzátette: úgy gondolják, hogy a férfi egy olyan, vaskori genetikai sokféleséget képviselt, amely később, a félsziget Római Birodalom utáni homogenizálása miatt elveszett. A pompeji eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy még sokat kell tanulnunk a római kor genetikai sokféleségéről, de az úgynevezett pre-római itáliai populációkról is.

A tudósok hangsúlyozták, hogy az ősi genetikai anyaggal való munka köztudottan trükkös, és korábban azt feltételezték, hogy a vulkánkitörésből eredő intenzív hő miatt a DNS olvashatatlanná vált.

A szekvenálás legkorszerűbb módszereinek köszönhetően azonban sikerült ezt az akadályt leküzdeniük. Sőt, azt is kiderítették, hogy a férfi valószínűleg tuberkulózistól szenvedett a halála pillanatában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!