Élet-halál kérdése is lehet, hogy egy erős, vagy legyengült immunrendszer küzd a koronavírussal

A D-vitaminnal támogatjuk az immunrendszerünket, de orvosi kontroll nélkül szigorúan csak az ajánlott mennyiséget lehet naponta szedni, ami 2 ezer nemzetközi egység – mondta dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatója. A magyar emberek D-vitamin-szintje tél végére olyan jelentősen csökken, hogy az már az immunrendszer működésére is negatívan hat, ez pedig a koronavírus elleni védekezés idején gondot jelenthet. A napi 2 ezer egység D-vitaminnal viszont szinten tarthatjuk a szervezetben a megfelelő mennyiséget – ezzel támogatjuk az immunrendszert. A vitamin nem csodaszer, nem véd meg a fertőzéstől. De ha valaki találkozik a vírussal, és megfelelő a D-vitamin-szintje, akkor egy felkészültebb immunrendszer jobban megküzd a fertőzéssel. Egyáltalán nem mindegy a most járványt okozó koronavírusnál, hogy egy legyengült, vagy egy erős immunrendszer áll vele szemben. Élet-halál kérdés is lehet – hangsúlyozta az igazgató. Az Origo készített interjút dr. Takács Istvánnal.

Nekem úgy tűnik, csupán néhány éve terjedt el a köztudatban, hogy a D-vitaminnak immuntámogató hatása van. Mióta ismerik a tudósok és az orvosok, hogy a D-vitaminnak szerepe van az ember védekező mechanizmusában is?

A Skandináv országokban és az Egyesült Államokban már az 1950-es években nagyon sokan szedtek D-vitamint. Sőt, mivel akkor még nem tudták az orvosok és a tudósok, hogy mekkora mennyiségre van szüksége a szervezetnek, sokszor többet is adtak az embereknek, mint ami a mai javaslatokban szerepel. Egyre többet tudunk a D-vitaminról, azóta sokkal részletesebben ismerjük, milyen hatása van a szervezetre. Körülbelül harminc éve tudjuk, hogy

A csontrendszer erősítésén kívül tumorellenes, immuntámogató hatása is van.

Ez nem terjedt el a köztudatban azonnal, sokkal több idő kellett hozzá.

Mi ennek az oka?

A D-vitamin teljesen másként működik, mint a többi, jól ismert vitamin. Először is azt kell tisztázni, hogy a D-vitamin nem vitamin. Semmi köze a vitaminokhoz. Ez egy hormon előanyaga – ami egy ősi, szteroidvázas hormon. A bőrben keletkezik – napfény hatására -, aztán a szervezetben több lépcsőben aktiválódik. Először a májban – ez lényegében mindenkiben megtörténik, csak az aktív, súlyos májbetegeknél nem. A következő aktiválódás részben a vesében következik be – ez befolyásolja a kalcium anyagcseréjét a szervezetben. A csonterősítéssel, a kalcium anyagcseréjével kapcsolatos hatásait már nagyon régóta ismerjük – a csontlágyulás több száz éve ismert betegség. Amikor ezt a betegséget kutatták, akkor jöttek rá az orvosok, hogy a D-vitamin jó hatással van a csontokra. Ezt követően kezdték el vizsgálni a D-hormon egyéb hatásait – ami nem a csontokra hat. Kiderült, hogy az immunrendszerre és a tumorsejtek ellen is jótékony hatása van – ebben az esetben helyben, a szövetekben aktiválódik, és rögtön ki is fejti a hatását vagy a sejtben, vagy a sejt környezetében. Ma már tudjuk, hogy ez hatás is rendkívül fontos – ezért szedik egyre többen a D-hormon előanyagát – vagyis a D-vitamint.

Az immunológusok azt mondják: nem lehet az immunrendszert erősíteni, ugyanis az egy velünk született rendszer. Mégis, hogyan támogatja az ember védekező mechanizmusát a D-vitamim?

Ha az embernek nincs D-vitamin-hiánya, akkor a D-vitamin adásának az égvilágon semmilyen hatása nincs. Jó D-vitamin-ellátottság mellett valóban nem erősíti az immunrendszert még jobban. A gond akkor van, ha valakinek jelentős D-vitamin-hiánya van. Ebben az esetben a D-vitamin a hiányállapotot szünteti meg, és ezzel befolyásolja az immunrendszer működését – vagyis támogatja azt.

A cél, hogy ne alakuljon ki D-vitamin hiány, ugyanis akkor az immunválasz legyengül – ezért érdemes a téli időszakban naponta szedni.

Arról nincs szó, hogy az eleve jól működő immunválaszt tovább erősítjük, ha D-vitamint szedünk, hanem a lényeg az, hogy a gyengülést akadályozzuk meg. A hatása egyébként nagyon komplex. Megpróbálom kissé leegyszerűsítve elmondani. Az egyik hatása az autoimmunitás irányába hat – vagyis, hogy kialakul-e a D-vitamin-hiány miatt olyan betegség, ami autoimmun alapú.

Sajnos ez meglehetősen gyakori. Ilyen betegség például az egyes típusú cukorbetegség vagy a lupus, de a reumatoid arthritis is. Akinek D-vitamin-hiánya van, jelentősen megnő a kockázata, hogy kialakulnak ezek a betegségek. Ha valaki gyerekkorában D-vitamin-hiányos, vagy az édesanyja a várandósság idején súlyos D-vitamin-hiánnyal küzdött, akkor annak az illetőnek 80 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki tinédzserkorára az egyes típusú cukorbetegség. Ez rettentően nagy szám.

