Extra segítséget kapnak az ELTE informatika szakos hallgatói

Évről évre több informatikushallgatót vesznek fel az egyetemek, a több tízezres szakemberhiány azonban továbbra sem enyhül a szektorban. Noha ezen a területen már pályakezdőként is bruttó öt-hatszázezer forintot keresnek a fiatalok, az igen jelentős lemorzsolódás miatt sokan nem jutnak el a diplomaszerzésig – írja a Magyar Nemzet.

A problémát időben felismerő Eötvös Loránd Tudományegyetem már eredményes lépést tett ez ügyben, ennek köszönhetően harmadára esett vissza a tanulási gondokkal küzdő informatikushallgatók száma.

Hiába népszerűek a felsőoktatásban az informatikai képzések, a nagyarányú lemorzsolódás miatt az egyetemek nem tudnak annyi diplomás pályakezdőt kibocsátani, mint amennyire az informatikai ágazatnak szüksége lenne.

A munkaerőpiaci elemzések évek óta emlegetik a több tízezer fős szakemberhiányt, ami annak ellenére sem látszik enyhülni, hogy az ilyen képzéseken végzett fiatalokat szinte kivétel nélkül azonnal felszívja a versenyszféra: a Felvi.hu adatai szerint az összes képzési terület közül itt a legrövidebb az álláskeresési idő, és mindössze a pályakezdők 0,9 százaléka nem tud munkába állni az egyetem után.

Nem csoda, hogy sok ezer diák érdeklődik a szakma iránt, tavaly országosan 13 ezren jelentkeztek valamilyen informatikai szakra, és összességében az első helyes jelentkezések körülbelül tíz százalékát erre a területre adták be.

A legkedveltebb a mérnökinformatikus, valamint a programtervező informatikus képzés, ezek minden felvételin a top 10-be kerülnek. Tavaly 7620 főnek sikerült bejutnia a vágyott informatikai szakra, és a felvett diákok száma jó néhány éve folyamatosan emelkedik.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) azonban felfigyeltek rá, hogy túl sokan vannak, akik nem tudják befejezni az elkezdett képzést. Az informatikai karon 2015-ben a hallgatók egyharmadánál azt látta a vezetőség, hogy nagy valószínűséggel nem fogják tudni sikeresen befejezni a tanulmányaikat. A gyenge átlagok az intézmény magyar és külföldi diákjai körében egyaránt problémát jelentettek, ezért az egyetem új intézkedéseket vezetett be.

A hazai egyetemek nemzetköziesítési törekvéseit összefoglaló, napokban megjelent, Nemzetköziesítünk 3. című tanulmánykötetben Horváth Zoltán, az ELTE dékánja arról számolt be, hogy első lépésként felvettek egy főállású pszichológus diáktanácsadót a karra, aki tanulás-módszertani és életvezetési tippekkel segítette a diákokat, kortárs segítő csoportokat és tréninget szervezett nekik.

A tréninget 2015-től minden belépő hallgatónak kötelezővé tették, 2016-tól pedig már rendes tantárgyként vehették fel a diákok. Ma már kredit is tartozik a pályaidentifikációs foglalkozásokhoz, és további négy pszichológust alkalmaz az informatikai kar, emellett pedig bevezettek egy üzleti modult is, amelynek óráin azt tanítják meg a diákoknak, miként indíthatnak jól működő vállalkozást.

Az innovatív vállalkozási ismereteket először a szombathelyi, majd a pesti campuson vezették be nemcsak a magyar, de az angol nyelvű képzésben is. A kimondottan informatikus hallgatókra szabott üzleti képzés során a diákokat innovációs témavezető segíti, és rendelkezésükre áll egy labor is, ahol a startup ötleteiket dolgozhatják ki.

A komplex intézkedéscsomag hatására három év alatt 33 százalékról tíz százalékra sikerült csökkenteni a lemorzsolódó, illetve a kibukás határán billegő, veszélyeztetett hallgatók arányát.

Segítséggel vagy anélkül, az biztos, hogy aki ma valamilyen informatikai diplomát szerez, az minden más ágazat szakembereihez képest jobb esélyekkel indul az álláspiacon. A Felvi karácsony előtt néhány nappal tette közzé az elmúlt évek friss diplomás pályakövetési elemzéseit feldolgozó új interaktív adatbázisát, elsőként éppen az informatikai képzéseken végzett pályakezdők esélyeiről. A keresőfelület hasznos segítség lehet a felvételizők számára, hiszen több tanévre visszamenőleg böngészhető, hogy melyik képzés végzettjei milyen munkakörben helyezkedtek el, mennyit keresnek, dolgoztak-e tanulmányaik mellett és mennyi idő alatt találtak állást.

Az adatok igazolják, hogy a pályakezdők körében kimagasló fizetést vihetnek haza az informatikusok. Azok, akik 2013-ban kezdték meg tanulmányaikat, 2017 végére alapszakos diplomával bruttó 314-367 ezer forintot kerestek, mesterképzésen diplomázott társaik pedig bruttó 516-545 ezer forintos fizetéssel büszkélkedhettek.

A többség egyébként szoftverfejlesztő munkakörben helyezkedett el. Azok, akik néhány évvel korábban, 2009-ben kezdték a tanulmányaikat, 2017-re még nagyobb bérelőnyt halmoztak fel: 3-5 év munkatapasztalattal egy mérnökinformatikus szakon végzett fiatal már bruttó 520 ezer, a programtervezők pedig 498 ezer forintot kerestek. A mesterdiplomás gazdaságinformatikusok átlagbére bruttó 575 ezer forint volt 2017-ben, programtervezőként 631 ezret kerestek, a mérnökinformatikusoknak pedig bruttó 725 ezer forint járt.

A 2020/21-es tanévre vonatkozó felsőoktatási felvételi időszak már elkezdődött, a jelentkezők február ­15-ig dönthetik el, hová szeretnének ősszel beiratkozni. Az egyetemek és főiskolák kínálatával a legnagyobb felsőoktatási börzén, az Educatio kiállításon ismerkedhetnek meg az érdeklődők január 9–11. között.