Az endrédi reformátusok visszakapták a régi parókia épületét

Az Érendrédi Református Egyházközség 10 évvel ezelőtt perelte be a román államot, hogy a régi parókiát, mint jogos tulajdonát, újra birtokba vegye. Mint nemrég kiderült: az állam pert vesztett, így a szóban forgó épület hivatalosan is visszakerült eredeti tulajdonosához.

Hosszú volt az út

Ottjártunkkor Erdős Csaba érendrédi református lelkipásztor szerkesztőségünknek  elmondta, hogy az épületet 1937-ben Veres Lajos helyi nagygazda adományozta a református egyháznak, majd 1948-ban államosították a lelkészi lakásként használt épületet. Erdős Csaba kifejtette, hogy az 1097 négyzetméteres régi parókia visszaszerzésének procedúrája még elődje, Orosz Márta lelkész szolgálati idejében elkezdődött. Az ügyet csak tovább bonyolította, hogy a román állam időközben eladta a parókia épületét egy fizikai személynek, akinek a nevére került az épület. Erdős tiszteletes megjegyezte, hogy a kommunizmus évei alatt működött ebben kantin, óvoda, később patika is, majd végül lakóháznak használták az épületet. A közelmúltban azonban váratlan fordulat következett be, amikor is egy hivatalos dokumentum érkezett az Érendrédi Lelkipásztori Hivatalhoz, melyből kiderült, hogy a régi parókia épülete igazoltan, újra a református egyházközség tulajdonába került át. A per tehát sikeres volt, de az évtizedek alatt alaposan megrongálódott, régi épület időközben használhatatlan állapotba került, s mint kiderült, felújítása túl költséges lenne, ezért valószínűleg lebontásra kerül majd. Az épület sorsáról azonban hivatalosan a presbitérium fog döntést hozni a közeljövőben.

Kárpótlást is kapnak

Erdős Csaba lelkipásztor azt is elmondta, hogy a régi, elkobzott parókia mögött mintegy másfél hektár területet is elbitorolt tőlük a román állam, amit később felparcelláztak és eladtak olyanoknak, akik házakat építettek rajta maguknak. A terület ellenértékének kifizetését is kérték az egyházközség vezetői egy nemrégiben megtett bukaresti útjuk alkalmával, amikor is a lelkész, id. Gardó Sándor főgondnok és Szabó Sándor presbiter a Restitúciós Bizottsághoz (ANRP) fordult az említett földterületet igazoló dokumentumokkal. Mint később kiderült, ez a törekvésük is sikerrel járt, mert a román állam elismerte a követelésük jogosságát és ígéretet tett a 109 000 lejnyi kárpótlási összeg egyrészletben történő kifizetésére. A lelkipásztor azonban hozzátette, hogy az ígéret mellett egy olyan megjegyzés is elhangzott, hogy jelenleg az államnak nincs lehetősége arra, hogy ezt a nagy összeget kifizesse. Így egyelőre még várni kell arra, amíg az egyházközség bankszámláján megjelenik a fent említett kárpótlási összeg.