A D-hormon másik hatása akkor jelentkezik, ha az immunrendszert kívülről támadja meg egy kórokozó – baktérium vagy vírus. Ha az illető D-vitamin-hiányos, akkor a védekezőképessége csökkenhet ezekkel a kórokozókkal szemben.

Ezt a hatást először a TBC-vel hozták összefüggésbe, később derült ki, hogy a felső légúti fertőzéseknél, influenzánál, egyéb vírusoknál is hatásos lehet. Nagyobb kockázattal kapják el az emberek ezeket a kórokozókat, és betegednek meg, ha D-vitamin-hiányuk van.

A most járványt okozó koronavírus is ilyen kórokozó, ezért mondjuk azt, hogy ha az embereknek megfelelő a D-vitamin szintjük, kisebb kockázattal lehetnek súlyos betegek.

Ezzel a vírussal csupán néhány hónapja találkoztunk, úgyhogy részletes, tudományos eredmények még nem állnak rendelkezésre, de az első két klinikai vizsgálat alapján elmondható: a D-vitamin segíthet a koronavírus-fertőzés esetén is. Ezért is kell pótolni a D-vitamint az őszi-téli időszakban. Persze, az a legoptimálisabb, ha nem alakul ki D-vitamin-hiány, mert akkor az egészséges immunrendszer megteszi, amire képes. Nagyon fontos elmondani, hogy a D-vitamin nem véd a koronavírus ellen. Arról van csupán szó, hogy

egyáltalán nem mindegy ennél a vírusnál, hogy egy legyengült, vagy egy erős immunrendszer áll vele szemben. Élet-halál kérdése is lehet.

Honnan tudjuk, hogy milyen a D-vitamin-szintünk? Nyilván nem lehet most azonnal több százezer, vagy akár több millió embert laboratóriumi vizsgálatra küldeni. Így, hogy nem tudjuk a saját D-vitamin-szintünket, milyen mennyiségű D-vitamint szedjünk?

Ebben a kérdésben Magyarország meglehetősen speciális helyzetben van. Létezik egy szakmai konszenzus, amelyet több mint tíz társaság alakított ki. Ennek a konszenzusnak teljesen egybehangzó az ajánlása, vagyis az orvostudomány egyértelműen állást foglal ebben a kérdésben. Magyarországon tél végére az emberek D-vitamin-hiánya extrém gyakori.

Ez azt jelenti, hogy minden ötödik magyar embert érint ez a súlyos hiány. Hogy ezt elkerüljük, mostantól március végéig napi kétezer nemzetközi egység D-vitamint kell szedni. Ez az a mennyiség, ami nem okozhat túladagolást, és nem kell hozzá méréseket sem végezni. Tudni kell ugyanakkor, hogy a D-vitamin hosszú felezési ideje miatt a napi adagnak megfelelő mennyiség akár hetente vagy havonta is szedhető. Vagyis a napi 2000 egységet bevehetjük hetente (14 000/hét) vagy havonta (60 000 NE/hónap) is.

Az tehát nem igaz, hogy aki az ajánlottnál több D-vitamint szed, erősebb lesz az immunrendszere?

Nem, egyáltalán nem igaz. A napi kétezer egység pontosan elég, hogy megelőzzük a D-vitamin-hiányt. Ha valaki ennél többet szed, súlyos következményei lehetnek. Ráadásul a D-vitamin felezési ideje a szervezetben körülbelül két hét.

Milyen tünetei lehetnek, ha valaki túladagolta a D-vitamint?

Éppen ez az egyik legnagyobb veszély, hogy lényegében sokáig semmit nem vesz észre az ember. Az első jele a túladagolásnak az, hogy a vizeletben megnő a kalciumszint. De ezt senki nem veszi észre – nyilván nem járnak az emberek hetente laboratóriumi vizsgálatra, ahol ezt kimutathatják. Legfeljebb annyit lehet észrevenni, hogy valamivel több lesz a vizelet. De a vese eközben lassan kezd tönkremenni.

Ha valaki extrém nagy mennyiségű D-vitamint szed, tönkreteheti a veséjét.

Persze, nem egyik napról a másikra, de ha hónapokon, egy-két éven át valaki több D-vitamint szed a megengedettnél, visszafordíthatatlan veseelégtelenség alakulhat ki.

Ha valaki úgy dönt, hogy nem akar D-vitamin-kapszulát, olajat vagy tablettát szedni, mert változatosan étkezik, az elegendő? Vagyis: táplálékkal bevihetjük a megfelelő mennyiségű D-vitamint?

A magyar étrendben nagyon kevés a D-vitamin, tehát táplálkozással itthon a szervezetünk nem juthat megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz.

A normális, változatos, hagyományos magyar étrendben napi 80, legfeljebb 150 egységnyi D-vitamin van. Ezért kell pótolni kapszulákkal, tablettákkal. Bizonyos ételekben magas a D-vitamin-mennyiség, de ezeket nem fogyasztjuk Magyarországon napi rendszerességgel. Ilyen például a vadlazac vagy a csukamájolaj. Ezek azonban nem a magyar étrend részei.